Hargita megyei javaslat is bekerült az uniós természetvédelmi stressztesztbe

Fontos szakaszához érkezett az Európai Unió madár- és élőhelyvédelmi irányelveinek stressztesztje. A szeptember 21-i brüsszeli „Reality Check” eseményen uniós intézmények, helyi és regionális önkormányzatok, civil szervezetek, szakértők és gyakorlati végrehajtók vitatták meg, hogyan működnek a természetvédelmi szabályok a valóságban.

Borboly Csaba, az Európai Régiók Bizottságának tagja, a konfliktusos fajokról szóló 2018-as, valamint a nagyragadozókkal való együttélésről szóló 2024-es CoR-vélemény jelentéstevője kiemelt felszólalási lehetőséget kapott. Közvetlenül az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese után mondhatta el a helyi és regionális szint tapasztalatait.

A főigazgató-helyettes nyitóbeszédében két alkalommal is név szerint utalt Borboly Csabára. Kiemelte a Régiók Európai Bizottságának szerepét, valamint annak jelentőségét, hogy az uniós természetvédelmi szabályok végrehajtásáról szóló értékelésben a helyi és regionális szint tapasztalatai is megfelelő súlyt kapjanak. Beszédében arra is rámutatott, hogy a stresszteszt célja a terepen felmerülő problémák, terhek és működési nehézségek valós tapasztalatokon alapuló feltárása.

„Megtisztelő volt közvetlenül a főigazgató-helyettes után felszólalni. Ez lehetőséget adott arra, hogy már a tanácskozás elején megadjuk a témának azt a súlyt és erőt, amelyet a vidéki közösségek mindennapi tapasztalatai indokolnak. Az európai természetpolitika valódi próbája nem Brüsszelben, hanem a falvakban, a gazdaságokban, az erdőkben és a védett területeken történik. Ott, ahol az emberek naponta együtt élnek a döntések következményeivel” – fogalmazott Borboly Csaba.

Fontos lépés, nem végső döntés

A brüsszeli egyeztetés nem jelent azonnali jogszabály-módosítást, és nem hoz végső döntést sem a barna medve védettségi szintjéről, sem az Élőhelyvédelmi Irányelv mellékleteiről.

A jelentősége abban áll, hogy a megfelelően dokumentált helyi tapasztalatok, végrehajtási problémák és szakpolitikai javaslatok bekerülhetnek az Európai Bizottság stressztesztjének bizonyítékai közé. Ezáltal súlyt kaphatnak a készülő tanulmányban és a Bizottság végső jelentésében.

A főigazgató-helyettes beszéde is világossá tette, hogy a folyamat nem kizárólag jogi szövegek elméleti értékeléséről szól. A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a jelenlegi szabályok a gyakorlatban mennyire világosak, végrehajthatók és hatékonyak, illetve milyen adminisztratív terhekkel járnak az érintettek számára.

„Nem értékeljük túl a mai eseményt. Ez nem a döntés napja, hanem egy fontos lépés a döntések előkészítésében. Ha viszont ma nem mondjuk el világosan a helyi valóságot, az nem kerülhet megfelelő súllyal a végső jelentésbe sem. Ezért minden ilyen fórumon jelen kell lennünk, adatokat kell vinnünk, és konkrét megoldásokat kell kérnünk” – hangsúlyozta Borboly Csaba.

Több csatornán zajlik az értékelés

Andrea Vettori, a DG ENV biodiverzitásért felelős egységének vezetője bemutatta, hogy a stresszteszt több egymásra épülő elemből áll. Ezek között szerepel az Eurobarométer-felmérés, a nyílt nyilvános konzultáció, a célzott konzultáció, a fiatalok bevonása, a gyakorlati „Reality Check” események és a végrehajtásról szóló szakmai párbeszéd.

A beérkező véleményeket és adatokat egy célzott tanulmányban dolgozzák fel. A bemutatott időrend szerint a stresszteszt tanulmánya 2026 őszén készülhet el, az Európai Bizottság végső jelentése pedig 2026 végére várható.

A vizsgálat három fő témakörre összpontosít:

• az Élőhelyvédelmi Irányelv 6. cikkének alkalmazására, különösen a Natura 2000 területeket érintő megfelelő hatásvizsgálatokra;
• a szakpolitikák összhangjára, az érintettek bevonására, a finanszírozásra, a kormányzásra, a monitoringra és a jelentéstételre;
• a fajvédelemre, a derogációkra, valamint az irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítására.

Ez azt jelenti, hogy a barna medve kezelésének kérdése nem melléktéma. Közvetlenül kapcsolódik a stresszteszt harmadik pilléréhez: a fajvédelem, a kivételek gyakorlati alkalmazása és a mellékletek korszerűsítése közötti egyensúlyhoz.

