CIPRUSI UTÁN ÍR ELNÖKSÉG IS MEGERŐSÍTETTE: KONKRÉT EREDMÉNYEK SZÜLETTEK BORBOLY CSABA KULTURÁLIS JAVASLATAIBÓL

Mi az eredmény röviden?

Az ír delegáció több konkrét pontban visszaigazolta, hogy a Régiók Bizottsága javaslatai már bekerültek a Tanács saját, hivatalos álláspontjába (Council position) — az a szöveg, amelynek alapján a Tanács tárgyalni fog az Európai Parlamenttel.

Az ír delegáció szóvivője szó szerint ezt mondta: „a nyelvi sokszínűségről szóló javaslat és a helyi média kérdése is nagyon erősen megjelent a megbeszéléseinken, és mindkettő most már benne van, gondolom, a Tanács álláspontjában” . Ez azt jelenti: nem ígéretekről beszélünk, hanem olyan szövegrészekről, amelyek már most, hivatalosan a tárgyalási anyag részei.

Az öt legfontosabb konkrét eredmény

1. A helyi és regionális kontaktpontok megmaradnak — minden programrészben

Az egyik legfontosabb, gyakorlati javaslatunk az volt, hogy a kis kulturális szervezetek, önkormányzatok és civil csoportok számára ne csak országos, hanem regionális szintű kapcsolattartó pontok is legyenek, ahol segítséget kapnak a pályázáshoz. Az ír delegáció megerősítette: „nagyon erős egyetértés van arról, hogy a kontaktpontokat meg kell tartani a munkaprogram minden ágában” . Ez azoknak a kis szervezeteknek fontos, akik korábban azért nem pályáztak, mert nem volt, aki segítsen nekik eligazodni a bonyolult EU-s eljárásokban.

2. A kultúra önértéke — nem csak eszköz, hanem cél önmagában

Azt kértük, hogy a kultúra ne csak más célok (gazdaság, turizmus, digitalizáció) kiszolgálójaként jelenjen meg az EU szövegeiben, hanem saját jogán, önértékként. Az ír delegáció ezt is megerősítette: „ez olyan kérdés, amelyet a saját miniszterünk is különösen fontosnak tart — a kultúra önmagáért való értéke. És a Tanácsban is erős volt a törekvés, hogy ezt biztosítsák, sok szöveget adtak hozzá a Tanács álláspontjához ebben az irányban” .

3. A helyi és regionális média — bekerült a szövegbe

Az egyik legérzékenyebb és leggyakorlatiasabb kérdésünk a vidéki, kistelepülési médiumok — helyi lapok, közösségi rádiók — eltűnése volt. Az ír fél megerősítette: „igen, ez biztosan benne van a szövegben — ez a Tanácsi tárgyalások után került bele, van rá hivatkozás az EU stratégiában. És, ha az ír kalapunkban beszélünk, ez politikai érdek is Írország számára. De szélesebb körben, az egész Tanácsban ez olyan kérdés volt, amit újra és újra felvetettek, és a szöveg ezen a téren megerősödött” .

4. Az élő örökség és a hagyományos mesterségek — a képzési rendszer részévé válhatnak

Felvetettük, hogy az élő örökség, a hagyományos kézműves tudás és a kisebbségi nyelvi kulturális kifejezésformák kerüljenek be az EU készségfejlesztési (Skills) keretrendszerébe is, ne csak a kulturális programokba. Az ír fél nyitottan reagált: „ez egy olyan téma, amely felmerült, és határozottan egyetértünk abban, hogy a hangsúlyt az élő örökségre is kell fektetni, más kulturális szektorok mellett. Lehetséges, hogy erről közös munkacsoportokban tudunk majd tovább dolgozni” .

5. Az Európa Kulturális Fővárosa program megerősítése

Kértük, hogy az Európa Kulturális Fővárosa (ECOC) program — amely eddig az AgoraEU-tervezetben csak lábjegyzetben szerepelt — kapjon nagyobb súlyt és láthatóságot. Az ír delegáció elmondta, hogy saját elnökségi prioritásuk között is szerepel az ECOC új jogi keretének előrébb vitele, és a program finanszírozásának növelését várják az AgoraEU-n keresztül .

Amiben még dolgozni kell — a testvértelepülési programok kérdése

Nem minden téma zárult le sikeresen. A testvértelepülési (twinning) programok kérdésében az ír fél jelezte: ez korábban külön európai támogatási sorként létezett, de az AgoraEU jelenlegi szerkezetében nem szerepel önálló elemként, és véleményük szerint „nem igazán van mód arra, hogy ezt visszaépítsük a munkatervbe” . Ugyanakkor fontos, hogy az Európai Bizottság részéről nincs szándék a testvértelepülési programok megszüntetésére — csak arról van szó, hogy nem szerepelnek névvel a szövegben . Ez azt jelenti: a küzdelmet a következő hónapokban folytatni kell, hogy ez a fontos, közösségeket összekötő eszköz látható helyet kapjon a végleges szövegben.

Miért fontos ez mindenkinek, aki kis településen, vidéken vagy kisebbségi közösségben él?

Ez a találkozó azt mutatja meg világosan: az európai döntéshozás nem távoli, elérhetetlen folyamat — hanem folyamatos, kitartó munka eredménye. Amit másfél éve elkezdtünk a Régiók Bizottságában, azt most sorban visszaigazolják a különböző EU-elnökségek — előbb Ciprus, most Írország.

A kontaktpontok megtartása azt jelenti, hogy egy kis faluban működő néptáncegyüttes vagy hagyományőrző kör nem marad segítség nélkül, amikor EU-s pályázatot próbál benyújtani. A helyi média támogatásának megerősítése azt jelenti, hogy a vidéki tájékoztatás nem tűnik el teljesen, ahogy sok kistelepülésen ma már fenyeget. Az élő örökség és a hagyományos mesterségek elismerése pedig azt jelenti, hogy a székelyföldi kézművesség, néphagyomány és nyelvi örökség nemcsak szimbolikus figyelmet kap, hanem valódi, EU-s finanszírozási keretbe kerülhet.

Mi következik?

A Tanács jelenleg nem tárgyalhat a költségvetésről — ez politikai szinten, tagállami döntéssel dől el, nem a kulturális munkacsoportokban . Az Európai Parlament pozíciója is még формálódik: több mint 1300 módosító indítvány érkezett a jelenlegi tervezethez, ezért érdemi parlamenti álláspont várhatóan csak novemberre alakul ki . A háromoldalú tárgyalások (trilógus) a Tanács, a Parlament és a Bizottság között ezután kezdődhetnek meg érdemben.

Addig is folytatjuk a munkát — hogy amikor a végleges szöveg megszületik, minden vidéki, kisebbségi és helyi közösség érdeke ott legyen az asztalon.