A medveprobléma megoldása nem várhat: online térben tárgyalt a régió a barnamedve-kérdésről

Miért volt fontos ez a mai online találkozó

A workshop tudatosan online formában került megrendezésre. Ennek oka egyszerű: az augusztus 10-i európai bizottsági konzultációs határidő előtt gyorsan, utazás és hosszú szervezés nélkül kellett összehívni a legfontosabb európai és nemzetközi szereplőket. Az online forma tette lehetővé, hogy egy asztalhoz — pontosabban egy képernyőre — kerüljön az Európai Bizottság DG Environment képviselője, Románia miniszterelnök-helyettese, a szlovák és amerikai szakértők, több RB-tag és a hargitai regionális szint.

Ezzel a mai nappal három konkrét eredményt sikerült elérni, amit másképp nem lehetett volna: nyilvánossá vált, hogy Románia — a legérintettebb ország — nem válaszolt a Bizottság célzott konzultációjára; megszületett egy tíz pontos szakmai konszenzus, amelyet az összes résztvevő elfogadott; és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes személyesen erősítette meg a kormányzati elkötelezettséget a jogszabályi munka folytatása mellett. Ezek az eredmények most már közvetlenül becsatornázhatók a brüsszeli döntéshozási folyamatba.

Románia egyike a keveseknek, amely nem válaszol a Bizottság kérdésére – ez a legdrámaibb üzenet

A workshop legsúlyosabb momentuma az volt, amikor Bartal András, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának (DG ENV) tisztviselője elmondta: az Élővilág Irányelv felülvizsgálatához (stresszteszt) kapcsolódó célzott, tagállamoknak szóló konzultációt (targeted consultation) csaknem minden érintett ország – így Szlovákia, Észtország, Finnország és Svédország is – már kitöltötte, egyedül Románia nem. A határidő már két hete lejárt.

Ez azért különösen drámai, mert Románia az EU azon kevés országai közé tartozik, amelyet a medvepopuláció okozta károk és az emberi szenvedés a leginkább érint – és pontosan ez az ország az, amely nem adott hivatalos választ arra a kérdésre, hogy milyen megoldást, milyen konkrét intézkedéseket lát szükségesnek az Élővilág Irányelv tekintetében. Bartal András jelezte, hogy a minisztériumi kollégákkal folytatott legutóbbi megbeszélésen felhívta erre a figyelmet, a válasz mindössze az volt, hogy „elgondolkodnak róla”.

Borboly Csaba felszólalásában rámutatott: a Nagyragadozó Platform finnországi és belgiumi ülésének anyagaiban egyáltalán nem szerepel a román helyzet, ami egyfajta „elhallgatási spirálra” utal. A jelentéstevő szerint ez a mulasztás közvetlenül veszélyezteti azt, hogy a valós, dokumentált helyzet – az idei évben legalább öt halálos áldozat, tucatnyi súlyos sérülés és jelentős vagyoni kár – megjelenjen a Bizottság döntéshozási folyamatában.

A tíz pontban egyetértés született: helyi hangon, saját erővel kell kezelni a problémát

A workshop második kiemelt eredménye, hogy a záróértékelés során tíz olyan pont került megfogalmazásra, amelyben a résztvevők – az Európai Bizottság képviselőjétől a szlovák, amerikai és romániai szakértőkig – egyöntetűen egyetértettek. Ezek közül a legfontosabb üzenet: a túlszaporulat problémáját nem lehet kívülről, egységes szabályokkal kezelni – a megoldást helyi hangon, saját erővel, régiós sajátosságok figyelembevételével kell megtalálni.

A konszenzusos pontok között szerepelt, hogy:

