A hegyvidéki kistermelők védelmére hívta fel a figyelmet Borboly Csaba a Böjti Csemege díjátadón
A helyi termelők, különösen a hegyvidéki gazdák jövőjéről, az uniós döntések tétjéről és a Hargita megyei agrárstratégia felülvizsgálatának szükségességéről beszélt Borboly Csaba a Böjti Csemege díjátadón.
Nem ünnepi köszöntővel, hanem világos helyzetértékeléssel szólt a résztvevőkhöz Borboly Csaba a Böjti Csemege díjátadón. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hegyvidéki gazdák és a helyi kézműves élelmiszer-előállítók olyan piaci és szakpolitikai kihívásokkal néznek szembe, amelyekre már most választ kell adni.
Mint fogalmazott, a kézműves sajt, a hajnali fejéshez kötődő mindennapi munka és a hegyvidéki gazdák kitartása ma nincs arányosan megfizetve a piacon. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a helyi termelők érdekei ne maradjanak képviselet nélkül sem országos, sem európai szinten.
Borboly Csaba három fontos területre hívta fel a figyelmet. Elsőként a Mercosur-megállapodás jelentette veszélyt emelte ki, hangsúlyozva: a helyi gazdák védelmét Brüsszelben is határozottan képviselni kell. Másodikként az Európai Unió 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének tárgyalásait említette, amelyek meghatározóak lesznek a hegyvidéki kistermelők jövője szempontjából is. Úgy vélte, a gazdáknak most kell helyet kérniük az asztalnál, amikor a döntések előkészítése zajlik.
Harmadik fontos témaként Hargita Megye Tanácsa agrárstratégiájának félidős felülvizsgálatát nevezte meg. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy Románia hamarosan elindítja a következő közös agrárpolitikai tervezést, valamint több kapcsolódó európai uniós program előkészítését is. Aki kimarad a tervezési szakaszból, az később jelentős forrásoktól eshet el.
Beszéde végén hangsúlyozta: a minőségi helyi sajt nem lehet szűk kör kiváltsága. Olyan értéknek kell lennie, amely minden reggel ott lehet a családok asztalán. Mint mondta, ez nem csupán gazdasági kérdés, hanem identitás és jövő is.