Brüsszeli nap a Székelyföldért: EU-költségvetés és medvekezelés – két kulcsfontosságú egyeztetés

Miért kell ott lenni Brüsszelben?
Az európai szabályok és források nagy része nem Bukarestben, hanem Brüsszelben formálódik – a döntéshozatal korai, szakpolitikai fázisában. Ha a székelyföldi és Hargita megyei szempontok nem jelennek meg ezen a szinten, a kész szabályok és költségvetési keretek évekre meghatározzák a helyi lehetőségeket – a mi hátrányunkra. Az EU életének szabályozását a tagállamok jó részben az unióra bízták. Ezért nem elég otthon a sarokban duzzogni: részt kell venni ott, ahol a döntések születnek.
Borboly Csaba több mint tíz éve jelen van az Európai Régiók Bizottságában (CoR), több témakörben is jelentéstevőként (rapporteur) dolgozik, Hargita megyében és Székelyföldön az egyik legerőteljesebb hangot képviseli az uniós döntéshozatalban – egy olyan térségét, amelynek sajátos hegyvidéki, határ menti és természetvédelmi szempontjai vannak.
Az EU következő költségvetése: a természetvédő régiók igazságos finanszírozásáért
Az Európai Régiók Bizottságában ma tartott konzultáción – amelyet Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere vezetett és moderált – a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) éghajlat-, energia- és környezetvédelmi prioritásairól egyeztettek az EU-tagállamok helyi és regionális vezetői. Ez az a keret, amely hét évre meghatározza, mire és mennyit költ az Európai Unió – beleértve a vidékfejlesztést, a mezőgazdasági támogatásokat és a természetvédelmi intézkedéseket is.
Az Európai Bizottság 2025 júliusában benyújtott javaslata szerint a következő költségvetésben az összes kiadás legalább 35%-ának kell hat környezetvédelmi célkitűzést szolgálnia – ez a jelenlegi 30%-os klímacélhoz képest emelkedés, de a korábbi, külön biodiverzitási célszámot megszüntetné. Ez komoly kockázatot jelent: ha nincs külön biodiverzitási pénzügyi célszám, a természetvédelmi kiadások háttérbe szorulhatnak.
„Egy Európa, ne kettő” – az üzenet lényege
Borboly Csaba felszólalásában rámutatott egy alapvető igazságtalanságra: ma Európában azok a térségek, amelyekben nincsenek védett fajok, szabadabban gazdálkodhatnak és versenyképesebbek. Ezzel szemben azok a régiók – mint Hargita megye –, amelyek megőrizték természeti gazdagságukat, medvékkel, farkasokkal és védett erdőkkel élnek együtt, számos korlátozást viselnek, miközben a megelőzés, a monitoring és a kártérítés mind többletforrásokat igényel.
Nem lehet, hogy akik a természetet megőrzik, azok járjanak rosszabbul. Az EU következő költségvetésének el kell ismernie és kompenzálnia kell azokat a régiókat, amelyek Európa biodiverzitásának fenntartói. A biodiverzitás finanszírozására külön alap létrehozását is javasolta – nehogy a közös agrárpolitika (KAP) költségvetéséből kelljen fedezni a természetvédelmi kiadásokat.
Az EPP-családon belüli együttműködés – Trzaskowski és Borboly egyaránt az Európai Néppárt tagjai – reális esélyt ad arra, hogy ezek a szempontok beépüljenek a végleges költségvetési javaslatba.
A medvekezelési Charta: európai szintű megoldás kell
A nap másik meghatározó egyeztetése a FACE (Európai Vadász- és Természetvédelmi Szövetség) képviselőjével zajlott, a barnamedve-kezelési Charta tervezetéről. A FACE az európai vadászok és természetvédők 37 országot átfogó ernyőszervezete, kulcsszereplő a nagyragadozó-kérdés európai kezelésében.
2025 októberében, Foix-ban (Franciaország) európai szeminárium fogadta el a medvekezelési Charta alapjait, amelyben nyolc ország – köztük Románia – képviselői vettek részt. A mai brüsszeli egyeztetésen Borboly Csaba és módosításcsomaggal bővítette ezt a tervezetet, amelynek célja, hogy a nagy medvesűrűségű régiókban a biodiverzitás és a vidéki megélhetés egymást erősítve valósuljon meg.
