Hargita megye hangja az EU döntéshozói előtt a szociális gazdaság ügyében

A Ciprusi EU-elnökség égisze alatt szervezett konferencia a „Democracy at Work – Social Economy actors bringing EU values to citizens” című webináriumsorozat záró eseménye volt. A tanácskozás a Szociális Gazdaság Cselekvési Tervének félidős felülvizsgálatára összpontosított, amely az Európai Unió következő évekre vonatkozó szociális gazdaság-politikájának egyik meghatározó dokumentuma.

Borboly Csaba felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális gazdaság különösen fontos a vidéki, periférikus régiók számára. Ezekben a térségekben a szövetkezetek, egyesületek, szociális vállalkozások és helyi közösségi kezdeményezések sok esetben olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek közvetlenül érintik az emberek mindennapjait.

„A szociális gazdaság különösen fontos a vidéki, periférikus régiók számára – ott, ahol a piaci szektor kevésbé aktív, és ahol a szövetkezetek, egyesületek és szociális vállalkozások alapvető szolgáltatásokat nyújtanak: élelmiszer-termelés, oktatás, gondozás, helyi ellátási láncok” – fogalmazott Borboly Csaba.

Hargita megye számára ez a kérdés nem elméleti ügy. A helyi termelők, a rövid ellátási láncok, a közösségi alapú szolgáltatások és a szövetkezeti gondolkodás mind olyan értékek, amelyek térségünkben régóta jelen vannak. A Székely Termék védjegy is azt a szemléletet erősíti, amely szerint a helyben megtermelt érték akkor szolgálja igazán a közösséget, ha a gazdák, vállalkozók és vásárlók között bizalom és együttműködés épül.

A konferencián részt vettek az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, valamint más uniós intézmények képviselői is. Az esemény súlyát jelzi, hogy jelen volt Francesco Corti, Roxana Mînzatu foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai bizottsági alelnök kabinetjének képviseletében, valamint Ruth Paserman, a DG EMPL vezérigazgatója.

Borboly Csaba kiemelte: az Európai Unió szociális gazdaságra vonatkozó döntéseinek figyelembe kell venniük a helyi és regionális szint sajátosságait. A közbeszerzési szabályok, az állami támogatások, az európai alapok felhasználása és a következő többéves pénzügyi keret mind olyan területek, amelyek közvetlen hatással vannak a helyi közösségekre.

„A Régiók Bizottságának üzenete világos: az EU szociális gazdaságra vonatkozó keretrendszerének – a Cselekvési Tervnek, a közbeszerzési irányelvnek, a következő MFF-nek – figyelembe kell vennie a regionális és helyi szintet. A felülről lefelé irányuló megközelítés önmagában nem elegendő” – hangsúlyozta Borboly Csaba.

A felszólalás során három kiemelt irány is megfogalmazódott a következő időszakra. Egyrészt erősíteni kell a regionális hatóságok valódi partneri szerepét az európai források, köztük az ESF+ és a kohéziós alapok felhasználásában. Másrészt előre kell mozdítani a határon átnyúló együttműködéseket segítő jogi kereteket. Harmadrészt szükség van rendszeres, régiós szintű adatgyűjtésre, hogy a vidéki térségek valós helyzete jobban láthatóvá váljon az uniós döntéshozatalban.

A Szociális Gazdaság Cselekvési Tervének félidős felülvizsgálata szerint a 2021-ben elfogadott intézkedések egy része már megvalósult, több pedig folyamatban van. Ugyanakkor továbbra is jelentős kihívást jelent a finanszírozáshoz való hozzáférés, a regionális és önkormányzati lehetőségek jobb kihasználása, valamint a megfelelő adatok és jogi keretek biztosítása.

Borboly Csaba szerint Hargita megye számára az ilyen európai szintű jelenlét azért fontos, mert így a vidéki térségek, a helyi közösségek és a határon átnyúló régiók szempontjai közvetlenül eljuthatnak azokhoz, akik az uniós szabályokról és forrásokról döntenek.

A cél az, hogy Hargita megye és Székelyföld ne csupán alkalmazkodjon az európai döntésekhez, hanem saját tapasztalataival és javaslataival alakítója is legyen azoknak. A helyi közösségek ereje, a gazdák munkája, a szociális vállalkozások szerepe és a közösségi összefogás olyan értékek, amelyeknek az európai politikákban is nagyobb hangsúlyt kell kapniuk.