Helyben kell erősíteni Európát

A CORLEAP az Európai Unió és a Keleti Partnerség országai helyi és regionális önkormányzatainak politikai fóruma. A 15. éves ülést 2026. szeptember 14-én tartják Kisinyovban, Moldova fővárosában.

Ez a munka nem látványos, de fontos. Itt kerülhetnek kapcsolatba azok a települések és régiók, amelyek hasonló gondokkal küzdenek. Itt lehet elmondani, hogy egy európai program akkor ér valamit, ha a helyi önkormányzat is képes használni, és a polgár is érzi az eredményét.

Minden napirendi témában az Európai Néppárt hozzászólójaként vettem részt a vitában. Hargita megye és a hasonló helyzetű térségek szempontjait képviseltem. Azt szeretném, hogy térségünk ne csak kövesse az európai döntéseket, hanem tapasztalatával és javaslataival alakítsa is azokat.

Védelem a manipuláció ellen

Az első témakör a külföldi információs manipuláció, a dezinformáció és a helyi média szerepe volt. A mesterséges intelligencia segítségével egyre könnyebb hamis vagy félrevezető tartalmakat előállítani és gyorsan terjeszteni. Ezek célja sokszor a közintézmények iránti bizalom gyengítése, a társadalom megosztása és a demokratikus döntések befolyásolása.

A hozzászólásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy a dezinformáció ellen nem lehet kizárólag központi intézményekből védekezni. A helyi önkormányzat és a helyi sajtó ismeri a közösséget, annak nyelvét, kérdéseit és félelmeit. Gyorsabban felismeri, ha egy hamis történet terjedni kezd.

Az együttműködésnek ugyanakkor tiszteletben kell tartania a sajtó függetlenségét. Az önkormányzat feladata nem az, hogy megmondja az újságírónak, mit írjon. Az a feladata, hogy pontos adatokkal, átlátható döntésekkel és időben adott válaszokkal segítse a hiteles tájékoztatást.

A kisebbségi közösségekben különösen fontos az anyanyelvi kommunikáció. Ha a hiteles közérdekű tájékoztatás nem érhető el azon a nyelven, amelyet az emberek otthon használnak, akkor információs űr keletkezik. Ezt az űrt gyorsan kitölthetik az álhírek és a manipulált tartalmak.

Hargita megyében és a Kárpát medence más magyar közösségeiben ezért az anyanyelvi tájékoztatás nem kényelmi kérdés. A közbizalom, a demokratikus részvétel és a közösségi biztonság egyik feltétele.

Jobb helyi döntések

A második témakör a bizonyítékokra épülő helyi és regionális döntéshozás megerősítése volt. A vita azt vizsgálta, hogyan lehet az európai régiók bevált módszereit olyan önkormányzatok számára is használhatóvá tenni, amelyek kevés szakemberrel és szűkös pénzügyi lehetőségekkel dolgoznak.

A néppárti hozzászólásomban azt képviseltem, hogy a jó döntéshozás nem jelenthet újabb papírhegyeket. Nem az a cél, hogy a kis önkormányzatok még több jelentést készítsenek. Az a cél, hogy használható adatokhoz, szakmai segítséghez és egyszerű módszerekhez jussanak.

Egy kistelepülésen is tudni kell, miért mennek el a fiatalok. Látni kell, hol romlik a szolgáltatások elérhetősége. Ismerni kell a családok, a vállalkozók és az idősek valós szükségleteit. Az adatnak a döntést kell segítenie, nem a bürokráciát növelnie.

Azt is hangsúlyoztam, hogy az Európai Unió és a Keleti Partnerség önkormányzatai közötti tudásátadás akkor értékes, ha tartós és mérhető eredményt hoz. Egy találkozó önmagában kevés. Olyan együttműködésre van szükség, amely jobb helyi szolgáltatást, felkészültebb hivatalt és átláthatóbb döntést eredményez.

Ez Hargita megye számára kétirányú lehetőség. Tanulhatunk más régiók bevált gyakorlataiból, ugyanakkor átadhatjuk a saját tapasztalatainkat is. Van tudásunk a hegyvidéki települések működéséről, a vidéki szolgáltatásszervezésről, a többnyelvű közösségekről és a helyi identitás megőrzéséről.

Új közigazgatási akadémia

A harmadik témakör a Keleti Partnerségi Közigazgatási Akadémia kísérleti programjának elindítása volt. Az EPAPA célja, hogy a partnerországok helyi és regionális közigazgatásában dolgozó szakemberek gyakorlati képzést, európai tapasztalatot és hosszabb távú szakmai kapcsolatokat kapjanak.

