Románia lemaradásban – utolsó napok a medvekérdés uniós konzultációján
Borboly Csaba, a Régiók Európai Bizottságának nagyragadozókkal foglalkozó jelentéstevője, Hargita Megye Tanácsának alelnöke sajtótájékoztatót tartott az Élővilág- és Madárvédelmi Irányelvek uniós stressztesztjéről. A fő üzenet egyértelmű: Románia az egyik legérintettebb ország, halálos áldozatokkal és súlyos, mindennapi konfliktusokkal, mégis alig van romániai jelenlét a konzultációban. A nyilvános kérdőívet augusztus 10-ig, még néhány napig lehet kitölteni – és ez az utolsó esély arra, hogy Brüsszel megismerje a valós romániai helyzetet.
2500 kitöltött kérdőívből 16 romániai – ez a szám mindent elmond
Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának képviselője, Bartal András a sajtótájékoztató háttéranyagaként szolgáló előadásában elmondta: a nyilvános konzultációra eddig több mint 2500 kérdőív érkezett be, ebből mindössze 16-ot töltöttek ki romániai résztvevők. Ez az arány gyakorlatilag nulla – miközben Románia rendelkezik Európa legnagyobb barnamedve-populációjával, és az idei évben is halálos áldozatokkal járó medvetámadások történtek.
„Hiába várjuk el, hogy Brüsszelben megértsék, hogy gond van nálunk, ha nem vesszük a minimális fáradtságot” – fogalmazott Borboly Csaba. A jelentéstevő szerint ez a passzivitás közvetlenül veszélyezteti, hogy a román valóság egyáltalán megjelenjen a Bizottság döntéshozási folyamatában.
A célzott, tagállami konzultációt Románia még nem töltötte ki
A helyzet a tagállamoknak szóló, célzott konzultáció esetében még súlyosabb. Ahogy Bartal András ismertette, tíz tagállammal folytattak mélyreható egyeztetést a stressztesztről – Románia nem volt köztük, Szlovákia viszont igen, és a szlovák képviselők is kiemelték a barnamedve-populációval kapcsolatos problémákat, csakúgy mint Finnország, Észtország és Svédország.
A célzott kérdőívet szinte minden tagállam már kitöltötte – Románia, amely 2026 júniusának végén Szlovákiával közösen kezdeményezte az AGRIFISH Tanácsban, hogy a barnamedvét helyezzék át az élőhelyvédelmi irányelv IV. mellékletéből az V. mellékletbe, ezt a mai napig nem tette meg, jóllehet a határidő már lejárt. Ez a kérdőív lenne az a hivatalos fórum, ahol Románia dokumentumokkal, konkrét esetekkel alátámasztva kifejthetné, miért van szükség a védelmi státusz felülvizsgálatára.
A Környezetvédelmi Minisztérium még nem lépett – nincs regisztrálva CAP-forrás
A romániai Környezetvédelmi Minisztérium – amely a stressztesztről folytatott hivatalos „Nature Dialogue” párbeszéd román partnere – jelenleg sincs azon 17 tagállam között, amelyek a közös agrárpolitika stratégiai tervükbe beépítették a nagyragadozókkal kapcsolatos megelőzési intézkedések finanszírozását.
A kiindulópont: a 12. cikkely és a IV. melléklet – amíg ez nem változik, minden intézkedés megtámadható
Borboly Csaba a sajtótájékoztatón külön kiemelte a probléma jogi eredetét. Amíg a barnamedve az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikkelye szerinti IV. mellékletben, azaz a szigorúan védett fajok között szerepel, addig bármely intézkedés – akár a parlament által elsöprő többséggel elfogadott törvény, akár kormányzati vagy minisztériumi döntés, akár bármely más szintű jogszabály – a román igazságszolgáltatási rendszerben jogi úton megtámadható és blokkolható. Ennek oka, hogy a román jogrendben bárki – akár egyetlen érintett fél is – bírósághoz fordulhat, és elegendő, hogy az ügyet olyan bíró vagy testület vizsgálja, aki kizárólag természetvédelmi szempontból dönt, anélkül, hogy figyelembe venné a közbiztonsági, közegészségügyi vagy vidékfejlesztési érdekeket. Éppen ez történt a román medvetörvénnyel is: a parlament által elfogadott, prevenciós és intervenciós kvótákról szóló jogszabályt Nicușor Dan államelnök az Alkotmánybíróság elé vitte; a testület alkotmányosnak minősítette, a kihirdetés azonban a mai napig nem történt meg.
