264. Heti Értékelő

Vannak hetek, amikor az ember úgy érzi: most dől el valami. Ez ilyen hét volt. Nem a nagy szólamok hetje – hanem a számok, a tárgyalások és a döntések hetje. Adókedvezmények, költségvetés, egy 28 milliárd eurós EU-s program, és a végén az igazi kérdés: van-e miért itthon maradni?

Helyi adók: tízezer aláírás, és ma jött az eredmény

Január elsejétől a Bolojan-kormány deficitcsökkentő csomagja olyat húzott, amire senki nem számított ilyen mértékben. Ingatlanadók 80–100 százalékkal nőttek. Eltörölték a fogyatékkal élők adómentességét. Az 50 évesnél régebbi épületek kedvezménye eltűnt. Egyik napról a másikra sokan kétszer annyit fizettek, mint tavaly.

Székelyföld nem nézte tétlenül. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely – négy városban mentek utcára az emberek. Korodi Attila, Nagy Zoltán, Szakács-Paál István – három polgármester, tízezer aláírás, személyesen Bukarestben a kormányfő kancellárjánál. Az RMDSZ február 3-án hivatalosan kezdeményezte a felülvizsgálatot. Kelemen Hunor világosan fogalmazott: nem lehet a nép ellenében kormányozni.
A koalíciós ülésen munkacsoport alakult. Fogyatékkal élőknek 50 százalékos kedvezmény az első lakás és kis autó után, 50 évnél régebbi épületeknél 25 százalékos csökkentés. Ma, február 23-án a koalíciós vezetők megállapodtak az ingatlanadó- és gépjárműadó-kedvezményekről.
Tízezer aláírás. Koalíciós döntés. Kedvezmény. Ezt hívják úgy, hogy kormányzati pozícióból eredményt hozni. Nem az utcáról kiabálni – hanem a tárgyalóasztalnál ténylegesen kilobbizni a változtatást. Ez munka. És ez még nem a vége – a részletek kidolgozása folytatódik.

Költségvetés és reform: a csíki falut nem lehet bukaresti mérőszalaggal mérni

A kormány február 20-áig ígérte a 2026-os költségvetés benyújtását, 4 százalékos hiánycéllal. Közben Románia 2,6 milliárd eurót bukhat PNRR-forrásokból, ha nem gyorsul a lehívás. Ha ez a pénz nem jön le időben, az nem elmélet – az itthoni munkák állnak meg.

A közigazgatási reformcsomag is megjelent. Az önkormányzatok 30 százalékkal csökkentik a jóváhagyott álláshelyek számát. A központi közigazgatásban 10 százalékos személyi költségcsökkentés jön – kivétel a tanügy, egészségügy, művelődés.
A reform akkor jó, ha helyben több döntés és jobb szolgáltatás lesz – nem csak kevesebb ember. Ha a bukaresti kerületet és a csíki falut ugyanazzal a mérőszalaggal mérik, abból baj lesz. Ami a polgárnak könnyebbséget hoz, azt támogatom. Ami csak központosítás, azt megkérdezem: kinek jó? Nem riogatás ez – határidők és számok vannak, és az a dolgunk, hogy a végén ne papíron legyen rend, hanem a valóságban.

EastInvest: 28 milliárd euró – és szerdán aláírják

Aki azt hiszi, Székelyföld „perem”, annak van egy üzenetem: most dől el, hogy a peremből híd lesz-e, vagy zsákutca.
Az Európai Bizottság stratégiát fogadott el a keleti határmenti régiók támogatására. Kilenc tagállam érintett, köztük Románia. A központi elem: 28 milliárd euró hitelalap, az Európai Beruházási Bankkal és a Világbankkal együtt. A román kormány február 21-én jóváhagyta a részvételt. Szerdán, február 26-án Brüsszelben aláírják az EastInvest elindítását.
A hitel akkor baj, ha elfolyik. Akkor jó, ha munkahelyet és beruházást csinál. A mi dolgunk az, hogy kiharcolja és ellenőrizze: helyben is látszódjon. Út, víz, csatorna, energia, vállalkozástámogatás, a fiatalok itthon tartása – mindez benne van a lehetőségben. A kérdés nem az, hogy Brüsszel messze van-e, hanem az, hogy mi mit kezdünk azzal, ami most elérhető.

Márton Áron-emlékév és kászoni Bikaütés: van-e miért maradni?

Lehet reformról beszélni, lehet pénzről beszélni – de a kérdés a végén mindig ez: van-e miért itthon maradni?
A Képviselőház elfogadta az RMDSZ törvénytervezetét: 2026 Márton Áron-emlékév Romániában, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából. Kelemen Hunor a szavazás napján így fogalmazott: „Ilyen körülmények között különösen felértékelődik azoknak a példája, akik világos értékrendet képviseltek, és nehéz időkben is következetesen kiálltak az emberi méltóság mellett.”
Márton Áron nem csak a mi hősünk. A Yad Vashem „Világ Igaza” kitüntetéssel ismerte el. A boldoggá avatási eljárás zajlik. Az emlékév lehetővé teszi, hogy egész évben kulturális, oktatási és közösségi programokat szervezzenek országszerte a szellemi örökség bemutatására.

Február 17-én, húshagyókedden Kászonaltízben újra megtartották a Bikaütést – az ősi farsangtemetőt. A Kászonok üzenete egyszerű: a hagyomány nem múlt idő, hanem jövőidő. A fiatalok oda fognak hazavágyni, ahol élményt kaptak, ahol közösséget éltek, ahol tartoztak valahová.
A kenyér kell – de közösség nélkül ki fogja megenni itthon? Az intézményt a hagyománnyal, a pénzt a lélekkel, a reformot a kapaszkodóval – együtt kell csinálni. A Márton Áron-emlékév erre ad keretet: programok, találkozások, a fiatalok megszólítása. Nem szimbolikus gesztus – hanem közösségépítés, ami az egész évet végigkíséri.

A következő napokban kiderül, hogy a költségvetés és a reformcsomag tényleg ad-e több mozgásteret a helyieknek. Ezen dolgozunk, és erről számolok be a jövő héten is.

Ma arról beszéltem, amit mindenki érez: reformot mondanak, de a kérdés mindig az, hogy a végén ki fizeti meg – és ki kapja a könnyebbséget. Tízezer aláírás meghallgatásra talált. A költségvetés és a reform tétje itthon dől el. Brüsszelben 28 milliárd euró vár arra, hogy ne csak papíron, hanem a valóságban is eljusson a régiókba. És közben Márton Áron emlékeztet: a közösség nem projekt, hanem kapaszkodó.
2026-ban van tét. És van miért dolgozni.

Csíkszereda, 2026. 02. 23.