Hungarikum lett a Székelykapu!
A székelykapu a magyar népművészet egyik, ha nem a legmeghatározóbb darabja, amely méltán nyerte el a nagy presztízzsel járó Hungarikum címet, hiszen évszázadok óta díszíti, szépíti a székely falu-, illetve tájképét. A Hungarkium egy gyűjtőfogalom, amellyel azokat a kiemelésre méltó értékeket illetjük, amelyek a magyarságra jellemző tulajdonságokkal, egyediségekkel, különlegességgel rendelkeznek. Egyszerűen fogalmazva, Hungarkiumnak tekintjük a magyarság csúcsteljesítményeit.
A Hungarikumok Gyűjteményében jelenleg 89 értéket tartanak számon. Az ezt bíráló bizottságban, amely a felterjesztett értékekről dönt, benne vannak az Országgyűlés, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, a Magyar Állandó Értekezlet külhoni tagszervezeteinek képviselői és különböző területeket képviselő szakemberek.
Miután a Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, 2023 októberében hungarikum lett. De mit tett Hargita Megye Tanácsa azért, hogy a székelykapu Hungarikum címmel büszkélkedhessen?
2009 tavaszán Hargita Megye Tanácsa belépett a Kőlik egyesületbe, hogy megyei szintre terjeszthessék ki Kovács Piroska néni több éves „tűzoltó” munkáját, megmentsék az értékes székelykapukat.
2009-ben Udvarhely térségében 5 régi székely kaput sikerült megmenteni a pusztulástól (Fenyéd, Bögöz, Boldogfalva, Máréfalva, Zetelaka).
2010-ben az udvarhelyi térségben egy árvátfalvi (1897) és egy lengyelfalvi (1897) kaput újítottak fel. A csíki zónában 2 műemlék kapu (csíkszentgyörgyi Gál Sándor ház (1824) és a menasági Adorján ház kapuja (1828)) és 2 helyi védettség alatt álló műemlék jellegű kapu (Szépvíz -1799 és Csíkszentgyörgy -1775 ben állított kapuk) számított prioritásnak.
2011-ben elkezdődött a megye székely kapuinak inventarizációja – adatlapokkal és fotókkal, a megyében működő múzeumok néprajzosainak bevonásával. A leltár elkészülését követően egy prioritási sorrendet állapítanak meg a szakemberek, eszerint kerülnek kiválasztásra a restaurálandó kapuk. Hargita Megye Tanácsa fontosnak tartja, hogy a Székelykapuknak digitális lábnyoma. Bár a székelykapuk teljes pompáját szabad szemmel érdemes megcsodálni, mégis fontosnak tartjuk, hogy a digitális térben is megjelenjenek ezek a műalkotások. Ennek több oka is van: a digitális megjelenítés által a nagyvilág elé tárhatjuk a székely népművészet remek műveit, ezáltal népszerűsítve a székelykapuk identitásformáló szerepét. 2011-ben a Kataszteri hivatal műemlékvédelmi közszolgálata már elkezdte a munkálatokat a székelykapuk felmérése céljából, megközelítőleg 1000 székelykapuról készült adatlap, a továbbiakban Hargita Megye Tanácsa ezt szeretné frissíteni és főleg digitalizálni.
Székelyföld, Hargita megye, Európa egyik kulturális ékszer köve, melyet június 1-jén ránk irányult a világ figyelme. Az Európai Bizottság és az Europa Nostra díjátadóján Lisszabonban, Kovács Piroska, a máréfalvi KŐLIK Hagyományőrző Művelődési Egyesület alapítója, elnyerte a 2012-es Europa Nostra Díjak egyik nagydíját, méltó elismerésként a székely kapuk védelméért végzett áldozatos munkájáért.
Európa számára Székelyföld kulturális gazdagsága és a székely kapu jelentősége kiemelt fontosságúvá vált. Kovács Piroska által egész Székelyföldet díjazta Európa, és ezzel a közösségi összefogás és odafigyelés példáját ismerte el.
