Brüsszelben az EU kutatási biztosával tárgyaltam — Hargita is ott volt az asztalnál

Ez nem protokolláris találkozó volt. Ez egy olyan vita volt, ahol az EU következő kutatási stratégiájáról döntöttek — arról, hogy 2028-tól milyen szabályok szerint osztják el a kutatás-fejlesztési forrásokat az egész Európai Unióban. Ott voltam, és ott volt Hargita hangja is.

Miről szólt ez a nap Brüsszelben?

A SEDEC-bizottság napirendjén szerepelt az EU kutatási és technológiai infrastruktúra stratégiája — az a dokumentum, amelyet az Európai Bizottság 2025 szeptemberében fogadott el, és amely meghatározza, hogyan fejlesszék a kutatási infrastruktúrákat az egész EU-ban 2028-tól.

Zaharieva biztos asszony maga mondta: az EU-nak arra kell törekednie, hogy Európa legyen a világ legjobb kutatási és innovációs célállomása, és ehhez minden régiónak esélyt kell kapnia. A bizottság vitájában részt vevő régiók hangsúlyozták: a kutatási infrastruktúra terén ma négy ország tartja az EU-forrásainak felét, miközben a fejletlenebb régiók lemaradnak. Zaharieva egyik fő prioritása az EU kutatási kiadások GDP-arányának 2,3%-ról 3%-ra emelése, és a bürokratikus akadályok radikális csökkentése.

Mit követeltem én ott?

Benyújtottam a módosítóimat, és felszólaltam mellettük. Három dolgot kértem, egyértelműen és nyilvánosan:

Első: arányos forrás a fejletlenebb régióknak.

A jelenlegi rendszer az erős kutatási ökoszisztémákat jutalmazza — így a pénz döntő része mindig a fejlett régiókhoz kerül. Ez önbeteljesítő spirál: aki fejlett, fejlettebb lesz; aki lemarad, még jobban lemarad. Ezt meg kell törni. Hargita megye nem maradhat örökre a lemaradók sorában.

Második: kevesebb bürokrácia — valóban.

Zaharieva biztos is hangsúlyozta a radikális egyszerűsítés szükségességét: rövidebb pályázati eljárások, összegátalány-finanszírozás, egyszerűbb hozzáférés. Ez pontosan az, amit a Sapientia EMTE, a helyi KKV-k és a civil szervezetek is évek óta kérnek. A módosítóim ezt rögzítik kötelező erejű ajánlásként.

Harmadik: a kisebbségi nyelv ne legyen akadály.

Egy hegyvidéki, kisebbségi nyelven is működő régióban az adminisztratív és pályázati rendszer nem lehet kizárólag nagy nyelveken elérhető. Ez nem ideológiai kérdés. Ez hozzáférési kérdés — és az alapjogi kérdés is.

Mit nyertünk, és mit kell még megnyerni?

Hargita megye 2024 júniusában megkapta az EU Regionális Innovációs Völgy (Regional Innovation Valley) státuszt — az élelmiszer-biztonsági innováció területén. Ez az egyik legfontosabb elismerés, amit egy régió az EU innovációs politikájában kaphat. 147 régiót választottak ki egész Európából.
De a cím önmagában nem hoz pénzt. A következő lépés az, hogy ezt a státuszt becsatornázzuk a 2028–2034-es EU-s forrásokba. Ehhez kellenek a módosítók, amelyek ma a tárgyalásokon vannak. Ehhez kell az együttműködés Zaharieva biztos irodájával — amelyre ma az alapot leraktuk.
Az EU következő kutatási keretprogramja (FP10) 2028-ban lép hatályba és 2036-ig tart. Ez a döntéshozatali ablak most nyílik. Aki most nincs benne a játékban, az 2028-ban már csak végrehajt.

Miért fontos ez Hargitának — konkrétan?

A KEP (Knowledge Exchange Platform) szeminárium, amelyet 2026. május 5-én tartanak, kifejezetten arról szól, hogyan lehet a helyi infrastruktúrákat bevonni az európai kutatási hálózatba — és azt tartalmazza a meghívó, hogy a helyi hatóságoknak aktív szerepet kell vállalniuk abban, hogy az EU kutatási forrásait „ahol az emberek élnek és dolgoznak” lehessen felhasználni.

Ez pontosan Hargita megye. Ez pontosan a Sapientia EMTE. Ez pontosan a helyi KKV-k.

Az EU „radical simplification” programja — amelyet Zaharieva biztos „lump sum”, rövidebb eljárás és bizalomelvű finanszírozás formájában vezet be — azt jelenti, hogy a következő programozási időszakban a kisebb, kevésbé fejlett régiók intézményei valóban be tudnak nyújtani pályázatot. Ha a szabályok megváltoznak. Ha a módosítóim beépülnek. Ha most dolgozunk.

Az RMDSZ-szel kétirányú nyomást tudunk gyakorolni

Amit Brüsszelben kezdeményezek, azt Bukarestben is folytatni kell. A kohéziós politika szabályai Romániában a Partnerségi Megállapodáson és a Regionális Operatív Programokon keresztül valósulnak meg. Ha Brüsszelben jó szabályokat fogadunk el, de Bukaresten nem harcolunk azért, hogy ezek eljussanak Hargitára — akkor megint lemaradunk. Az RMDSZ-es kormányzati és parlamenti jelenlét kulcsfontosságú ehhez.
Nem akarunk két Európát a kutatásban. Egyet akarunk — ahol Hargitának is helye van.