Az Európai Unió következő költségvetése eldöntheti, hogy egy régió nyertes vagy vesztes lesz a természetvédelemben

Varsó polgármestere elfogadta Hargita megye szempontjait
A jelentést Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere, az Európai Néppárt képviselője készítette. Borboly Csaba szintén az EPP tagja, és a két politikus között az előkészítés során aktív szakmai együttműködés zajlott. Ennek kézzelfogható eredménye lett, hogy Trzaskowski mind a hét javasolt módosítót beépítette a végleges szövegbe.
Ez nem magától értetődő. A Régiók Bizottságában több száz tag dolgozik, és a jelentéstevő nem köteles egyetlen módosítót sem elfogadni. Az, hogy egy hegyvidéki megye képviselőjének javaslatai bekerültek a jelentésbe, azt mutatja, hogy a vidéki térségek tapasztalatai sok tekintetben közösek: több országban is vannak természeti értékekben gazdag, ugyanakkor gazdaságilag hátrányos helyzetű régiók, amelyek eddig nem kaptak elegendő figyelmet az uniós költségvetési tárgyalások során.
Mi ez a jelentés, és miért érinti közvetlenül Hargita megyét?
Az Európai Unió hétévente tervezi meg a költségvetését, az úgynevezett többéves pénzügyi keretben. A jelenlegi ciklus 2027-ben lejár, és most készül a következő, a 2028–2034 közötti időszakra. Ez az a pont, amikor rögzíteni lehet, hogy a vidéki és hegyvidéki, természeti értékekben gazdag térségek külön figyelmet és forrásokat kapjanak.
Ha ezek a szempontok nem kerülnek be a szabályokba, Hargita megye ugyanolyan feltételekkel versenyez majd az uniós forrásokért, mint azok a régiók, amelyek nem néznek szembe hasonló kihívásokkal. Ez nem igazságos. Azok a térségek, amelyek megőrzik Európa természeti örökségét, nem kerülhetnek hátrányba.
A most elfogadott jelentés ezt az alapelvet rögzíti. Nem oszt el forrásokat, de kijelöli azt a politikai irányt, amelyet az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak követniük kell.
Mit javasolt Borboly Csaba?
A hét módosító több fontos területet érint:

a hátrányos helyzetű régiókhoz igazított kohéziós politika, beleértve a hegyvidéki és biodiverzitásban gazdag térségeket;

kötelező területi hatásvizsgálat az uniós programoknál;

a helyi önkormányzatok valós bevonása a nemzeti tervek kidolgozásába;

kötelező részvétel a helyi önkormányzatok számára az energia- és klímapolitikai tervezésben;

regionális platformok integrálása a nemzeti koordinációba;

célzott finanszírozás a LIFE programon belül a vadon élő állatokkal való együttélés által érintett térségek számára;

az az alapelv, hogy a természetet védő régiókat nem szabad büntetni.

Mi következik, és mikor lesznek eredmények?
A jelentés a Régiók Bizottságának hivatalos álláspontjává válik. A költségvetési tárgyalások 2026–2027-ben zajlanak, az új rendszer pedig 2028-tól lép életbe.
Az eredmények 2028 után válnak érzékelhetővé, ha ezek az elvek beépülnek a jogszabályokba. Az uniós döntéshozatalban az ilyen dokumentumok határozzák meg, milyen témák kerülhetnek be a végső tárgyalásokba.
Mit tehet Románia?
A román kormánynak most lehetősége van befolyásolni a jövőbeli finanszírozási feltételeket. Fontos a helyi önkormányzatok valódi bevonása, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos igények világos bemutatása.
Romániának természeti erőforrásait előnyként kell bemutatnia, nem teherként, ehhez azonban konkrét adatokra, programokra és megalapozott finanszírozási igényekre van szükség.
Miért kell folytatni a munkát?
Az elfogadott szövegek nem kötelező erejűek, hanem iránymutatók. Ahhoz, hogy valódi eredmények szülessenek, ezeket az elveket jogszabályokká és finanszírozási mechanizmusokká kell alakítani.
Ezért kulcsfontosságú a folyamatos jelenlét az európai döntéshozatalban. Egyetlen mondat egy rendeletben jelentős különbséget jelenthet abban, hogy egy régió milyen forrásokhoz jut hozzá.