Hargita Megye Tanácsa kiemelt szerepet vállalt ebben a mozgalomban, segítve a székely kapuk megőrzését. Büszkék vagyunk Kovács Piroska elszántságára és kitartására, melyet 2011-ben Orbán Balázs-díjjal ismertünk el. Ez a példa mutatja, hogy a közösségi összefogás és elkötelezettség képes megőrizni és méltósággal őrizni a kulturális örökséget.
A 2019-es, X. Székelyföld Napok keretében is emlékeztünk a néhai Kovács Piroska nénire, az Europa Nostra-díjas székelykapu-mentőre. Máréfalván, október 13-án, a Székelykapuk Napján avattuk fel a polgármesteri hivatalban az emléktermet, melyet Kovács Piroska és férje hagyatékának szenteltünk. Az ünnepség szakmai előadásokkal folytatódott, bemutatva Hargita Megye Tanácsának tízéves Székelykapu programját és az elkövetkező terveket.
Kovács Imre, Máréfalva polgármestere, ünnepélyesen megnyitotta az emléktermet, hangsúlyozva annak fontosságát a közösség számára. Az emlékterem értékes dokumentációja elsősorban hagyományőrző és kutatási célokat szolgál.
A kapumentő program kiterjedt Hargita megye más településeire is, ennek keretében számos kaput mentettek meg. A program 2009-ben indult Hargita Megye Tanácsának támogatásával, majd a Hargita Megyéért Egyesület ügykezelésébe került jogi okok miatt. A székely kapuk nem csupán kulturális örökségünk részei, hanem azok felújítása más ingatlanok javítására is ösztönző hatással van, ami a települések arculatának szebbé tételét szolgálja.
Hargita Megye Tanácsa műemlékvédelmi programjának keretein belül már a székelykapuk is szerepet kapnak: 2023-ban Máréfalván sikerült támogatni egy oszlopos székelykapu felújítását, amely Lukács Domokos udvarát ékesíti. 2024-ben további két máréfalvi székelykapu felújítását támogatja Hargita Megye Tanácsa, ezek az alkotások Székely Katalin és Olasz Jakab tulajdonát képezik és műemléki jelentőséggel bírnak.
A kapumentő programhoz Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap Zrt. is támogatóként csatlakozott. Ezzel is bebizonyítva, hogy a székelykapu az összetartozás és az identitás fontos szimbóluma, melyet egyre több magyarországi testvértelepülés is elismer, illetve felállít annak kulturális és közösségteremtő erejének tiszteletére.
Domokos Levente, restaurátor, bemutatta a szejkefürdői Székelykapu Múzeum felújítását, melynek révén az épített örökségünk nemcsak megmentésre kerül, hanem világszerte ismertté válik. Dimén Levente pedig a zetelaki kapumentési program fontosságát hangsúlyozza, kiemelve a tudatosítási tevékenység szerepét.
A Hargita-Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás megrendelésében készült Hagyományos Mesterségeket bemutató kisfilmsorozatban ellátogattunk Zeteváraljára. Itt nagy hagyománya van a székelykapu faragásnak, amelyben mindig is elől járt a Zetelaka község, Hargita megye szerte a legtehetségesebb faragómesterek is innen kerültek ki. Ennek megkoronázása képpen itt készült el a pápalátogatásra megrendelt székely kapu, amely napjainkban is ékesíti a Csíksomlyói nyerget és amelyet Ferenc Pápa Csíksomlyói látogatása során pápai áldásban is részesített. Ez a nagy tisztelettel járó kitüntetés is erősítette a székely népben a székelykapuk közösségteremtő és összetartó erejét és örökös ékszer köve marad a székelység népművészetének.
A kincskereső és székelykapu-ismereti vetélkedő is a székelykapuk fontosságát, identitásalkotó szerepét is hangsúlyozza fiataljaink számára. Hargita Megye Tanácsánál fontosnak tartjuk, hogy a gyökereinket ápoljuk és fiataljainkkal is megszerettessük, mert erős gyökérzet nélkül, a legszebb virág sem éli túl a nap hőségét.
