Ne pazaroljunk el se ételt, se lehetőséget” – Hargita megyei kezdeményezésből uniós irány

Helyi összefogásból európai minta lehet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére indított programunkból. A ‘Local Dialogue – Food Savers for Sustainability and Climate’ rendezvény nemcsak beszélgetés volt, hanem valódi cselekvési terv megszületésének helyszíne is.
Mi történt a Local Dialogue-on?
A rendezvény célja az volt, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogyan lehet Hargita megyében és más európai régiókban is csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, és ezzel együtt erősíteni a helyi gazdaságot, közösséget, és a szociális hálót. A helyszínen bemutatásra került egy részletes szakpolitikai dokumentum (Policy Paper), amely lépésről lépésre javaslatokat tesz az önkormányzatok, civil szervezetek, gazdák, iskolák és nem utolsó sorban az EU-s és nemzeti döntéshozók számára.
A dokumentum és a nap eseményei megerősítették: Hargita megyei szinten már most is sok jó példa működik, de ezeknek az elterjesztéséhez és megerősítéséhez szükség van szabályozási támogatásra, forrásokra és partnerségre – Bukarestben és Brüsszelben is.
Köszönet az együttműködésért
Ez az esemény nem jöhetett volna létre az együttműködő partnereink nélkül:
• a Hargita Megyei DSP, DSV és Fogyasztóvédelmi Hivatal szakemberei nemcsak jelen voltak, de konstruktívan dolgoznak együtt a termelőkkel, vendéglátósokkal;
• a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete közreműködésével a gazdák véleménye és tapasztalata is beépülhetett a javaslatokba.
Ez az igazi erő: a helyi tudás és a szakmaiság találkozása.
Mit tartalmaz a Policy Paper?
• Minden régióban javasolt legalább egy élelmiszerbank létrehozása, amely rászorulóknak, időseknek, civil szervezeteknek segít.
• Az iskolai nevelésbe bekerülhet az élelmiszer-tudatosság, a pazarlás csökkentése és az alapvető tudnivalók (pl. minőségmegőrzési dátumok).
• Helyi platformok, digitális rendszerek fejlesztésével lehet segíteni a termelők, boltok és fogyasztók közötti hatékony összeköttetést.
• Adókedvezmények, díjazási rendszerek ösztönözhetik a vendéglátóhelyeket és boltokat, hogy inkább adományozzanak, mint kidobjanak.
• Uniós szinten is javasolt a források és szabályozás hozzáigazítása a helyi valósághoz – legyen az Hargitában vagy bárhol máshol Európában.
Mit mondunk Brüsszelnek és Bukarestnek?
A Régiók Bizottsága tagjaként vállalom, hogy:
• továbbítom a policy paper javaslatait a brüsszeli intézmények és parlamenti képviselők felé,
• kezdeményezem, hogy a következő uniós költségvetésben legyen önálló forrás a helyi élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó programokra,
• és azt is, hogy a jogi akadályokat – például az élelmiszer-adományozás bürokráciáját – egyszerűsítsék, hogy ne az legyen könnyebb, aki kidob, hanem aki segít.
Ugyanakkor javaslatot teszünk arra is, hogy a térség parlamenti képviselői is kapcsolódjanak be, és közösen képviseljük Hargita megye érdekeit.
Következő lépések – amit most mindannyian megtehetünk
• Önkormányzatként: csatlakozhatunk a kezdeményezéshez, tervezhetünk helyi lépéseket.
• Civil szervezetként: részt vehetünk az adományozás, edukáció vagy közösségi ételosztás rendszerében.
• Iskolaként: elindíthatunk egy tanévre szóló programot a pazarlás csökkentésére.
• Magánszemélyként: odafigyelhetünk – a boltban, otthon, a konyhában. Mert minden kis lépés számít.

Zárógondolat
Az élelmiszer érték. Az együttműködés erő. A megoldás pedig helyben kezdődik.
Hargita megyéből most azt üzenjük Európának: készen állunk arra, hogy ne csak követői, hanem formálói legyünk a változásnak.
Ha egy szervezet, intézmény, vagy döntéshozó szeretne csatlakozni a javaslatokhoz, keressen minket bizalommal.
Ne pazaroljunk el sem ételt, sem lehetőséget. Dolgozzunk együtt – Hargitából, Európáért.