Most kell lépni Brüsszelben: olyan megyék veszíthetnek, mint Hargita megye – Borboly Csaba

Most kell lépni Brüsszelben: olyan megyék veszíthetnek, mint Hargita megye

Brüsszelben ezekben a napokban olyan döntések előkészítése zajlik, amelyek hosszú évekre meghatározhatják, hogy a 2028 utáni uniós források valóban eljutnak-e a kevésbé fejlett, vidéki és hegyvidéki térségekhez. Borboly Csaba szerint a tét világos: ha Bukarest egyedül, helyi és regionális tudás nélkül tervez, akkor olyan megyék kerülhetnek hátrányba, mint Hargita megye.

Brüsszel nem vár. Az új uniós költségvetési időszak előkészítése már zajlik, az úgynevezett NRPP-rendszer körül pedig most dől el, hogy a 2028 utáni fejlesztési források valóban a kevésbé fejlett, vidéki és hegyvidéki térségek felzárkózását szolgálják-e, vagy ismét a nagyvárosok és a már eleve erősebb központok kerülnek előnybe.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és az Európai Régiók Bizottságának tagja szerint ez nem technikai vita, hanem olyan megyék jövőjéről szól, mint Hargita megye. Arról, hogy lesz-e helyben jövőkép a fiataloknak, jönnek-e létre új munkahelyek a vidéki térségekben, javulhatnak-e a bérek, és sikerül-e megállítani az elnéptelenedést azokban a közösségekben, ahonnan nem lehet egyszerűen mindenkinek beköltözni a nagyvárosokba.

Az NRPP, vagyis a National and Regional Partnership Plan egy új tervezési keret, amelyben a tagállamok a 2028–2034 közötti időszak számos uniós forrását egy nagyobb, egységesebb rendszerben készítenék elő. A CoR-tervezet és a benyújtott módosítások alapján ennek egyik legnagyobb kockázata az, hogy a döntések túlzottan központosítottá válhatnak, miközben a helyi és regionális szint csupán végrehajtó szerepet kapna.

Borboly Csaba álláspontja szerint ez azért veszélyes, mert Bukarest nem tudja egymagában eldönteni, mire van szükségük az olyan megyéknek, mint Hargita megye, illetve a hegyvidéki, vidéki vagy leszakadó térségeknek. A fejlesztési igények nem egyformák az ország minden részében, ezért a tervezés sem lehet egységes, felülről diktált sablonmunka.

A CoR-módosítások ezért hangsúlyozzák, hogy a kohézió, a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás nem maradhat puszta elv. Ezeknek működő gyakorlattá kell válniuk. A regionális, és indokolt esetben a helyi hatóságok kötelező bevonása nélkül az új rendszer sem hiteles, sem eredményes nem lesz.

A tét az emberek számára is könnyen érthető. Ha a jövő uniós pályázatait és fejlesztési irányait kizárólag minisztériumi asztalok mellett, helyismeret nélkül írják meg, akkor könnyen születhetnek olyan kiírások, amelyek elmennek az olyan megyék valósága mellett, mint Hargita megye.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénz oda kerülhet, ahol már eleve erősebb a gazdaság, jobb az intézményi kapacitás, erősebb a lobbi és gyorsabb a reagálás. Ilyenkor a nagyvárosok újabb munkahelyeket nyernek, magasabb béreket kínálnak, miközben a periférián élőknek hallgatólagosan azt üzenik: költözzetek el, ha boldogulni akartok.

Borboly Csaba szerint ez ellentétes a kohézió lényegével. A kohéziós politika célja éppen az lenne, hogy a kevésbé fejlett térségek, köztük az olyan megyék, mint Hargita megye, valódi esélyt kapjanak a felzárkózásra, a munkahelyteremtésre és a helyben maradás feltételeinek megerősítésére.

