fbpx

A megye polgármestereivel találkozott Borboly Csaba

Az idei költségvetésről egyeztettek

Három Hargita megyei térség polgármestereivel találkozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke január 2-án és 3-án. Az év eleji találkozókat amiatt szervezték meg, hogy megbeszéljék a helyi önkormányzatok évi költségvetésének kiegyensúlyozását a 2014-es állami költségvetési törvény alapján. A 2006/273-as számú helyi közpénzügyekről szóló törvény értelmében a hozzáadottérték-adóból elkülönített összegből 20 százalékot a megyei tanács oszt le a helyi önkormányzatok 90 napot meghaladó tartozásai kifizetésére, a helyi fejlesztési programok fenntartására és az infrastrukturális projektek támogatására. A polgármesteri hivataloknak január 9-ig kell benyújtaniuk ezekre vonatkozó kérelmüket a megyei tanácshoz. Mivel decemberben tették közzé az állami költségvetést, az azt követő 45 napon belül el kell fogadni a helyi költségvetéseket is, ezért volt sürgős, hogy a megyei tanács vezetősége, szakemberei és a polgármesterek az ünnepi időszakban is dolgozzanak a megfelelő döntések előkészítésén. A megyeelnök szerint azért tartják ezt a megfelelő megoldásnak, mert így már az év elején, az első döntés meghozatalakor a megyei tanács által kezelt kormányzati pénzek, illetve saját programok és beruházások ügyét egyben tudják tárgyalni.

Borboly Csaba január 2-án az alcsíki községek polgármestereivel találkozott, jelen volt Korodi Attila parlamenti képviselő, valamint Becze István és Rafain Zoltán megyei tanácsos is. Január 3-án a felcsíki találkozón részt vett Tánczos Barna szenátor, valamint Szentes Antal és Becze István tanácsos is. Az udvarhelyszéki találkozón, amelyet az udvarhelyszéki RMDSZ szervezett, az elöljárókkal Antal István parlamenti képviselő, Birtalan József megyei alelnök, Bíró Barna-Botond, Incze Csongor, Tóásó László, Sándor Barna, Ambrus Sándor, valamint Benyovszki Lajos megyei tanácsos tanácskozott. A Gyergyó-térségi polgármesterekkel még nem sikerült megszervezni a találkozót. Korodi Attila vállalta, hogy a 2006/273-as törvényre a polgármesterek által megfogalmazott módosító javaslatot nyújt be a parlamentben, amely szerint a megyei tanácsok nem csak rendkívüli helyzetben támogathatnák a helyieket.

Borboly Csaba arra hívta fel a polgármesterek figyelmét, hogy a helyi fejlesztési programokat, a megyei tanács Kisfalu programját, a műemlékvédelmet, valamint az egyházak támogatását egységesen kezeljék. Ezeket a pénzeket könnyedén át lehet csoportosítani abban az esetben, ha az egyik fejlesztésre túl sok, a másikra pedig kevés pénz érkezett. Hozzátette, a jövő héten a megyei tanács illetékes alelnöke összeállítja a megyei és helyi beruházási, valamint a Kisfalu program ez évi prioritásait, hogy tájékoztassák az önkormányzatokat, milyen támogatásokra számíthatnak idén, az év eleji visszaosztáshoz rendelkezésre álló összeg ugyanis jóval kisebb a tavalyihoz képest. Függetlenül attól, hogy azokról mikor születik döntés, egyben kell kezelni a megyei tanács által rendelkezésre álló összes forrást, hogy igazságos és a szolidaritás jegyében történjen a kiegyenlítés. Az alkotmány és a helyi közigazgatási törvény értelmében a megyei tanácsok szerepe a koordinálás és a kiegyenlítés, ezért is a törvény nem a lakosság arányával azonos képletet ír elő, hanem az illető évi indoklás alapján történő kiegészítést, társfinanszírozást. Mivel soha nem volt elég a kiutalt pénz, ezért akik 2013-ban a szolidaritás jegyében kiemelt támogatást kaptak, azok számára egyértelmű kell legyen, hogy idén mérsékeltebb támogatásban részesülnek. Borboly Csaba szerint megértésre van szükség, mivel ezt a kis pénzt konszenzussal kellene hasznosítani, akár egymást segítve. Kiemelte azt a példaértékű vállalást, amelyet Oroszhegy polgármestere tett Székelyderzs község felé: az első félévben az Oroszhegynek járó pénzt egy uniós pályázat elszámolásáig átengedi a derzsi önkormányzatnak.

– Valahogy így szeretnénk a megyében a forrásokat kezelni: egymás kisegítése is szempont, mert ha bízunk egymásban, akkor sokkal több eredményt tudunk felmutatni ott is, ahol kicsi a község, és szinte jelentéktelen a helyi adóbevétel. Pedig az ott élő embereknek is jogaik vannak, rájuk is szükség van – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.

