A természetvédelemnek az emberek biztonságát is garantálnia kell
A medveállomány kezeléséről, a helyi hatóságok döntési lehetőségeiről és az emberi élet védelmének fontosságáról egyeztetett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke Brüsszelben Jessika Roswall környezetvédelmi uniós biztossal. A megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi szabályozásnak figyelembe kell vennie a helyi körülményeket, és lehetőséget kell biztosítania a veszélyes helyzetek gyors kezelésére.
Borboly Csaba a brüsszeli egyeztetésen a Hargita megyei medveprobléma mindennapi következményeire hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a nagyragadozók jelenléte nemcsak természetvédelmi kérdés, hanem közvetlenül érinti a vidéki családok, a gazdálkodók és a helyi közösségek biztonságát is.
Az alelnök szerint az európai természetvédelmi szabályozás nem működhet minden térségben ugyanazon sablon alapján, hiszen a helyi adottságok, az állomány nagysága és az ember–medve konfliktusok gyakorisága jelentősen eltérhet.
– Ha a hivatal fél dönteni, a család marad veszélyben. Ha a szabály csak papíron működik, akkor sem az embert, sem a medvét nem védi meg – fogalmazott Borboly Csaba.
A megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Hargita megyében olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre biztosítják a természetvédelmi célok teljesülését és az emberek biztonságát. Ennek érdekében nagyobb döntési lehetőséget szorgalmazott a helyi hatóságok számára, egyszerűbb eljárásokat a gazdálkodóknak, valamint gyorsabb és egyértelműbb intézkedési lehetőségeket a veszélyes helyzetek kezelésére.
Külön kitért a medveállomány tudományos alapokon történő szabályozásának szükségességére is. Álláspontja szerint pontos és megbízható adatok alapján kell meghatározni azt az állományszintet, amely a faj hosszú távú fennmaradásához szükséges, és lehetőséget kell biztosítani az ezen felüli állomány felelős kezelésére.
Borboly Csaba arra is figyelmeztetett, hogy a medveállomány túlszaporodása és az ember–medve konfliktusok számának növekedése hosszabb távon magának a fajnak a megítélésére és védelmére is kedvezőtlen hatással lehet. A gyakoribb konfliktusok ugyanis fokozhatják a lakossági feszültségeket, ezért a megelőzés és a megfelelő állománykezelés természetvédelmi szempontból is fontos.
Az egyeztetés során szóba került a Tánczos Barna által kezdeményezett törvény is, amelyet Borboly Csaba fontos előrelépésnek nevezett a medveprobléma kezelésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabályi változásokat további intézkedéseknek kell követniük, különösen a helyi döntéshozatal megerősítése, a szabályok egyértelműsítése és az érintett intézmények közötti együttműködés terén.
Hargita Megye Tanácsának alelnöke a brüsszeli találkozón azt az álláspontot képviselte, hogy a természetvédelem és az emberi élet védelme nem állítható szembe egymással. A cél olyan működő rendszer kialakítása, amelyben a helyi közösségek megfelelő eszközökkel rendelkeznek a konfliktusok megelőzésére és kezelésére.
Borboly Csaba szerint a medvekérdés nem kizárólag Hargita megye problémája, hanem olyan európai szintű kihívás, amelynek megoldásában a helyi tapasztalatoknak és a térségi sajátosságoknak is nagyobb szerepet kell kapniuk.
A brüsszeli egyeztetés legfontosabb üzenete az volt, hogy a természetvédelmi célkitűzések csak akkor valósulhatnak meg eredményesen, ha a szabályozás a mindennapi életben is alkalmazható, és az emberi élet, valamint a helyi közösségek biztonságának védelmét is biztosítja.