Brüsszeltől Csíkszeredáig: a hegyvidéki vizek ügye most európai napirendre kerülhet 2026. március 23. | Brüsszel, Charlemagne épület
Ma Brüsszelben, az Európai Bizottság székházában tartják az Európai Klímapaktum éves nagyrendezvényét — Together in Action — ahol három napon át döntéshozók, polgármesterek, aktivisták, tudósok és fiatalok vitatják meg, hogyan lehet a klímavédelmet a valóságban megvalósítani. Borboly Csaba, a Régiók Európai Bizottságának tagja és Hargita Megye Tanácsának alelnöke részt vesz a rendezvényen, és felszólal a polgármestereknek és helyi közösségeknek szóló panelbeszélgetésen. Ez nem szokványos részvétel. Van mit mondani — és van mire hivatkozni.
Mit értünk el eddig, és miért számít ma
2025 novemberében, Csíkszeredában rendeztük meg a hegyvidéki vízreziliencia konferenciát, amelyen Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke is részt vett. Polgármesterek, gazdák, erdőtulajdonosok, kutatók és fiatalok ültek egy asztalhoz — nem azért, mert Brüsszel kérte, hanem azért, mert a téma az övék. A forrásaink, a patakjaink, az ökoszisztémáink forognak kockán.
Abból a konferenciából egy konkrét dokumentum született: a Kárpátok Vízrezilienciája Keretjavaslat, amelyet Hargita Megye Tanácsa és a REPER21 Egyesület koordinált, az Európai Klímapaktum Shaping Tomorrow kezdeményezésének keretében. Ez a dokumentum helyi vízfelügyeleti bizottságokat, kistérségi mintaterületeket, közösségi monitoringhálózatot és természetalapú megoldásokat javasol — és azt a gondolatot képviseli, hogy a hegyvidéki vizek ügye nem csupán helyi probléma, hanem európai biztonsági kérdés.
2026. március 4-én a Régiók Európai Bizottsága egyhangúlag fogadta el az Európai Vízreziliencia Stratégiáról szóló véleményét. Abban a dokumentumban benne vannak a mi javaslataink: helyi bizottságok, közösségi részvétel, hegyvidéki régiók kiemelt figyelme, a következő többéves pénzügyi keretben dedikált forrás. A munkát elvégeztük. Most az következik, hogy a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok tanácsa mit tesz ezekkel a javaslatokkal.
Mit képviselt ma Brüsszelben
A mai panelbeszélgetés témája: hogyan terveznek együtt polgármesterek, helyi tanácsok és polgárok egy igazságos és fenntartható jövőt. A felszólalás üzenete egyértelmű: az együtt tervezés — a co-design — csak akkor valódi, ha azok is az asztalnál ülnek, akik a forrásokhoz a legközelebb élnek. Egy kis hegyvidéki önkormányzat polgármestere, egy gazda, egy fiatal — ők tudják, mi változik a patakban, az erdőben, a legelőn. Ha ők kimaradnak, nem tervezünk együtt. Csak konzultálunk.
A felszólalásban konkrét ajánlat is elhangzott: a Kárpátok Vízrezilienciája Keretjavaslat nyitott dokumentum, csatlakozásra és együttműködésre vár — a Polgármesterek Szövetségétől, a DG CLIMA képviselőitől és a Climate Pact közösségétől egyaránt. A 2026-ban induló Vízreziliencia Érdekelt Felek Platformján a hegyvidéki mikrotérségeknek helyet kell kapniuk.
Hargita Megye Tanácsának szerepe — ki kell állni
Mindez nem születhetett volna meg Hargita Megye Tanácsának aktív szerepvállalása nélkül. A tanács koordinálta a csíkszeredai konferenciát, neve alatt jelent meg a Kárpátok Vízrezilienciája Keretjavaslat dokumentum, és az ő nevéhez fűződnek a Régiók Bizottságában benyújtott módosító javaslatok is.
De ez csak a kezdet. A következő lépés az, hogy a tanács kistérségenként is vállalja ezt a szerepet: segítse a helyi polgármestereket, gazdákat és tulajdonosokat abban, hogy saját vízreziliencia-terveket dolgozzanak ki — és ezeket összekapcsolja az európai forrásokkal és a szabályozási keretekkel. Nem elég, hogy a megye szintjén működik a gondolkodás. Le kell vinni a Csíki-medencébe, minden kis vízgyűjtőre.
Tánczos Barna munkájának folytatása
Fontos szót ejteni arról a munkáról is, amelyet Tánczos Barna végzett a romániai Környezetminisztérium élén. Az akkor elindított programok — köztük a medvepopuláció genetikai felmérése, a villanypásztorprogram, a természetvédelmi adatgyűjtés — európai szintű alaposságú munkát jelentettek, és komoly alapot adtak ahhoz, hogy ma hitelesen képviseljük a hegyvidéki természetvédelem és vízgazdálkodás ügyét. Ezt a munkát folytatni kell: újabb uniós forrásokat kell lehívni, újabb koncepciókat kidolgozni, és gondoskodni arról, hogy Románia ne maradjon ki abból a folyamatból, amelyet az EU a víz, a természet és az éghajlat terén most indít el.
A három pillér: CoR, Román Kormány, Európai Parlament
A hegyvidéki vizek úgye csak akkor kerülhet tartósan európai napirendre, ha három oldalról egyszerre érkezik a megerősítés:
• A Régiók Európai Bizottsága — a munka itt már megtörtént, a javaslatok benne vannak az elfogadott véleményben
• Románia Kormánya — csatlakoznia kell a Water Resilience Alliance-hoz, és a Nemzeti Energia- és Klímaterveibe be kell építenie a hegyvidéki szempontokat
• Az Európai Parlament — a víz-stratégia és a következő MFF tárgyalásain a hegyvidéki régióknak dedikált fejezetet kell kapniuk
Ha ez a három pillér egyszerre áll, akkor nem csak helyi erőfeszítés lesz a hegyvidéki víz védelme — hanem közös európai ügy.
Együtt, lentről felfelé
A brüsszeli jelenlét értelme pontosan ez: amit otthon építünk — konferenciák, dokumentumok, helyi partnerségek — az itt kap európai hangot és visszajelzést. A csíkszeredai asztal és a brüsszeli asztal között nincs ellentét. Ugyanaz a munka folytatódik, más szinten.
Ez a helyi megközelítés lényege. Nem várjuk, hogy valaki felülről megoldja a hegyvidéki vizek ügyét. Visszük fel, amit tudunk — és hozunk haza kapcsolatokat, visszajelzéseket, lehetőségeket, amelyek itthon válnak valósággá.
Köszönet mindazoknak, akik ebben a munkában partnerek: Hargita Megye Tanácsa munkatársainak, a REPER21 csapatának, a csíkszeredai kutatóintézetnek és a konferencia résztvevőinek — és azoknak a polgármestereknek, gazdáknak és fiataloknak, akiknek a tudása és tapasztalata ennek az egésznek az alapja.
