Tizenöt év következetes munka újabb mérföldköve: átadták a csíkszeredai járóbeteg-rendelőt

A csíkszeredai járóbeteg-rendelő mai átadása nemcsak egy új épület megnyitása, hanem egy több mint másfél évtizedes következetes kórházfejlesztési folyamat jelképe. Az ünnepségen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és Cseke Attila miniszter is, akik megerősítették: ma már országos szinten is látszik, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház az egyik legdinamikusabban fejlődő kórház Romániában.
Jó döntés volt a kórházak helyi kézbe adása
A mai naphoz vezető út egyik kulcspillanata az volt, amikor az akkori kormány – Cseke Attila egészségügyi minisztersége idején – lehetővé tette, hogy az önkormányzatok kérésre átvegyék a kórházak működtetését. Hargita Megye Tanácsa vállalta ezt a felelősséget, és 2009–2010-től elindult egy tudatos, hosszú távú kórházfejlesztési folyamat.
Világos, írásban rögzített terveket dolgoztak ki, amelyeket a kórház vezetőségével, az ott dolgozó orvosokkal és személyzettel egyeztettek, majd Hargita Megye Tanácsa lett ennek a munkának a motorja: tervezéseket rendelt meg, beruházásokat indított, beszerzéseket készített elő, és évről évre egyre nagyobb összeget különített el a saját költségvetésből a megyei sürgősségi kórház fejlesztésére.
Ez az a háttér, amelyre ma büszkén lehet azt mondani: a járóbeteg-rendelő átadása már egy olyan rendszer része, amely hosszú távú gondolkodásra, felelős helyi döntésekre épül.
A kezdet: nehéz évek, csíki–udvarhelyi érzékenységgel
A folyamat első szakasza nem volt konfliktusmentes. A megyei kórház fejlesztése a csíki–udvarhelyi viszonyrendszerben sokak számára kényes témának számított. A háttérpolitikum részéről sokáig inkább a távolságtartás volt jellemző, minthogy ne legyen Csíkszereda–Székelyudvarhely vita:
• a megyei tanács vitte a csíkszeredai megyei kórházat,
• a városvezetés és az RMDSZ helyi döntéshozói az udvarhelyi kórházat,
• „mindenki a saját zsírjában” kellett boldoguljon.
Ennek ellenére Hargita Megye Tanácsa ment előre: amikor csak lehetett, pénzt tett a kórházba, és amikor kormányzati forrásokra nyílt lehetőség, azért lobbizott, hogy a csíkszeredai megyei kórház is kerüljön oda a kedvezményezettek listájára. Így jöhetett létre például az a 30,6 millió lejes kormánytámogatás, amelynek közel fele a műtőblokk befejezését, másik fele eszközvásárlást szolgált. Akár ttovábbi kormánytámogatás, EU-s pályázat és akár a ma átadott korházi járóbeteg rendelő teljes dokumentációja, amit támogatás alá lehetett tenni, amikor lett kormányzati forrás.
Orvoslakások, emberi oldal, közösségi büszkeség
A fejlesztés egyik legfontosabb – és sokszor háttérben maradó – eleme az orvoshiány kezelése volt. Mivel látszott, hogy pusztán állami bérek és szép szavak nem lesznek elégségesek, Hargita Megye Tanácsa saját pénzből kezdett orvoslakásokat építeni 2009 től.
Ennek többes hatása volt:
• sikerült több új szakorvost Csíkszeredába vonzani,
• erősödött a kórház szakmai színvonala,
• a kórház és a város is kapott egy új önbizalmat, „rangot”,
• kialakult az az érzés, hogy a közösség odafigyel azokra, akik az egészségünkért dolgoznak.
Ez az a fajta hozzáállás, amikor a vezetés nem magára, hanem az emberekre figyel – számomra ezt jelenti az, hogy a vezető legyen #EmberekEmbereAkireLehetSzámítani.
Műszaki fejlesztés, eszközpark, új szakágak
A tervezés és a beruházások nyomán a kórház eszközparkja az elmúlt években jelentősen megújult: új gépek, új diagnosztikai és terápiás lehetőségek, új szakágak jelentek meg. A kórházat ma már „az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kórházaként” említik, nem véletlenül: a műtőblokk bővítése, a sürgősségi betegellátó egység (UPU) fejlesztése, az intenzív terápia és a sebészeti kapacitások átszervezése mind ebbe az irányba mutatnak.
Hosszú távú célként már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a klinikai besorolás elérése, amelyhez elengedhetetlen a felsőoktatási intézményekkel való együttműködés, az oktató kórházi szerep erősítése – ez ma már nemcsak vízió, hanem mindennapi munka.
Intézményi kapacitás: a megyei tanács apparátusától a kórház saját csapatáig
A történet kevésbé látványos, de annál fontosabb része, hogy a kórház sokáig gyakorlatilag saját műszaki és projektcsapat nélkül működött. Voltak karbantartók, munkások, és egy külső tanácsadó foglalkozott a fejlesztésekkel – minden más terhet Hargita Megye Tanácsának hivatali apparátusa vitt.