A 16. cikk ne csak papíron létezzen

A Hargita megyei álláspont központi üzenete, hogy az emberi élet védelmére, a súlyos károk megelőzésére és a veszélyes medvék gyors eltávolítására szolgáló jogi lehetőségeket nem elég elméletben biztosítani. Ezeknek időben és a gyakorlatban is működniük kell.

A barna medve szigorú védelme az Élőhelyvédelmi Irányelv 12. cikke szerinti főszabály. A 16. cikk ugyanakkor lehetővé teszi a beavatkozást többek között a közegészség, a közbiztonság és más kiemelkedően fontos közérdek védelme, valamint a súlyos károk megelőzése érdekében.

A 16. cikk alkalmazásakor a hatóságoknak minden alkalommal igazolniuk kell a beavatkozás pontos okát, más megfelelő megoldás hiányát, az intézkedés arányosságát, valamint azt, hogy a beavatkozás nem veszélyezteti az érintett populáció kedvező védettségi helyzetét.

Ezek szükséges jogi biztosítékok. A probléma akkor keletkezik, amikor a teljesen dokumentált, tudományosan megalapozott és az emberi élet védelmét szolgáló döntéseket is hosszú jogi vita, késedelem vagy végrehajtási bizonytalanság követi. Ilyenkor a 12. cikk szerinti tilalom folyamatosan érvényesül, miközben a 16. cikk biztosította lehetőségek gyakorlati alkalmazását újra és újra megkérdőjelezik.

„Nem a természetvédelem gyengítését kérjük. Azt kérjük, hogy a 16. cikk legyen valódi, időben alkalmazható jogi eszköz. Az emberi élet védelmét szolgáló, tudományosan megalapozott megelőző és gyorsbeavatkozási döntéseket nem szabad hónapokra megbénítani. A jogi késedelmek alatt ugyanis az emberek továbbra is veszélyben maradnak” – emelte ki Borboly Csaba.

A jogorvoslathoz való jogot és a szigorú szakmai ellenőrzést biztosítani kell. Ugyanakkor a helyi szakembereknek, gazdáknak, polgármestereknek és hatósági vezetőknek nem szabad megfélemlítve érezniük magukat akkor, amikor jóhiszeműen, dokumentáltan és jogszerűen próbálják megvédeni az emberi életet.

Ehhez egységes bizonyítási csomagra, valós idejű konfliktusnyilvántartásra, területi adatokra és világos gyorsbeavatkozási protokollokra van szükség. A cél nem az ellenőrzés megkerülése, hanem az, hogy a megfelelően előkészített döntések jogilag is megállják a helyüket és időben végrehajthatók legyenek.

Románia hivatalos hangja hiányzik

A nyílt konzultáció és a tagállami célzott adatgyűjtés két külön folyamat. A nyílt konzultációban állampolgárok és szervezetek vehettek részt, míg a célzott adatgyűjtésben a tagállamokat és az érintett szervezeteket külön is megkeresték.

A rendezvényen bemutatott adatok szerint a célzott megkeresésre 25 tagállam válaszolt. Románia és Németország hivatalos válasza hiányzott. Ez különösen aggasztó Románia esetében, hiszen az országot súlyosan érintik a barna medvékkel kapcsolatos támadások, károk és végrehajtási konfliktusok.

„Románia hallgatása ellenünk dolgozik. Ha az illetékes környezetvédelmi minisztérium nem hallatja az ország hangját, sokkal nehezebb megértetnünk, hogy nálunk nem elméleti vitáról van szó. Emberi életekről, sérülésekről, mezőgazdasági károkról és veszélynek kitett vidéki közösségekről beszélünk. Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztertől ezért világos, adatokkal alátámasztott és határozott hivatalos álláspontot várunk” – jelentette ki Borboly Csaba.

Tánczos Barnát ugyanakkor köszönet illeti azért, hogy mezőgazdasági miniszterként az illetékes miniszterek európai tanácskozásán felvállalta a kérdést, és bemutatta a romániai közösségek problémáit.

„Ehhez szakmai tudás, politikai bátorság és következetesség kell. Köszönöm Tánczos Barnának, hogy ezt felvállalta. Egyetlen miniszteri felszólalás azonban nem helyettesítheti Románia teljes, egységes és folyamatos intézményi fellépését.”

Köszönet a 413 romániai válaszért

A nyílt uniós konzultáció május 12. és augusztus 10. között zajlott. A rendelkezésre álló rendezvényi összesítés szerint Romániából 413 kérdőívet töltöttek ki.

Borboly Csaba köszönetet mondott mindazoknak, akik időt szántak véleményük és tapasztalataik megosztására.