Épp ezért szervezzük meg már-már hagyományként a Székely örökség – Székely kincskereső címmel a hely- és székelykapu-ismereti vetélkedőt, Zetelakán. A diákok körében nagy népszerűségnek örvendő versenyt 2009-től csaknem folyamatosan megszervezi a Pro Zetea Egyesület az általános iskolások számára. Ily módon szeretnék felhívni a községben élő gyerekek, fiatalok figyelmét az épített örökségre, játékosan tudatosítani bennük, hogy milyen gazdag és értékes kincs van szülőfalujuk birtokában. A kincskeresés lényege, hogy a diákok megismerjék a kapukat, megtudják az értékét, ugyanakkor az egyedi motívumokat is meg kellett fejteniük.
Értékeink csak akkor maradnak fenn, ha azokat nap, mint nap ápoljuk, törődünk velük, nem hagyhatjuk, hogy székelykapuinkat befogja a por és a feledés homályába merüljenek. Ezért is készült el az a felhívás, amellyel arra bíztatjuk a jelentkezőket, hogy csillogtassák meg a bennük lévő művész lelket. Készítsék el saját Életfájukat – Istenfájukat melyet, egy közös tanácskozás alkalmával bemutathatnak egymásnak és az érdeklődőknek. Ezen szimbólum nélkül szinte elképzelhetetlen a székelykapu. A kiállítással összekötött tanácskozás időpontja ez év október 12-13 lesz, a Székelyföldi-Napok keretében. Hagyományaink lényege, hogy ne hagyományok legyenek, hanem megélt, valós dolgok, amelyekből meríthetünk, amelyek meghatározzák, kik is vagyunk valójában, hol is a helyünk a nagyvilágban.
Vissza nem térítendő támogatásaink is voltak a Hargita Megyéért Egyesület gondozásában: 2015-2018 között összesen 54 székelykaput sikerült felújítanunk, mintegy 337500 lej értékben, emelett Székelykaputárat készít a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Hargita Megyéért Egyesület.
A székelykaputár létrehozása is fontos volt, amelynek a célja az, hogy készüljön egy összesítés a Hargita megyei székelykapukról, függetlenül attól, hogy régi vagy új, amelyben áttekinthető, hogy mikor épültek a kapuk, illetve mikor végeztek rajtuk felújítást. A régi, műemlék vagy műemlék jellegű kapuk beküldését, feltárását különösen fontosnak tartjuk, mivel így sikerül beazonosítani azokat a hagyományos kapukat is, amelyek felújításra szorulnak, és amelynek támogatását évről évre a magyar kormány kiemelt fontossággal illeti. Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyéért Egyesülettel közösen több éve folytat értékmentő tevékenységet.
Bár a pávatoll a kalapban is jól mutat, de igazán megcsodálni teljes pompájában csak akkor lehet, amikor ezek a tollak a pávát ékesítik. Amikor elveszünk más munkájából, igazából saját magunkat szegényítsük meg. Hargita megyében található a legtöbb régi székelykapu és ahogy annak idején a véső hasított a fába, a jó mester gondos kezei között, úgy hasít Hargita megye munkássága is ezen értékek megőrzésének, ápolásának és tiszteletének kemény tölgyfájába. Az olcsó festék hamar lekopik a fáról is, csakúgy, mint a dicsekedő emberről a dicsőség, s végül az marad, amit kemény, precíz és következetes munka árán „fába vésett igazságnak” tekintünk itt, Hargita megyében!
A Székelykapuk nem csak egyszerű építmények, hanem a székely identitást meghatározó műemlékek, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak Székelyföld látképének meghatározásában. Ezekre az értékekre vigyáznunk kell hiszen régen, de napjainkban is többet jelentenek egy egyszerű kapunál. Ahogyan az egyik régi székelykapun áll: „Aki hordoz tiszta szívet, az itten bátran bejöhet!”. Székelykapuink átmenetet képeznek a jelen és múlt között, egy olyan kulturális ösvényre nyitnak kaput, amelyet őseink évszázadokon keresztül tapostak, és amelyet nekünk is taposnunk kell, hogy unokáink is tudjanak beülni, a székelykapunk által vetett árnyékba, a tűző napsütés elől.