A döntő fordulatot az jelentette, amikor Konrád Judit kórházmenedzser kinevezésével sikerült elérni, hogy a kórház maga is elkezdje kiépíteni saját projekt- és műszaki csapatát. Ma már:
• önálló projektcsapat dolgozik az uniós pályázatokon és a beruházások előkészítésén,
• kutatási, egyetemi és nemzetközi együttműködések épülnek,
• a kórház a megyei egészségügy egyik szakmai központjává vált.
Ez az út is azt mutatja: #HargitaHangja nem csak kampányszlogen, hanem konkrét intézményi, szakmai jelenlét az ország egészségügyi térképén.
Két hét éves ciklus: a kezdeti vitáktól a közös sikertörténetig
Ha az elmúlt 15 évet kettéosztjuk, jól látszik a különbség:
• az első hét év a kételyek, a kötekedés, a bagatellizálás időszaka volt, amikor sokan megpróbálták elvitatni Hargita Megye Tanácsa szerepét a kórházfejlesztésben,
• a második hét év ezzel szemben egyre inkább a közös sikertörténetről szól:
o kormányzati támogatások,
o parlamenti képviselet által kiharcolt források,
o a magyar kormány részéről is érkező támogatás, például az intervencionális kardiológiai részleg fejlesztésében,
o fiatal, jól képzett szakorvosok érkezése,
o a kórház jó hírének visszaépülése.
Amikor látszott, hogy a projektek működnek, a fejlesztések haladnak, az orvosok jönnek, a szolgáltatások színvonala javul, természetes módon a politikai szereplők hozzáállása is megváltozott: egyre többen álltak teljes mellszélességgel a kórház mellé – és ez így van rendjén.
A járóbeteg-rendelő mint jelkép
Ma, amikor átadtuk a járóbeteg-rendelőt, egy olyan intézményben tesszük ezt, amely sürgősségi jellegű, bennfekvő és járóbeteg-rendelő részlegekkel működő egészségügyi egységként látja el Hargita megye lakosságát.
Az új járóbeteg-rendelő:
• kényelmesebb, emberközelibb körülményeket teremt a betegeknek,
• átláthatóbb rendszert biztosít a szakrendelésekre,
• a korszerű eszközök révén pontosabb diagnózist és hatékonyabb kezelést tesz lehetővé,
• jelzi, hogy a kórház nemcsak „nagy beruházásokban”, hanem mindennapi szolgáltatásban is fejlődik.
A kórház honlapján és tájékoztató felületein jól látszik: külön ambuláns telefonszámok, online programálási lehetőségek segítik, hogy a betegek könnyebben érjék el az ellátást. Ez ma már alapelv: nem elég falakat építeni, elérhetővé is kell tenni a szolgáltatásokat.
A múlt tanulságai és a jelen kihívásai
A sikerek mellett nem szabad elhallgatni a jelen kihívásait sem. A műtőblokk ügye, amely egy éve gyakorlatilag szünetel, vagy az új kórházépület projektje, amely rossz dokumentációk miatt áll, miközben elérhető lenne európai fejlesztési és beruházási banki forrás – mind arra figyelmeztetnek, hogy nincs megállás, tovább kell dolgozni a megoldásokon.
A mai átadás ezért nem „befejezés”, hanem egy újabb állomás. Annak a bizonyítéka, hogy ha van világos vízió, van bátorság felelősséget vállalni, és van kitartás a nehéz években is, akkor a közösség javára működő rendszert lehet építeni.
„Számomra ez a kórház szívügy”
Az elmúlt 15 év munkáját nézve számomra a csíkszeredai megyei kórház nem csak egy intézmény, hanem szívügy. Szívügy, mert emberek ezreinek sorsát érinti; szívügy, mert látom az orvosok, ápolók, műszakiak mindennapi küzdelmét; és szívügy, mert hiszem, hogy Hargita megye akkor erős, ha az itt élők biztosan számíthatnak az egészségügyi ellátásra.
Ezt a munkát szeretném folytatni: emlékezve arra, honnan indultunk, tudva, mennyi ellenállás volt az első években, és bízva abban, hogy a következő években is össze tudjuk fogni mindazokat, akik tenni akarnak a megyei kórházért.
Ezért hívok mindenkit közös munkára: orvosokat, egészségügyi dolgozókat, önkormányzati és országos döntéshozókat, civil partnereket. Hogy a csíkszeredai járóbeteg-rendelő ma ne csak egy új épület legyen, hanem üzenet arról, hogy Hargita megye továbbra is hallatja a hangját az egészségügyben is – #HargitaHangja –, és hogy van köztünk olyan #EmberekEmbereAkireLehetSzámítani, aki vállalja a felelősséget, a munkát és a szolgálatot ezért a közösségért.