Nem csak „kedvezményezettek”, hanem partnerek – Borboly Csaba a Régiók Bizottságában az új uniós költségvetésről

A Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának ülésén szólalt fel Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke az Európai Unió 2027 utáni többéves pénzügyi keretéről (MFF) szóló vitában.
A hozzászólásában azt az üzenetet vitte tovább Brüsszelben, amelyet az elmúlt hetekben Csíkszeredában és Hargita megye településein is hangsúlyozott:
ha most nem készülünk fel, a jövőben már csak sodródni fogunk –
és helyi, megyei szinten nem „kedvezményezettek”, hanem partnerek kell legyünk az uniós döntéshozatalban.
A vitában három jelentéstevőhöz fordult közvetlen kérdésekkel:
Sari Rautiohoz (az MFF-vélemény előadója), Joško Klisovićhoz (Global Europe), valamint Magdalena Czarzyńska-Jachimhoz (a „simplification agenda” jelentéstevője).

Kettős központosítás helyett valódi partnerséget! – üzenet Sari Rautio felé
Borboly Csaba felszólalásában rámutatott: az új MFF körüli viták egyik legnagyobb kockázata a „kettős központosítás” – egyszer Brüsszelben, egyszer a nemzeti kormányok szintjén.
Az úgynevezett Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek (NRPP) könnyen válhatnak olyan dokumentumokká, amelyeket csak minisztériumi irodákban írnak, miközben a régiók, megyék, városok szerepe formálisra zsugorodik.
„Egy keleti határhoz közeli hegyvidéki megyéből, Hargitából jövök.
Nem fogadhatjuk el, hogy a megyék és önkormányzatok csak akkor tudják meg, mi lesz, amikor a döntések már megszülettek.
Valódi partneri egyeztetésre van szükség, nem utólagos tájékoztatásra” – hangsúlyozta.
Fő kérdése Sari Rautio felé az volt:
hogyan lehet kötelező garanciákat beépíteni abba, hogy az NRPP-ket valóban a régiókkal, megyékkel együtt tárgyalják és hajtsák végre, ne csak rájuk „leosztott” keretként jelenjenek meg?
Borboly üdvözölte, hogy a jelentéstevő is egyértelműen abba az irányba viszi szövegét, hogy a helyi és regionális önkormányzatok ne csupán „kedvezményezettek”, hanem érdemi partnerek legyenek a jövőbeni MFF-ben.

Global Europe: legyen benne név szerint a régiók, megyék szerepe
A Global Europe-ról szóló vélemény kapcsán Borboly Csaba arra emlékeztetett:
nagyon sok, harmadik országokkal és szomszédságpolitikával kapcsolatos együttműködés nem kormányközi szinten, hanem megyék, városok, régiók között zajlik.
„Hargita megyében jól tudjuk: sokszor a megyei, önkormányzati kapcsolatok gyorsabban és rugalmasabban hoznak eredményt, mint a központi diplomácia.
Ezért fontos, hogy a Global Europe szövegében név szerint is megjelenjenek a helyi és regionális hatóságok mint végrehajtó partnerek.”
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hegyvidéki és belső peremhelyzetű térségek – mint Hargita megye – különösen sokat tudnak profitálni a határokon átnyúló és szomszédsági együttműködésekből, ha erre dedikált felhívások és eszközök állnak rendelkezésre.

Egyszerűsítés vagy központosítás? – kérdések a „simplification agenda” kapcsán
A „városok és régiók hozzájárulása az egyszerűsítési menetrendhez” című jelentés kapcsán Borboly Csaba arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt évek tapasztalata sok országban egyértelmű:
„Túl gyakran az „egyszerűsítés” valójában központosítást jelent: kevesebb program, több hatalom a minisztériumoknál, kevesebb beleszólási lehetőség a megyéknek, városoknak.”
Ezért azt javasolta, hogy az uniós egyszerűsítési menetrend részeként vezessenek be egy „területi szűrőt”:
• minden új szabályról, eljárásról meg kelljen mutatni,
hogy közelebb viszi-e a döntést az emberekhez,
vagy éppen ellenkezőleg, távolabb tolja azt a helyi szinttől.
Külön kiemelte: a keleti határhoz közeli, hegyvidéki, vidéki megyék – mint Hargita – mindig elsők között érzik meg a központosítás negatív hatásait, hiszen eleve távolabb vannak mind Bukaresttől, mind Brüsszeltől.

Hargita megyei folytatása a brüsszeli munkának
A felszólalás során Borboly Csaba tudatosan kapcsolta össze a hazai konzultációkat és a brüsszeli vitát.
Emlékeztetett: tegnap Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen tartott, Hargita megyei polgármestertalálkozón is világosan elmondta, hogy:
• a 2028–2034-es időszakban kevesebb uniós forrás lesz,
• ezért csak azok a térségek tudnak előrelépni,
amelyek most, időben, integrált projektekkel és közös stratégiával készülnek fel.
Most ugyanezt az üzenetet vitte be az uniós döntéshozatalba:
„Nem fogadhatjuk el, hogy Hargita megye és a hozzánk hasonló térségek csak a sor végén tudják meg, marad-e számukra forrás.
Partnerré kell válnunk az MFF tervezésében és végrehajtásában is – nem csak címzettekké.”
A honi munkára utalva hangsúlyozta:
a Hargita Megye Tanácsa által indított egyeztetések, csíki, gyergyói, udvarhelyi, gyimesi, felcsíki konzultációk pont azt a célt szolgálják, hogy amikor Brüsszelben és Bukarestben döntésre kerül sor, Hargita megye már kész, integrált javaslatokkal rendelkezzen.

„Az emberek arról fogják megítélni Európát, hogy segít-e itthon maradni”
A felszólalás végén Borboly Csaba egy Hargita megyéből hozott, otthon is könnyen érthető üzenettel zárt:
„Egy keleti határhoz közeli hegyvidéki megyében, távol a fővárostól és Brüsszeltől,
az emberek egy dologból fogják megítélni Európát:
segít-e abban, hogy otthon lehessen tanulni, dolgozni, családot alapítani – vagy megint azt érzik, hogy kimaradnak a döntésekből.”
Hozzátette: ezért dolgozik a Régiók Bizottságában és az Európai Néppárt frakciójában azon, hogy a jövő uniós költségvetése ne csak papíron szóljon a régiókról, hanem valódi partnerséget és beleszólást adjon a megyéknek, városoknak, hegyvidéki közösségeknek is.

Brüsszel, 2025. 11. 20.