Nem morzsákra várunk: ma kell helyet kérnünk a következő Európa asztalánál

Nem távoli diplomácia, hanem a helyi élet kérdése

Travnikban Luigi Soreca uniós nagykövet, Goran Behmen külügyminisztériumi nagykövet, Kenan Dautović polgármester, uniós és fejlesztési banki szakemberek, valamint mindkét boszniai önkormányzati szövetség képviselői vitatták meg a következő lépéseket. Nem elvont intézményi kérdésekről beszéltek. A vízhálózatok, a hulladékgazdálkodás, a projekttervezés, a szakemberhiány és a megfizethető közszolgáltatások kerültek előtérbe.

Borboly Csaba szerint ezek pontosan azok az ügyek, amelyek Hargita megye, Székelyföld és más vidéki, hegyvidéki térségek hétköznapjait is meghatározzák. Az uniós szabály helyben válik valósággá. Ezért nem elegendő a polgármestereket és a megyei vezetőket a kész döntésekről tájékoztatni: a tervezésbe is be kell vonni őket.

„A kormányok tárgyalnak, de az önkormányzatoknak kell működtetniük a rendszereket. Ha a helyi felelősség mellé nem társul beleszólás, szakmai kapacitás és megfelelő támogatás, a végén az emberek fizetik meg az árát.”

Románia tapasztalata figyelmeztetés, nem a tagság elutasítása

Az ülésvezetésben Borboly Csaba a romániai csatlakozás tanulságait emelte ki. Értékelése szerint a helyi és regionális felkészülés, valamint a döntések előtti párbeszéd nem volt elég erős. Ezt nem a tagság eredményeinek megkérdőjelezéseként, hanem a következő csatlakozók számára hasznos figyelmeztetésként fogalmazta meg.

A barnamedvék és az emberek biztonságának összeegyeztetése, valamint a hulladékkezelés körüli helyi konfliktusok többféle okból alakultak ki. Mégis közös tanulságuk, hogy a szabályozás, a finanszírozás és a helyi végrehajtás nem válhat el egymástól. A természetvédelemhez megelőzés és működő beavatkozás kell. A korszerű hulladékszolgáltatáshoz pedig olyan rendszer, amelynek költségeit a családok is viselni tudják.

A különbségeket nem eltüntetni, hanem közös munkává alakítani kell

Bosznia és Hercegovina három államalkotó népének, két entitásának, a Föderáció kantonjainak és az önkormányzatoknak eltérő tapasztalatai vannak. Az 1990-es évek háborújának emlékezete ma is része a közéletnek. Ebben a környezetben az ülésvezetés feladata nem a különbségek elhallgatása, hanem annak megtalálása, miben lehet együtt dolgozni.

Borboly Csaba szerint a székelyföldi, többnemzetiségű környezetben szerzett tapasztalat európai érték: megtanít arra, hogy a közösségi identitás és a gyakorlati együttműködés nem egymás ellentétei. Az elfogadott munkaprogramban megjelentek az általa javasolt hangsúlyok is: az etnikai és nyelvi kisebbségek részvétele, a kisebbségi nyelvek közéleti használata, a más régiókból átadható tapasztalatok és a társadalmi esélyek javítása.

Ezek nem közvetlen támogatási döntések. Jelentőségük az, hogy az intézményi munka napirendjébe emelik azt a valóságot, amelyben a többnyelvű és vidéki közösségek élnek. A módosító javaslatokból nem minden került át azonos szöveggel: a végleges program az általános európai tapasztalatcserét rögzíti, nem Hargita megye kizárólagos modellként történő bemutatását.

Konkrét helyi javaslatok kerültek az asztalra

Dautović két beruházási ablak lehetőségét ismertette: egyet a nagyobb, összetettebb fejlesztéseknek, egy egyszerűbb utat pedig a kisebb helyi beruházásoknak. A javaslat még nem elfogadott uniós finanszírozási rendszer, de az EU-delegáció képviselője érdeklődést mutatott az írásos anyag iránt. Önkormányzati és szövetségi kapacitásfejlesztési támogatás előkészítéséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy a tervezés korai szakaszban van.

