fbpx

Minden kis lépés számít a romaprobléma megoldásában

Etnikumközi kapcsolatok és szociális inklúzió címmel szervezett konferenciát a Hargita Megyéért Egyesület Tusnádfürdőn szeptember 18–19-i programmal, a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával. Az első napon a romák demográfiai adatait, problémáit, helyzetét járták körbe az előadók. Elöljáróban Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. A megyeelnök szerint nem kell feladni legyintve, hogy az Európai Unió sem tudja kezelni a kérdést, így mi még annyira sem, hanem minden kis lépés számít, és ha e projekt révén akár egy állást is teremtenek hátrányos helyzetűek számára, már megérte belevágni. Nincs egységes recept, hangsúlyozta, de cselekedni kell a problémák megoldása érdekében, előtte viszont meg kell beszélni a problémát az érintettekkel, intézményekkel közösen.

Dobos Erika, a megyei tanács elemzőcsoportjának vezetője a Hargita megyei roma lakosság demográfiai mutatóit ismertette. Hargita megyében a kérdezőbiztosok által romának azonosított személyek 92,6% vallotta magát magyarnak, de a valós számok megismeréséhez be kellene vezetni a többes kötődés bevallását a népszámláláskor. Hargita megyében a romák nagy része nem ismeri a cigány nyelvet, nagy részük magyar ajkú. Arányuk 2002-ben 1,2% volt, 2011-ben 1,7%, mindkét arány kisebb az országosnál (2,5%, ill. 3,1%). Az is elhangzott, hogy Romániában a születéskor várható élettartam a teljes népesség körében 72,4 év, míg a romák körében 66,5 év, 2002-es adatok szerint. Az, hogy a roma nők a nem romákhoz viszonyítva sokkal fiatalabban szülnek, főleg a rendszerváltás utáni marginalizálódás hatásaként alakult így. Számítások szerint Keresztúr térségében, a Kis-Homoród környékén és Alcsíkon a romák aránya az elkövetkező évtizedekben megtöbbszöröződik.

Bodó Julianna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, a Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa A magyar–cigány együttműködés formái és annak változásai a Székelyföldön című előadásában a többségi lakosság és a cigányság közti különbségek, illetve az ebből fakadó konfliktushelyzetek okait elemezte. Eltérő az értékrend és az életfelfogás, a térhasználat és az időkezelés, mások a viselkedésformák és az élethelyzetek, a munkáról, tulajdonról való felfogás is különbözik, továbbá más a gyereknevelési gyakorlat. A cigányság ma több teret foglal el a nyilvános térben, mint ’89 előtt, olyan helyekre is költözik, ahol korábban nem volt jelen. A többségiek – románok, illetve regionális szinten magyarok – és a cigányok viszonya aszimmetrikus, és előbbiek ennek fenntartására törekednek. Bodó Julianna hangsúlyozta, hogy hiba a cigányság esetében egységes népcsoportról beszélni, hiszen sokfélék, rengeteg különbség van a csoportok között, főleg ’89 után következett be markáns szétfejlődés. Mint azt a kutató kifejtette, a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, potenciális helyi konfliktusforrások léteznek, a cél azonban ennek a konfliktusmentes kezelése. Szemléletváltás és a problémák helyi menedzselése szükséges, külső segítséggel, ami óriási költséggel járó beruházás, de ha komoly a változtatási szándék, akkor erre a célra pénzt kell fordítani, mert néhány típusú segéllyel, programmal lehetetlen megoldani.

Ioni Gheiza, a Hargita Megyei Romaszövetség elnöke a megye cigányproblémáit vázolta fel. Elmondta, hogy Hargita megyébe Udvarhelyszéken, Keresztúr környékén él a legtöbb roma. A többség magyar ajkú, kevesen beszélik a romani nyelvet, inkább az öregek. Visszatérő gond a személyi igazolványok hiánya, a beiskolázás, de a szövetség sokat segít a hiányzó személyes iratok kiállításában.

Domokos Nina, a megyei tanácshoz tartozó Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság helyettes vezetője bemutatta a megye szociális stratégiáját, amelyet idén fogadott el Hargita Megye Tanácsa. A 2014–2018 közti időszakra szóló stratégia célja a nehéz helyzetben élő Hargita megyei gyerekek, idősek, fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetű személyek jogainak tiszteletben tartása és a közvélemény tájékoztatása erről minél szélesebb körben. Ennek várt eredményei, többek között: a kiskorúak problémáinak hatékonyabb kezelése és az emberi erőforrás jobb felhasználása, a nappali központok számának növelése, a gyerekelhagyások számának csökkentése az egészségügyi intézményekben, a szociális ellátások színvonalának növelése, a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiatalok, fogyatékkal élők szakmai-társadalmi előrelépésének segítése. A stratégia gyakorlatba ültetéséhez szükséges költségek fedezését az állami, megyei, helyi költségvetésből, pályázatokból és adományokból tervezik.

Kolozsvári Tibor, a Tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központ vezetője bemutatta intézményét. Összefogás alakult ki a megyében működő intézmények között, például a helyi önkormányzat biztosítja Tusnádfürdőn az épületet, az alapítvány végzi a program lebonyolítását, a megyei tanács pedig segít az étkeztetésben. Kolozsvári Tibor szerint a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásánál, iskoláztatásánál sokat jelent egy tál meleg étel, egy kabát, cipő vagy iskolatáska. A konferencia második napján, pénteken a résztvevők meglátogatják a tusnádfürdői központot, ahol részletesebben tájékozódhatnak az ott zajló tevékenységről.

Csíkszereda, 2014. szeptember 18.

Loading

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.