Borboly Csaba: a természetvédelem akkor működik, ha az embereket is védi
A helyi közösségeknek nemcsak uniós előírásokra, hanem szakmai segítségre, használható jogi eszközökre és elérhető forrásokra is szükségük van. Borboly Csaba ezt képviselte Jessika Roswall uniós biztos brüsszeli párbeszédén, ahol a természetvédelmi irányelvek gyakorlati működéséről és a stresszteszt tapasztalatairól egyeztettek.
Hogyan lehet hatékonyabban védeni a természetet úgy, hogy közben a települések képesek legyenek megoldani a mindennapi problémáikat? Hogyan válhatnak az európai célok helyben is végrehajtható intézkedésekké? Ezekről a kérdésekről folyt párbeszéd Jessika Roswall környezetvédelmi biztos részvételével a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv stressztesztjéhez kapcsolódó brüsszeli rendezvényen.
Borboly Csaba, az Európai Régiók Bizottságának tagja és a nagyragadozókkal való együttélés témájának jelentéstevője a közös európai álláspontot és a romániai közösségek tapasztalatait kapcsolta össze. Felszólalásának középpontjában a helyi és regionális önkormányzatok előzetes szakmai támogatása, a regionális együttműködés, valamint a természetvédelem és az emberi biztonság együttes érvényesítése állt.
Segítség még a problémák előtt
A Bizottság két kérdésre várt választ: milyen egyszerűsítés segítené leginkább a természetvédelmi szabályok alkalmazását, és milyen konkrét helyi példa mutatja meg a javaslatok hasznát.
Borboly Csaba az első kérdésre a Régiók Bizottságának proaktív végrehajtási segítségnyújtásra vonatkozó javaslatát emelte ki. Ennek lényege, hogy az önkormányzatok világos tájékoztatást, gyakorlati eszközöket, szakértői segítséget és támogatást kapjanak a források eléréséhez, a tagállamok eltérő felelősségi rendjének tiszteletben tartásával.
Ez közérthetően azt jelenti: ne csak utólag derüljön ki, hogy egy település hibázott vagy elakadt, hanem már a feladat megkezdésekor legyen segítsége a helyes döntéshez.
Egy helyi csapatnak három alapvető kérdésben kellene támogatást kapnia: mit enged meg a jogszabály, milyen adatok szükségesek a döntéshez, és milyen forrásból lehet megvalósítani a megoldást. A szakértői segítség nem venné át a döntést az illetékes hatóságtól, hanem annak megalapozását szolgálná.
Ez a megközelítés nem kizárólag a nagyragadozókkal kapcsolatos ügyekben lehet hasznos. Ugyanígy segítheti az élőhelyek helyreállítását, a tervezést, a természetvédelmi szempontok érvényesítését és az önkormányzati feladatok összehangolását.
Romániai tapasztalat, európai tanulság
A második kérdésre Borboly Csaba a romániai regionális nagyragadozó-platform példáját mutatta be. A platformot a tudás és a jó gyakorlatok megosztásának konkrét lehetőségeként kapcsolta a közös európai munkához.
Az ilyen együttműködés értéke, hogy a helyi tapasztalatokat nem elszigetelt panaszokként kezeli, hanem a megelőzést és a döntéseket segítő tudássá alakíthatja. Ugyanakkor a párbeszéd önmagában nem elég: a közösen kidolgozott javaslatok megvalósításához megfelelő hatáskörök, jogi eszközök és pénzügyi háttér is szükséges.
A romániai példa így nem különleges elbánás iránti kérésként jelent meg, hanem egy szélesebb európai kérdés részeként: hogyan működhetnek ugyanazok a természetvédelmi szabályok eltérő helyi viszonyok között is eredményesen és méltányosan?
Az emberi biztonság is számít
Borboly Csaba felszólalásában egyértelművé tette: a megelőzés és az erős természetvédelem támogatása mellett a helyi hatóságoknak világos útmutatásra van szükségük az élőhelyvédelmi irányelv 16. cikkében már meglévő lehetőségek időben történő alkalmazásához, az emberi élet védelmét is beleértve, valamennyi jogi feltétel betartásával.
Ez nem általános felmentés kérése a természetvédelmi szabályok alól. A cél az, hogy a meglévő jogi lehetőségek a gyakorlatban is használhatók legyenek, amikor beavatkozásra van szükség.
A felszólalásban a védelmi státusz rendszeres, objektív kritériumokra és az állományok változására épülő, kellő körültekintéssel végzett felülvizsgálata is megjelent. Ezzel együtt hangsúlyt kapott a megelőzés, a tájékoztatás és a meglévő eltérési lehetőségek hatékony alkalmazása.
A képviselt álláspont tehát nem a védelem automatikus gyengítése, hanem a tudományos adatokra támaszkodó, helyi viszonyokra érzékeny természetvédelem.
Közös alap, eltérő tapasztalatok
A párbeszédben természetvédelmi, tudományos és gazdasági szereplők egyaránt hangsúlyozták a megfelelő adatok, a szakmai kapacitás, a kiszámítható eljárások és a finanszírozás jelentőségét. Több felszólaló a meglévő szabályok jobb alkalmazását szorgalmazta, a természetvédelmi biztosítékok megőrzésével.
Az IUCN képviselője arra is kitért, hogy a fajok állományának helyreállása új kérdéseket vethet fel az együtt élő közösségek számára. Ez fontos kapcsolódási pont a romániai tapasztalatokhoz: a természetvédelmi eredmények fenntartásához a helyi társadalom szempontjait is kezelni kell.
Borboly Csaba hozzászólása ezen a közös alapon tette láthatóvá a medvékkel kapcsolatos emberi biztonság kérdését. Nem a természetvédelmi célokkal szemben, hanem azok működőképes végrehajtásának részeként.
Roswall: értsük meg egymást
Jessika Roswall zárszavában kiemelte: a párbeszéd értéke nemcsak az, hogy a Bizottság meghallgatja a résztvevőket, hanem az is, hogy a különböző szereplők megismerik egymás valóságát. A helyzetek nem írhatók le egyszerűen fekete-fehér megközelítéssel.
A biztos hangsúlyozta a természet védelmének változatlan jelentőségét, ugyanakkor beszélt a változó körülményekről, az útmutatások aktualizálásáról, az emberi egészséggel való kapcsolatról és a finanszírozás fontosságáról is.
Időhiány miatt a tervezett újabb egyperces felszólalási körre már nem került sor. Roswall jelezte, hogy a Bizottság jegyzetelte az elhangzottakat.
Miért kellett jelen lenni?
A mai részvétel jelentősége abban áll, hogy a romániai közösségek tapasztalatai közvetlenül bekerültek abba az európai párbeszédbe, amely a természetvédelmi szabályok gyakorlati működését vizsgálja. A helyi biztonság, a szakmai segítség, a jogi lehetőségek alkalmazása és a tudományos felülvizsgálat ugyanannál az asztalnál jelenhetett meg.
Nem született döntés a szabályok megváltoztatásáról, és nem hangzott el külön bizottsági vállalás a romániai ügyek rendezésére. A fontos eredmény most a világosan megfogalmazott javaslat és a közvetlen intézményi képviselet: a következő lépéseknek már ezekre is választ kell keresniük.
Borboly Csaba záró kérése ezt foglalta össze: a Bizottság a régiókkal együtt vigye tovább a munkát, hogy a természetet és az embereket közösen lehessen védeni.
Brüsszel, 2026. október 23.