AgoraEU: 8,6 milliárd euró – és most dől el, hogy ebből mennyi jut a Kárpát-medencébe

„Aki hallgat, az kimarad. Aki ott van, ahol a szabályokat írják, az haza tudja hozni a pénzt.”

Mi az AgoraEU? – Az egyszerű magyarázat

Az Európai Unió 2028. január 1-jétől egy teljesen új programot indít AgoraEU néven. Ez az EU következő hét éves büdzséjének kulturális, médiaügyi, alapjogi és demokratikus részvételi pillére – összesen 8,6 milliárd euró értékben, 2028-tól 2034-ig, plusz két év kifizetési időszak, tehát 2036-ig.

Az AgoraEU összevonja az eddigi két nagy uniós programot: a Kreatív Európa (kultúra, mozi, zene, örökség, hagyományos mesterségek, testvérvárosok) és a CERV (polgárok, egyenlőség, alapjogok, civil szervezetek, demokrácia, jogállamiság) programokat. Aki eddig ezekből pályázott – kulturális egyesületek, helyi médiumok, civil szervezetek, örökségvédelmi kezdeményezések, ifjúsági programok, kisebbségi NGO-k –, azoknak ez lesz az egyetlen közös keretük 2028-tól.

Az „Agora” szó nem véletlen: az ókori görög agora volt az a nyilvános tér, ahol a polgárok találkoztak, vitatkoztak és döntöttek. Az EU ezzel üzeni: a demokrácia, a kultúra és az értékek nem a fővárosokban élnek, hanem a közösségekben.

Miért jár el mellettünk ez a pénz? – A strukturális lemaradás oka

Közép- és Kelet-Európa – ezen belül Erdély, Székelyföld, a Partium, a Felvidék, Kárpátalja, a Vajdaság és a többi Kárpát-medencei régió – rendszeresen alulteljesít az uniós kulturális és civil forrásoknál.  Nem azért, mert kevésbé értékesek a helyi projektek, hanem mert:

• A pályázati rendszer bonyolult – a kis szervezetek nem rendelkeznek azzal a bürokráciafeldolgozó kapacitással, amivel egy bukaresti vagy prágai nagy intézmény igen
• A fővárosi szereplők gyorsabban navigálnak az uniós rendszerben, és a pályázati felhívások is nekik kedveznek
• A vidéki és periférikus kultúra – népi mesterség, kisebbségi helyi média, határon átnyúló kulturális együttműködés – nem szerepel névvel a szabályokban, így az értékelők kiszorítják a finanszírozásból
• Az értékelőknek nincs rálátásuk a mi térségünkre – a HÉTFA-konzultáció külön kiemelte, hogy az értékelő bizottságokba a mi régiónkból is be kell kerüljenek szakemberek

A megbízás: 2025. szeptember

2025 szeptemberében az Európai Régiók Bizottsága felkért, hogy legyek az AgoraEU-vélemény előadója (rapportőrje) a SEDEC szakbizottságban. Ez konkrétan azt jelenti: én vagyok az, aki elkészíti azt a CoR-véleményt, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács figyelembe vesz a rendelet megírásánál.

A kis kabinetem – akik végig mellettem voltak

Ez a munka sosem egyedüli teljesítmény. Végig mellettem volt Csák László fejlesztéspoltikai szakértő és Imets Hanna kolléganőm, illetve a kis kabinetem csapata: akik a napi brüsszeli munkát, az egyeztetések előkészítését, a dokumentumok feldolgozását és a kapcsolattartást végezték. Nélkülük ez a szűk egy év nem lett volna végigjárható (jelentésért múlt év júniusában kezdtünk el dolgozni, hogy legyen meg a Néppárti megbízás!).

Tégláról téglára – a munka kronológiája

2025. szeptember: A kinevezés és az első tájékozódás. Az Európai Bizottság COM(2025) 550 final – több mint 180 oldalas – rendelettervezetének feldolgozása megkezdődik.
2026. október–november: Első bilaterális egyeztetések az EP CULT-bizottság árnyékjelentéstevőivel – köztük az EPP részéről Tarr Zoltánnal (HU), a PfE részéről Catherine Gristtel, az ECR részéről Ivaylo Valchevvel –, valamint az Europa Nostra örökségvédelmi szervezettel. Párhuzamosan bukaresti egyeztetések az RMDSZ kormányzati munkájában részt vevő kollégákkal és Románia kulturális minisztériumával.
2027. december 17.: A HÉTFA-találkozó (részvételre Hargita Megye Tanácsa elnökének rendelete alapján votl lehetőség ). A HÉTFA Kutatóintézet szakértőivel folytatott konzultáció az egyik legfontosabb munkaülés. Eredményei közvetlenül beépültek a vélemény tervezetébe:

• Kistámogatások és kétlépcsős pályázati rendszer az új belépőknek
• Területi értékelők: a mi régiónkból is kerüljön be szakember az értékelő bizottságokba
• Éves teljesítménymonitoring: ha egy adott évben kevés a pályázat egy régióból, automatikusan induljon el felmérés
• A hírmédia és az audiovizuális szétválasztása – más logika szerint kell kezelni a helyi újságot és a filmgyártást
• Projekt-eredmények fenntarthatósága az utolsó kifizetés után
• Civil szervezetek generációváltásának támogatása

