A hegyvidéki vizek védelme nem várhat – Borboly Csaba Brüsszelben a vízreziliencia-stratégiáról szavazott

Miért fontos ez nekünk, Hargita megyében?

A klímaváltozás a mi hegyvidékünkön is érezteti hatását: a patakok kiszámíthatatlanabbá váltak, egyre gyakoribbak a hirtelen árvizek és az aszályos időszakok, az erdők és vizes élőhelyek pedig védelemre szorulnak. A Kárpátokat gyakran nevezik Románia víztornyának – ami itt történik a forrásvidéken, az meghatározza az alföldek vízbiztonságát is, az egész ország és a régió élelmezési, energetikai és klímavédelmi biztonsága szempontjából.
Ezért nem mindegy, hogy az EU vízvédelmi stratégiájából kimarad-e a hegyvidék. Borboly Csaba felszólalásában erre figyelmeztetett: ha a hegyek kimaradnak, nagyobb a veszély mindenkinek.

Mit kérünk Brüsszeltől?

Borboly Csaba öt módosító indítványt nyújtott be a CoR vízreziliencia-véleményéhez, amelyek mindegyike a hegyvidéki régiók, a biodiverzitás és a helyi közösségek szerepét erősíti:
• A víztornyok elismerése: a Kárpátok és más európai hegyvidékek stratégiai szerepének beemelése a stratégiába.
• Élő laboratóriumok: a régiók legyenek tesztelési terepei a természetalapú megoldásoknak és a közösségi vízgazdálkodásnak.
• Helyi monitoring: nyílt adatplatformok, hidrometeorlógiai hálózatok, iskolai és közösségi mérések a helyi reziliencia erősítésére.
• Tőzeglápok és vizes élőhelyek helyreállítása: a hegyvidéki parti erdők, lápok restaurálása, és a hódok mint természetes „vízimérnökök” szerepének elismerése.
• Helyi vízbizottságok: önkormányzatok, gazdák, erdőtulajdonosok, civil szervezetek és fiatalok egy asztalhoz ültetése „One Water” platformokon.

Milyen EU-s pénzek és programok jönnek?

A brüsszeli vita nem öncélú: az Európai Bizottság 2025 júniusában elfogadott Vízreziliencia-stratégiája több mint 50 konkrét intézkedést tartalmaz 2030-ig. Ezek közül a legfontosabbak a hegyvidék szempontjából:
• Európai Beruházási Bank (EIB) – 15 milliárd euró 2025–2027 között vízvédelmi projektekre, beleértve a természetalapú megoldásokat. Egy új Fenntartható Víz Tanácsadó Szolgálat is létrejön a projektelőkészítés támogatására.
• Water Resilience Investment Accelerator – 20 pilot projekt a természetes vízvisszatartásra és vízhatékonyságra, helyi befektetőkkel és megoldásszállítókkal, a Living Lab hálózatokra építve.
• Sponge Facility – a természetes vízvisszatartás növelésére összehangolt EU-s kezdeményezés, „szivacs-intézkedések” dokumentálásával és legjobb gyakorlatok megosztásával.
• LIFE Program – a legnagyobb valaha volt LIFE projekt (LIFE HumedalES, 160 millió euró) éppen vizes élőhelyeket restaurál Spanyolországban 40 partnerrel – ez példa arra, hogy a mi régiónk is pályázhat ilyen léptékű forrásokra.
• Természet-helyreállítási nemzeti tervek – minden tagállamnak 2026 szeptemberéig be kell nyújtania Nemzeti Helyreállítási Tervét, amely kötött célokat tartalmaz a vizes élőhelyek, tőzeglápok és folyóvizek restaurálására. Románia is készíti a tervét – a kérdés az, hogy a Kárpátok hegyvidéke benne lesz-e.
• A következő EU-s költségvetés (MFF 2028–2034) – most zajlik az előkészítés. A kohéziós politikából és egyéb alapokból a vízvédelemre fordított összegek most dőlnek el.

Mit kell tennünk helyben, Hargita megyében?

Az európai pénzek és programok csak akkor érnek el bennünket, ha felkészülünk rájuk. Ehhez konkrét, helyi lépések kellenek:
1. Hargita Megye Tanácsa biztosítson forrásokat kistérségenként a vízvédelmi és természet-helyreállítási projektek előkészítésére. Az EU-s pályázatokhoz (LIFE, kohéziós alapok, EIB-programok) helyi társfinanszírozás és projekttervezés kell – erre kell központi megyei keret.
2. Polgármesterek, tulajdonosok, gazdák fogjanak össze. A csíkszeredai konferencián is kiderült: nincs közös akarat, nincs egységes térségi jövőkép – mindenki tud valamit, de nincs koordináció. A Borboly Csaba által javasolt „helyi vízbizottságok” (One Water platformok) erre adnak megoldást: egy-egy kistérségben az önkormányzat, a közbirtokosságok, a gazdák, az erdőtulajdonosok és a civilek közösen döntsenek a vízvédelmi prioritásokról.
3. Készüljünk a Nemzeti Helyreállítási Tervre. Románia 2026 szeptemberéig nyújtja be a tervét. Ha a Kárpátok hegyvidéke nincs benne a kiemelt területek között, évtizedekre lemaradunk az EU-s forrásokról. Most kell lobbi-munkát végezni Bukarestben, hogy a hegyvidéki tőzeglápok, patakok, vizes élőhelyek helyet kapjanak.
4. Pályázzunk a LIFE és az EIB programokra. A 2025–2027-es LIFE munkaterv kifejezetten támogatja a klímaadaptációt, az árvíz- és aszálykezelést, a vízminőség javítását. Az EIB Water Programme természetalapú megoldásokra is finanszíroz. Hargita megyéből is indulhat pályázat – ehhez szakmai előkészítés és partnerségek kellenek.
5. Monitoring és adatgyűjtés. Nyílt adatplatformokra, helyi hidrometeorlógiai hálózatokra és közösségi monitoringra van szükség. Ez nemcsak tudományos cél: a pályázatokhoz is kellenek a helyi adatok, amelyek bizonyítják a szükségletet.

A csíkszeredai konferencia mint kiindulópont

2025 novemberében Csíkszeredában, a Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutató-Fejlesztő Intézetében tartottuk a „Hegyvidéki vizek rezilienciája” konferenciát, több mint hatvan résztvevővel. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke személyesen vett részt, és támogatásáról biztosította a térségi javaslatokat. A konferencián kutatók, önkormányzati vezetők, gazdálkodók és fiatalok közösen dolgoztak ki ajánlásokat a fenntartható hegyvidéki vízgazdálkodásra.
A konferencia záró üzenete: a vízreziliencia nem Brüsszelben kezdődik, hanem ott, ahol a patakok erednek.

Mi a következő lépés?

A brüsszeli szavazat megtörtént. A CoR véleménye most az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez kerül. De a munka itt, a Hargita megyei kistérségekben folytatódik: össze kell fognunk, hogy a következő EU-s költségvetésben a hegyvidék ne maradjon ki – és hogy a pénz valóban eljusson a patakokhoz, a forrásokhoz és az itt élő közösségekhez.
________________________________________
Borboly Csaba – Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja, az Európai Klímaegyezmény nagykövete