„Ezt kell mindenkinek megértenie: Brüsszel lehetőséget ad, de ha mi nem mondjuk el, hogy mi a baj, nem lehet intézkedni. A tagországok többségében nincs ilyen probléma, mint Romániában, ezért állnak értetlenül – azt mondják, minden lehetőség megvan, tegyük meg, óvjuk meg az embereket és az állatokat, gazdálkodjunk felelősen a vadállománnyal. Mégis azt látjuk, hogy Romániában ez a gyakorlatban nem lehetséges, amíg a 12. cikkely és annak IV. melléklete jelenlegi formájában létezik, és amíg a kárpáti barna medve ott szerepel” – mondta Borboly Csaba.
Tánczos Barna szerepe: eredményes fellépés az Agrifish Tanácsban, folytatódó munka több szinten
Borboly Csaba kiemelte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, jelenleg megbízott agrárminiszter szerepét és eredményes munkáját. Tánczos Barna volt az, aki 2026 júniusának végén Románia nevében, Szlovákiával közösen kezdeményezte az AGRIFISH Tanácsban a barnamedve védelmi státuszának felülvizsgálatát, és ő állt a parlament által csaknem 90 százalékos többséggel elfogadott medvetörvény mögött is. Borboly Csaba szerint pontosan ez az a fajta többszintű, elszánt fellépés – uniós tanácsi szinten, parlamenti szinten és kormányzati szinten egyaránt –, amelyre most is szükség van, hogy Brüsszelben megértsék: Romániában nem csak arról van szó, hogy sokakban egyetértés van a probléma súlyosságát illetően, hanem arról is, hogy az ország jogalkalmazási rendje sajátos, és ez önmagában akadályozza a már elfogadott intézkedések életbe lépését. Éppen ezért több szinten – uniós, kormányzati és regionális szinten – összefogásra van szükség.
Következő lépés: új jelentés a Régiók Bizottságában
Borboly Csaba jelezte, hogy a Régiók Európai Bizottságában előreláthatólag új jelentés elkészítését kezdeményezik majd ebben a témában, amely kifejezetten a jogalkalmazási akadályokra, így a 12. cikkely és a IV. melléklet gyakorlati problémáira is kitérne.
Utolsó napok – mindenki véleménye számít
A nyilvános konzultáció 2026. augusztus 10-én zárul. Borboly Csaba felhívja minden Romániában élő ember figyelmét – kortól, nemtől, foglalkozástól függetlenül –, hogy akinek van tapasztalata vagy véleménye a medvekérdésben, még van néhány napja kitölteni a kérdőívet. A Nagyragadozó Információs Platform (ursharghita.ro) lépésről lépésre útmutatót és közvetlen linket biztosít a regisztrációhoz és a kérdőív kitöltéséhez, hogy ez minél könnyebben elvégezhető legyen.
A kérdőív kitöltéséhez szükséges lépések és a közvetlen link a Nagyragadozó Információs Platform oldalán érhetők el: ursharghita.ro – Stresszteszt kérdőív.
A konzultációt követően szeptemberben „reality check” esemény és tagállami megbeszélések következnek, október végén az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa végrehajtási párbeszédet tart, a stresszteszt zárójelentése pedig várhatóan 2026 végéig készül el. Borboly Csaba szerint minden hét, amikor Románia nem szólal meg, egy elveszett lehetőség.