A módosítások fő elemei
• Regionális gyorsreagálás és átláthatóság: megyei és regionális gyorsreagálású egységek, medve-incidensek beillesztése a polgári védelmi tervezésbe, valamint nyilvános, online térképes incidens-bejelentő rendszer.
• Határon átnyúló populációkezelés: a barnamedvét populációszintű, határokon átnyúló egységekben kell kezelni, a regionális platformokat – gazdák, vadászok, természetvédők, hatóságok részvételével – teljes jogú partnerként kell elismerni.
• Igazságos kártérítés: ne csak a közvetlen károkat, hanem a kistermelők és méhészek közvetett veszteségeit – fokozott őrzés, őrző-védő kutyák, termeléskiesés – is térítsék, egységes uniós kritériumok alapján. A megelőző eszközök akár 100%-os támogatása szükséges.
• Képzés és monitoring: akkreditált regionális képzési központok, genetikai módszereken alapuló populáció-monitoring, nyilvános adatok.
A védettségi szint csökkentése – a farkas-precedens mintájára
A medvekérdés egyik kulcseleme: azokban a tagállamokban, ahol a barnamedve-populáció jelentősen megnőtt és emberi életeket veszélyeztet, a faj védettségi státuszát újra kell értékelni.
Erre van járható jogi út: a 2024–2025-ös farkas-precedens megmutatta, hogy lehetséges. 2024 decemberében a Berni Egyezmény álló bizottsága kétharmados többséggel elfogadta a szürke farkas átsorolását „szigorúan védettről” „védettre”. 2025 márciusában az Európai Bizottság benyújtotta az Élőhelyvédelmi Irányelv módosítását, és 2025 júniusában ez hatályba is lépett – a tagállamoknak 2027 január 15-ig kell átültetniük nemzeti jogba.
Ugyanezt az utat kell járni a barnamedve esetében is. Románia – az Oroszországon kívüli Európa legnagyobb medvepopulációjával, becslések szerint 10 000–13 000 egyeddel – különösen érintett. Az országban az elmúlt húsz évben 26 halálos medvetámadás történt és 274 ember szenvedett súlyos sérülést.
Nemzetközi egyeztetés Romániában – a következő lépés
A mai egyeztetésen megállapodás született: Romániában nemzetközi egyeztetésre kell sort keríteni, ahol előkészítésre kerülhet a „downlisting” – a barnamedve átsorolása „szigorúan védett” kategóriából „védett” kategóriába – az érintett EU-tagországok számára. Ez a bukaresti konferencia kulcsfontosságú lesz, mert több tagállam részéről már jelzés érkezett, hogy támogatják a védettségi szint felülvizsgálatát. Az RMDSZ Románia kormányzatán belüli pozíciói révén ennek az egyeztetésnek a megszervezése reális célkitűzés.
A medvekérdést napirendre kell tűzni az egyik következő EU-elnökség alatt is – az „agenda” részévé kell válnia, hogy az egységes jogalkalmazás biztosított legyen, és ne forduljanak elő olyan helyzetek, amelyekben a késlekedés emberi életek elvesztéséhez vezet.
Miért fontos mindez?
Európa élete nagyrészt Brüsszelben formálódik – a szakpolitikák alacsony szintjén kezdődik és onnan emelkedik a nagy döntésekig. Ha az előkészítési folyamatból kimaradunk kényelmi szempontok miatt, később panaszkodhatunk az Európai Unióra, de az eredményen már nem változtathatunk.
Borboly Csaba ezért utazott Brüsszelbe: hogy a székelyföldi és Hargita megyei emberek hangja ott legyen az asztalnál, ahol az európai döntések születnek. Az RMDSZ csapatának részeként dolgozik – mások Bukarestben, ismét mások otthon, a helyi közösségekben. Teljes körű, összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az élet a székelyföldi ember számára biztonságos, élhető legyen, és olyan, ahol a természet szépsége megmarad – de az emberek élete és biztonsága is garantált.
Brüsszel, 2026. február 25.