Az általa támogatott módosítások világos irányt mutatnak. A rendeletnek összhangban kell állnia a gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljaival, valamint a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvével. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a fejlesztéspolitikát kizárólag központi logika szerint alakítani, mert az országon belüli különbségek valósak, és ezekre valós válaszokat kell adni.

Borboly Csaba szerint ugyanilyen fontos, hogy a középtávú felülvizsgálat során a regionális, és ahol indokolt, a helyi önkormányzatok bevonása kötelező legyen. Enélkül az új prioritások nem fognak találkozni a területi szükségletekkel. A kevésbé fejlett, vidéki, hegyvidéki és lemaradó térségek sajátos hátrányait külön figyelembe kell venni, mert az olyan megyéket, mint Hargita megye, nem lehet ugyanazzal a nagyvárosi logikával kezelni.

A CoR-dokumentumok szerint az NRPP Fund Regulation ügyét a 171. plenáris ülésen tárgyalják, amelyet 2026. május 6–7-ére tűztek ki. A bizottsági szinten elfogadott anyag 2026. február 5-én kapott zöld utat, a plenáris szavazás pedig ezekben a napokban zajlik.

A döntés jelentősége azonban túlmutat ezen a néhány napon. A szabályok a 2028–2034 közötti időszakot fedik le, és a végrehajtás kifutásával számolva a most elhibázott tervezés hatása akár 2036-ig is érezhető lehet az olyan megyékben, mint Hargita megye. Ezért a mostani időszak stratégiai ablak: amit most nem sikerül beépíteni a rendszerbe, azt később sokkal nehezebb lesz pótolni.

Az Európai Unió a méltányosságot és a kohéziót tűzi zászlajára, de ebből csak akkor lesz kézzelfogható eredmény, ha Románia is elvégzi a saját házi feladatát. Borboly Csaba meggyőződése, hogy a jó NRPP nem lehet másolás-beillesztés módszerrel készült minisztériumi dokumentum. Helyalapú, valós területi elemzésre, szükségletekre, lehetőségekre és konkrét megoldásokra kell épülnie.

Súlyos hiba lenne, ha ott, ahol megvan a tudás, a fejlesztési tapasztalat és a szakembergárda, mégsem engednék időben dolgozni az embereket. Ha az olyan megyékből érkező helyi és regionális tudás, mint Hargita megye, nem jut el a kormányzati munkába, akkor a veszteséget végül nem az intézmények, hanem a polgárok fizetik meg.

Külön jelentősége van annak, hogy az egyik társelőadó Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. Borboly Csaba szerint ez lehetőséget ad arra, hogy romániai szemszögből is erőteljesebben jelenjen meg az üzenet: a helyi és regionális szintet nem lehet kihagyni abból a munkából, amely a következő évek fejlesztési kereteit meghatározza.

Ez azonban önmagában nem elég. A romániai döntéshozóknak is meg kell érteniük, hogy a siker nem akkor kezdődik, amikor megjelenik egy pályázati kiírás. A siker ott kezdődik, ahol a szabályokat, prioritásokat, jogosultságokat és területi fókuszokat még időben befolyásolni lehet. Ez a pillanat most van.

Borboly Csaba szerint nem az a cél, hogy a közös európai források más országokba menjenek, és nem is az, hogy országon belül ismét ugyanazok a nagyvárosok vigyék el a lehetőségeket a vidék rovására. A cél az, hogy a forráselosztás igazságos, helyalapú és jövőépítő legyen, és az olyan megyék, mint Hargita megye, valódi eszközöket kapjanak a felzárkózáshoz.

Ezért emelt szót Brüsszelben, ezért támogatott módosításokat az Európai Régiók Bizottságában, és ezért hív cselekvésre most, amíg a döntési ablakok nyitva vannak. Brüsszel nem vár, a napok telnek, és a most elmulasztott lehetőségek hosszú évekre szűkíthetik be az olyan kevésbé fejlett térségek mozgásterét, mint Hargita megye.

Brüsszel, 2026. május 6.

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.