A hozzászólásomban támogatásomról biztosítottam a kezdeményezést, de azt is hangsúlyoztam, hogy az akadémiának el kell jutnia a kisebb önkormányzatokhoz. Nem szabad kizárólag a fővárosok és a nagyvárosok szakembereire építeni. A vidéki, határ menti és kisebbségi térségek hivatalainak sokszor nagyobb szükségük van segítségre, miközben nehezebben férnek hozzá a képzésekhez.

Az akadémia következő szakaszában helyet kell kapnia az egyszerű pályázati és pénzügyi eljárásoknak, a digitális közszolgáltatásoknak, a többnyelvű ügyintézésnek, az átlátható döntéshozásnak és a dezinformáció elleni helyi fellépésnek. Ezek nem elméleti kérdések. Ezek határozzák meg, hogy a polgár mennyire érti és mennyire bízik a saját önkormányzatában.

Hargita megye ebben a programban nemcsak kedvezményezett vagy megfigyelő lehet. Megbízható partnerként is bekapcsolódhat. Önkormányzati szakembereink tapasztalatot cserélhetnek moldovai és ukrajnai kollégáikkal, és később közös képzési vagy intézményfejlesztési programokat készíthetnek elő.

Fontos a kisebbségeknek

A Kárpát medencében az államhatárok sok közösséget elválasztanak, de a mindennapi problémák gyakran hasonlóak. Szükség van érthető anyanyelvi tájékoztatásra, működő helyi intézményekre, felkészült szakemberekre és olyan európai programokra, amelyek a kisebb települések számára is hozzáférhetők.

Ezek a kérdések fontosak a romániai magyaroknak, a kárpátaljai közösségeknek és a moldovai térségeknek is. A helyi nyelv használata, a kulturális sajátosságok tisztelete és a közügyekben való tényleges részvétel nem különleges kedvezmény. Ezek a polgárközeli kormányzás alapjai.

A CORLEAP napirendjén a kisebbségi jogok most nem szerepeltek külön fejezetként. Éppen ezért minden kapcsolódó témában meg kell mutatni, hol van a helyük. A dezinformáció elleni fellépésben fontos az anyanyelvi tájékoztatás. A közigazgatás fejlesztésében fontos a többnyelvű szolgáltatás. A szakmai képzésben fontos a kisebbségi közösségek valóságának ismerete.

Ez aprólékos munka. Sokszor egyetlen mondatért vagy egyetlen új szempontért kell érvelni. Mégis így kerülnek be lépésről lépésre a helyi és kisebbségi közösségek érdekei az európai együttműködésbe.

Mit hozhat Hargita és a hozzánk hasonló megyéknek?

Egy ilyen ülés nem jelent azonnali támogatást vagy automatikusan megnyíló pályázatot. Kapcsolatokat, szakmai lehetőségeket és későbbi együttműködések alapját teremti meg.

Hargita megye számára ez jelentheti:

• Moldovai és ukrajnai önkormányzati partnerségek kialakítását
• Közigazgatási tapasztalatcserét és szakmai képzéseket
• Többnyelvű közszolgáltatási megoldások fejlesztését
• Közös médiatudatossági és dezinformáció elleni programokat
• Vidéki és hegyvidéki térségek tapasztalatainak európai bemutatását
• Későbbi közös projektek szakmai előkészítését

Azért érdemes részt venni ezen a munkán, mert a lehetőségek nem jönnek maguktól Hargita megyébe. Meg kell keresni a partnereket. El kell mondani, milyen sajátos helyzetben élünk. Meg kell mutatni, milyen tapasztalatot tudunk mi hozzáadni az együttműködéshez.

Kitartó képviselet

Ma mindhárom napirendi témában az Európai Néppárt hozzászólójaként szólaltam fel. Nem azért, hogy Hargita megye külön elbánást kapjon, hanem azért, hogy a kisebb, vidéki, hegyvidéki és kisebbségi közösségek se maradjanak ki abból, amit Európa közösen épít.

Tudom, hogy egy felszólalás nem old meg minden problémát. Egy találkozó sem hoz azonnal pénzt vagy kész programot. De a kitartó munka irányt ad, kapcsolatokat épít, és megteremti a következő lépés lehetőségét. Főleg, ha az írásban benyújtott javaslatok is formát öltenek.

Ezért vagyok itt Kisinyovban. Figyelek, kérdezek, javaslatokat teszek és partnereket keresek. Alázattal, de határozottan képviselem Hargita megye és a Kárpát medence helyi közösségeinek ügyét.

2026. 09. 14.