2026. január: Elkészül a rapportőri Working Document – a vitaindító anyag, amelyet a CoR titkársága és a SEDEC-tagok kézhez kapnak. Ebben már névvel szerepelnek: 5–25 ezer eurós mikrotámogatások, helyi kreatív inkubátorházak mint kapcsolattartó pontok, kisebbségi kultúrák önálló prioritásként, területi részvételi indikátorok. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyik tantárgyának keretében is bemutatásra kerül az AgoraEU-folyamat és a CoR rapportőri munkamódszer – az akadémiai közigazgatás-képzésbe is bekerülve.
2027. február 2.: A SEDEC szakbizottság 7. ülésén az összes politikai csoport megszavazta a véleménytervezetet – 12 rapportőri módosítóval és 36 szakpolitikai ajánlással.
2028. február–március: Az EP CULT és LIBE bizottságok párhuzamosan dolgoznak az AgoraEU saját jelentésén. Stakeholder-meghallgatások zajlanak (CERV, audiovizuális, hírmédia, kultúra témákban), és március 24-én sor kerül az EP árnyékjelentéstevői egyeztetésre.
2029. február–április: Beérkeznek a plenáris módosítók. A 15 rapportőri kompromisszumos módosítóba beépítésre kerülnek a véleményt erősítő elemek – és visszautasításra kerülnek azok, amelyek elvinnék a fókuszt a vidéki, kis és kisebbségi szereplőktől.
2030. május 5.: Bilaterális egyeztetés a ciprusi elnökséggel – Dr. Elena Theodoulou Charalambous elnökasszonnyal, a Tanács Kulturális Ügyek Bizottságának elnökével. Megerősítve: a CoR vélemény kulcselemei a Tanácsi tárgyalásokon is pozitív fogadtatásra számíthatnak.
2031. május 6.: A CoR 171. plenáris ülése elfogadja egyhangulag, az AgoraEU-véleményt.

Mennyi utat tett meg ez a munka?

Brüsszel–Bukarest–Budapest–Csíkszereda, oda-vissza, többször. SEDEC-ülések, EP-látogatások, bilaterális tárgyalások, szakértői konzultációk – ha összeadjuk a repülőutak, vonatok és autóutak kilométereit, több ezer kilométer jön ki. Minden egyes út egy tárgyalást, módosítót, kapcsolatépítési lépést jelentett.

Hol számít a CoR véleménye? – Az uniós döntéshozatal logikája

Az uniós jogalkotás menete egyszerűen:

Bizottság javasol → Parlament + Tanács tárgyal → Trilógus = megállapodás → Rendelet hatályba lép

A CoR véleménye ebben a folyamatban az EP és a Tanács számára küld jelzést. Ha a CoR és az EP azonos irányba húz – ahogy most, ahol az EPP-s Tarr Zoltán EP-s shadow rapporteur és a CoR rapportőre ugyanazokat a területi elveket képviseli –, az érv erős lesz a trilógusban is.

Mit értünk el? – A 8 konkrét eredmény

A véleménybe bekerült:

1. Kistámogatások és egyszerűsített pályázatok – kétlépcsős rendszer, mikrotámogatások 5–25 ezer euró között
2. Helyi kapcsolattartó pontok – kisebbségi nyelveken elérhető tájékoztatás, nem kell Brüsszelbe utazni
3. Élő örökség és hagyományos mesterségek – önálló névvel a rendeletben, kapacitásépítési támogatással
4. Helyi és regionális média – dedikált finanszírozás a kis városok független újságjainak
5. Területi monitoring indikátorok – éves adatközlés a vidéki régiók részesedéséről (hogy minden ne cak Nyugat Európába kerüljön, billentsük vissza felénk is Európát)
6. Civil szervezetek generációváltása – fiatalok is vezethessenek projekteket
7. Testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok – többéves együttműködési finanszírozással
8. Kisebbségi kulturális dimenzió – az etnikai, nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme az alaptextusban

A politikai üzenet

8,6 milliárd euróból Románia részesedése – ha élünk a lehetőséggel – több száz millió euró is lehet. Ha Székelyföld és a Kárpát-medence felkészülten áll a pályázati felhívások elé, akár több tíz-száz millió euró hozható el kultúrára, médiára, civil szervezetekre, örökségvédelemre, ifjúsági programokra.

De ez nem jön magától. Romániának el kell végeznie a házi feladatát: valós helyi tervekkel, place-based megközelítéssel, a helyi és regionális szint tényleges bevonásával. Bukarest egyedül nem találja ki a tutit – kell a megyei, városi, civil szint is.

Köszönet

Csák Lászlónak és Imets Hannának  és a kis kabinetemnek –, akik végig ott voltak. Demeter András kulturális miniszternek és csapatának, akik Románia részéről mellénk álltak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az egyeztetésekért. A HÉTFA Kutatóintézetnek a szakpolitikai háttérmunkáért. A CoR SEDEC-titkárságának és az Europa Nostrának a szakmai támogatásért.

Egy szó a ki nem használt lehetőségekről

Hargita Megye Tanácsán megvan a tudás és megvannak a jó szakemberek. Ez a kapacitás nem lett kihasználva – nem az embereken múlott, rajtuk múlott. A 2026–2034-es időszak plusz a két végrehajtási év – tehát 2036-ig terjedő lehetőségek – most záródnak le anélkül, hogy a helyi igényeket rendesen becsatornáztuk volna. Kihagyott lehetőség. Elbaltázott hozzáállás. Azokat érinti majd ez a veszteség, akiknek 2028-tól kellene válasz a társadalmi kihívásokra. Erről is kell beszélni. Nincs rendben.

Aki hallgat, annak kevés jut. Aki ott van, annak sok. Ez a demokrácia.

Borboly Csaba | CoR-tag | Hargita Megye Tanácsának alelnöke | AgoraEU rapportőr (SEDEC-VIII/009)