„A 413 romániai válasz fontos eredmény. Köszönöm mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívet, megosztotta a felhívást, és másokat is részvételre biztatott. Ugyanakkor ennél sokkal nagyobb erő van bennünk. Ha minden intézmény, érdekképviselet és közösségi szereplő egységesen mozgósított volna, Románia akár az Európai Unió legtöbb válaszát adó országa is lehetett volna. Ez megmutatta, hogy minden ember segítsége számít, de erősebb összefogásra van szükségünk.”

A 413 nyilvános konzultációs válasz nem pótolja a tagállami hivatalos álláspontot. A kettő egymást erősítené: az állampolgári részvétel megmutatja a probléma társadalmi súlyát, a hivatalos kormányzati álláspont pedig biztosítja, hogy Románia intézményesített és szakmailag alátámasztott javaslatokkal legyen jelen a folyamatban.

A Régiók Bizottsága súlyt ad a helyi tapasztalatnak

A főigazgató-helyettes nyitóbeszédében külön hangsúlyt kapott a Régiók Európai Bizottságának szerepe. A CoR hozzáadott értéke abban áll, hogy az uniós célokat összekapcsolja a helyi és regionális végrehajtás valóságával.

A Régiók Bizottsága korábban már elfogadta, hogy az Élőhelyvédelmi Irányelv alapvetően alkalmas céljai elérésére. Ugyanakkor azt is kérte, hogy a derogációk ténylegesen alkalmazhatók legyenek, a fajok védettségi helyzetét pedig naprakész tudományos adatok és objektív szempontok alapján időszakosan vizsgálják felül.

A CoR a regionális nagyragadozó-platformok támogatását, a megelőzés és a kártérítés megfelelő finanszírozását, valamint jobb és területileg részletesebb adatok gyűjtését is szükségesnek tartja.

„Azért fontos a Régiók Bizottsága jelenléte, mert mi nem elméletből beszélünk. Nekünk végre kell hajtanunk a döntéseket, és közvetlenül találkozunk azok társadalmi következményeivel. A helyi tapasztalat nem akadálya az európai természetvédelemnek, hanem feltétele annak, hogy a rendszer működőképes és elfogadható legyen” – fogalmazott Borboly Csaba.

Adat, pénz és világos felelősség kell

A stresszteszt a medvekérdés mellett számos további, a helyi közösségek szempontjából fontos problémával foglalkozik. Ide tartozik a Natura 2000 területek finanszírozása, a gazdák és földtulajdonosok kompenzációja, az adminisztratív terhek, a monitoring, az adatok összehasonlíthatósága és a helyi hatóságok végrehajtási kapacitása.

A természetvédelmi kötelezettségek költségeit nem lehet megfelelő támogatás nélkül a vidéki közösségekre hárítani. A LIFE-program fontos jó gyakorlatokat és kísérleti projekteket támogat, de pályázati rendszerként nem biztosíthat automatikus segítséget minden érintett régiónak, gazdának és földtulajdonosnak.

Ezért a következő uniós költségvetésben, többek között a National and Regional Partnership Plans keretében is, kiszámítható forrásokra van szükség:

• a károk megelőzésére;
• a gyors és méltányos kártérítésre;
• a medveállomány tudományos monitorozására;
• a gyorsbeavatkozó egységek működtetésére;
• a helyi hatóságok és regionális együttműködési platformok kapacitásának erősítésére.

„A természetvédelem hosszú távú társadalmi elfogadottságához igazságos teherviselés kell. Nem várhatjuk el, hogy a gazdák és a vidéki családok egyedül fizessék meg egy közös európai cél árát. Ha nincs megelőzés, méltányos kártérítés és gyors segítség, akkor nőni fog a lakosság és a természetvédelem közötti konfliktus.”

A következő lépés már holnap folytatódik

A szeptember 21-i stakeholder-találkozót szeptember 23-án a tagállamokkal tartott újabb „Reality Check” esemény követi. Októberben további végrehajtási párbeszédre kerül sor, majd a tanulmány és az Európai Bizottság 2026 végére tervezett stresszteszt-jelentése következik.

A mostani egyeztetés tehát egy hosszabb uniós folyamat fontos állomása. Az intézményi és szakmai munka ezzel nem ér véget. Egy héten belül az Európai Parlamentben  és a Régiók Bizottságának illetékes szakbizottsági lésén is folytatódik a nagyragadozókkal való együttélésről, az emberi biztonságról és a regionális megoldásokról szóló egyeztetés.

„Ez hosszú folyamat, amelyet végig kell dolgozni és végig kell harcolni. A mai nap fontos lépés volt, de nem a végállomás. Ott kell lennünk minden fórumon. Adatokat, helyi tapasztalatokat és végrehajtható megoldásokat kell vinnünk. Újra és újra el kell mondanunk: az emberi élet védelme és a természetvédelem nem lehet egymás ellenfele. Működő, jogszerű és finanszírozható rendszerre van szükségünk.”