Az EBRD a projekt-előkészítés, a szakmai támogatás és az önkormányzatok együttműködésének jelentőségét emelte ki. A LORAI-vita azt vizsgálta, hogyan juthatnak el a helyi tények és szükségletek a reformokról és beruházási prioritásokról döntő intézményekhez. A program nem pénzosztó alap, hanem a helyi részvételt és a reformok követését erősítő kezdeményezés.

A két önkormányzati szövetség már működő együttműködésére építettek. Nem most kezdtek egymással beszélni: a feladat az, hogy a közös helyi ügyek erősebben jelenjenek meg a döntések előkészítésében. A közös konzultatív bizottság felé vezető intézményi lépésekről is szó volt, de annak létrehozásáról nem született döntés.

Mit jelent mindez Hargita megyének?

Borboly Csaba világosan elkülöníti két szerepét. Munkacsoporti elnökként a boszniai partnerek méltányos részvételéért és uniós felkészüléséért dolgozik. Hargita megye képviselőjeként pedig azokat a jogszerű, kölcsönösen hasznos együttműködéseket keresi, amelyekből később közös munka születhet.

Ilyen lehet a vízveszteség csökkentése, a hulladékkezelés és a körforgásos gazdaság, az energiahatékonyság, a természeti kockázatok kezelése, a vidéki turizmus vagy a digitális közszolgáltatások fejlesztése. Ezek kutatási, innovációs és tudásátadási partnerségek témái is lehetnek. A lehetőség azonban nem azonos az automatikus jogosultsággal: minden pályázatnál külön kell ellenőrizni a területi feltételeket, a partneri szerepeket és az elszámolható költségeket.

A Global Europe tervezett külső és előcsatlakozási eszközei nem Hargita megye szabadon felhasználható keretei. Romániai szereplők részvétele megfelelő programban, megfelelő partnerséggel és a konkrét szabályok szerint képzelhető el. Éppen ezért most kell kapcsolatokat és terveket készíteni.

A megyei felkészülés nem halasztható a pályázati kiírásig

A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó szabályokról még tárgyalnak. A javasolt nemzeti és regionális partnerségi tervek a reformok és beruházások közös tervezését helyezik előtérbe. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi romániai hazai támogatás automatikusan ugyanabba a rendszerbe kerül, vagy hogy már minden végrehajtási feltétel ismert.

A politikai következtetés mégis világos: a helyi prioritásokat most kell előkészíteni, hogy azok a romániai és uniós tervezésben is megjelenhessenek. Borboly Csaba ezért arra kéri Hargita Megye Tanácsát, hogy az önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel és civil partnerekkel együtt frissítse az ágazati jövőképeket, készítsen cselekvési és partnerségi terveket, valamint valós projektlistát.

Ne puszta kívánságlista készüljön. Minden nagyobb elképzeléshez legyen felelős, partner, előkészítési feladat és finanszírozási út. A korábban előkészített anyagokat és javaslatokat végrehajtható feladatokká kell alakítani.

„A nemzetközi egyeztetésen megnyithatok egy ajtót. De azon az ajtón a megyei intézményeknek és a helyi partnereknek együtt kell belépniük. A lehetőségből akkor lesz beruházás, munkahely és jobb szolgáltatás, ha otthon is elvégezzük a következő lépéseket. Nem elégedhetünk meg az alacsony hozzáadott értékű, alacsony bérű gazdaság szerepével.”

Mit hagyunk az utánunk következőknek?

A következő költségvetési időszak olyan fiatalok lehetőségeit is alakítja, akik ma válnak felnőtté. A hatás túlmutat egyetlen választási cikluson. Bosznia és Hercegovina csatlakozásának időpontja nem ismert, de a ma létrejövő bizalom és szakmai kapcsolat akkor is érték marad, ha az eredménye csak tíz vagy tizenöt év múlva látszik.

„A politika nem velünk ér véget. Utánunk is jönnek vezetők és szakemberek. A kérdés, milyen hozományt hagyunk nekik: becsületet, együttműködést, tiszteletet és bizalmat, vagy közömbösséget és bezárt ajtókat.”

Travnik üzenete Hargita megye és a hasonló térségek számára ezért nem az, hogy valaki más majd megoldja a gondjaikat. Hanem az, hogy a keleti, vidéki és többnyelvű Európának is felkészülten kell megszólalnia. Nem morzsákra várva, hanem partnerként, tervekkel és elvégzett munkával.