• a túlszaporulat valós probléma, amely embertelen körülményeket teremt mind az emberek, mind a medvék számára;
• egységes, mindenhol azonos szabályozás nem alkalmazható, a kezelésnek a helyi sűrűséghez, élőhelyhez és valós kockázathoz kell igazodnia;
• a 16. cikkely alkalmazását a gyakorlatban gyakran blokkolják vagy elhúzzák, ami akadályozza egy jogszerű eszköz működését;
• a villanypásztor és a kutya nagy állománysűrűség esetén önmagában nem elégséges megoldás – ezt ki kell mondani;
• a döntéseknek tudományos alapokon kell nyugodniuk, figyelembe véve a rövidebb hibernációs időszakot, a nagyobb almokat és a medvék emberi jelenléthez való alkalmazkodását;
• a társadalmi elfogadottság nem érhető el felülről vezérelt intézkedésekkel, a helyi közösségek indokolatlan megbélyegzését meg kell szüntetni;
• a helyi és regionális hatóságok szerepe kulcsfontosságú a biodiverzitás-politika közösségekhez való eljuttatásában;
• a probléma nem helyi, elszigetelt ügy, hanem partnerségi alapú megközelítést igényel, a gazdákat és a hegyvidéki érintetteket is bevonva;
• a régióknak egymástól kell tanulniuk, a jó gyakorlatokat szélesebb körben kell elterjeszteni;
• a megelőzési intézkedéseket őszintén kell értékelni, és a kártérítésnek méltányosnak kell lennie – Románia ebben jó példa arra, hogy a bizonyítékalapú szakpolitika összhangba hozhatja a helyi közösségek és a biodiverzitás-védelem érdekeit.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes megerősítette: folytatódik a jogszabályi munka

A találkozó harmadik kiemelt eredménye Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes részvétele és felszólalása volt. Tánczos Barna megerősítette, hogy a román kormányban és parlamentben tovább folytatódik az a munka, amelynek célja, hogy biztosítsák a megelőzési intézkedésekhez és a 16. cikkely alkalmazásához szükséges jogszabályi hátteret. A miniszterelnök-helyettes, jelenleg megbízott agrárminiszterként, kifejezte szándékát, hogy tovább együtt dolgozzon az Európai Bizottsággal ebben a kérdésben.

Ez azért is jelentős, mert – ahogy Borboly Csaba a workshop bevezetőjében elmondta, majd a Bartal Andrással folytatott kérdés-válasz szakaszban is részletezett – a parlament által csaknem 90 százalékos többséggel elfogadott, Tánczos Barna javaslatára készült, a megelőzést és a 16. cikkely alkalmazását megkönnyítő jogszabályt a román államelnök az Alkotmánybíróság elé vitte. Az Alkotmánybíróság a törvényt alkotmányosnak minősítette, ám az államelnök – több mint egy hónappal a döntés után – továbbra sem hirdette ki azt. Bartal András válaszában megerősítette: ez Románia belső ügye, amelybe a Bizottság nem tud beleszólni, az államelnöknek azonban előbb-utóbb választania kell: kihirdeti a jogszabályt, vagy visszaküldi a parlamentnek újratárgyalásra.

A mai online workshop eredményei Brüsszelbe kerülnek – új jelentés készül

A workshop negyedik fontos hozadéka magának az esemény céljának megerősítése volt. Borboly Csaba zárszavában kiemelte: a mai online workshopra pontosan azért volt szükség, hogy megvizsgálják, mely pontokban tud egyetérteni Európa különböző régiója, tagállama – és ez az online forma tette lehetővé, hogy ezt gyorsan, még az augusztus 10-i konzultációs határidő előtt megtegyék. Örömmel nyugtázta, hogy minden érintett tagállamból megfelelő szervezet vagy kormányzati képviselet jelen volt az eseményen – Románia, Szlovákia és az Egyesült Államok szakértői mellett a Régiók Bizottságának több tagja, köztük Mariana Gîrju és Zeman úr is részt vett a megbeszélésen.

A mai nap eredményei a jelentéstevő szerint alapját képezhetik a brüsszeli döntéshozási folyamatnak, és ezt minden fórumon képviselni fogják. A mai online egyeztetés így közvetlen nyitó lépése annak a folyamatnak, amely a Régiók Bizottsága szeptember 29-i brüsszeli vitanapjához vezet, ahol ez a munka fizikai jelenléttel, kibővített körben folytatódik. Borboly Csaba bejelentette: kezdeményezik egy új, önálló jelentés elkészítését, mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy a 16. cikkely jogi úton történő elvitatásának kérdésével mindenféleképpen foglalkozni kell – és ehhez a legjobb, legdokumentáltabb példa éppen a román eset.

Következő lépések

A nyilvános konzultáció augusztus 10-én zárul – ezen bárki részt vehet, és Borboly Csaba arra kérte a résztvevőket, hogy ezt a lehetőséget minél többen használják ki. A jelentéstevő emellett ősszel egy személyes jelenléttel járó szakmai szemináriumot is szervez Hargita megyében vagy a régióban, hogy a mai online megbeszélés folytatásaként tovább mélyítsék a szakmai együttműködést, felkészülve a szeptember 29-i brüsszeli vitanapra.