Minden településnek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen területen számíthat a megyei tanács segítségére. Ehhez ugyancsak január 9-ig az illetékes alelnökök el kell készítsék a teljes évi elképzeléseiket, hogy a január 15-i tanácsülésre összehangolt javaslatot lehessen előterjeszteni. Ez azért is lényeges, hogy a nagyon kevés pénzt egymást erősítő hatással használják fel, illetve a legsürgősebb helyi problémákat kezeljék. Az önkormányzatok ugyanis egyelőre nagyobb összegű közvetlen kormányzati, valamint uniós támogatást sem remélhetnek, így maradnak a Hargita Megye Tanácsa által ügykezelt megyei források, több területen, valamint a rendelkezésre bocsátott kormányzati programpénzek.

– Sajnos 2013-ban több beruházás nem készült el, leállt vagy későn, nagyrészt csak az ősszel kezdődött a kivitelezés, így jelentős kormányzati pénzeket veszített a megye, ez 2014-ben nem fordulhat elő. Olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyek révén a megyébe hozható vagy helyben felhasználható értékeket nem veszítjük el – mondta Borboly Csaba.

Az udvarhelyszéki megbeszélésen Birtalan József alelnök jelezte, hogy a jövő héten elkészül egy javaslatlista azon megyei utakról, amelyeket a jövőben átminősíthetnének községi utakká. A javaslatok Borboly Csaba megyeelnök azon észrevételeire épülnek, miszerint majdnem autópályaáron tervezett, komplex munkálatokra nincs szükség ott, ahol a minimális hatméteres aszfaltszélességről szóló előírás sem teljesíthető. A néhány száz lelkes kisfalvakban az autós forgalom mérete sem indokolja a magas kivitelezési költséggel megtervezett megyei utak kiépítését.

A találkozókon további súlyos problémákat is felvetettek és megtárgyaltak. Felcsíkon például a közös csatornahálózat és az ülepítő csődközeli helyzetbe sodort öt felcsíki nagyközséget. Alcsíkon Kozmás került nehéz helyzetbe: a csatornahálózat kiépítését a Környezetvédelmi Alap hátráltatja, emiatt elveszíthet több millió eurót, amivel a község utcáit tudnák leaszfaltozni. A Környezetvédelmi Ágazati Operatív Program keretében több település – Csíkszentlélek, Csíkszentdomokos, Szentegyháza, Székelykeresztúr – képtelen fedezni fejlesztési önrészét. Románandrásfalva az egyik községközpont a megyében, ahová nem vezet aszfaltút, a község erre az évre gyakorlatilag semmilyen más támogatást nem vár, csak azt, hogy az út készüljön el Székelykeresztúr és Kissolymos között. A jelen lévő megyei és országos politikusok, valamint Borboly Csaba válasza erre az volt, hogy az összes megvalósítás közül ez az út élvez elsőbbséget. Több udvarhelyszéki faluban – Alsósófalván, Parajdon, Felsőboldogfalván, Etéden – is gondot okoz a közvilágítás hiánya, amire szintén az idei költségvetésből remélik a megoldást.

Még mindig sok gonddal küszködnek az iskolák

A találkozók egyik legfontosabb témája az oktatás nehéz helyzete volt. A polgármesterek elmondták, hogy az oktatás minősége sok esetben hagy kívánnivalót maga után. Számos párhuzamos osztály működik az iskolákban, amelyekben nem szaktanár oktat fontos tantárgyakat. Emellett a kormány még mindig felszámolná a kis létszámú osztályokat, iskolákat. Mindenki egyetértett abban, hogy nem engedhetnek a fentről erőltetett összevonásnak.

– A leépítésekre vonatkozó felkéréseket javasolom, a helyi önkormányzatok utasítsák el abban az esetben, ha azt előzetesen a tanácsosi testület és az illető település lakossága nem hagyta jóvá. Hargita megye sajátos helyzetben van: a magyar nyelv oktatása miatt többletköltséggel kell itt számolni, amelyet a fejkvótarendszer nem fedez. Emellett több mint száz kisfalunk van, ahol a kormányzati normatívát nehéz teljesíteni, pedig ezeken a településeken ugyanúgy szükség van az oktatásra, hiszen iskola nélkül a falvak elöregednek és kihalnak, jelentős értékek, területek, történelmi bizonyítékok és a kultúránk gyökerei halnak el. Hargita megyében ugyanakkor a kis létszámú román tannyelvű osztályok is olyan pluszköltséget generálnak, amelyekre más megyében ritkán van példa. A kormánynak ezt be kell látnia – fejtette ki álláspontját a polgármestereknek a megyei tanács elnöke.

A három térségi polgármester-találkozón egyetértettek abban, hogy ha a helyi önkormányzatokra jobban támaszkodik az oktatási rendszer, akkor a kiszolgáló személyzet (akik nem oktatnak) tekintetében esetenként indokolt lenne, hogy egy-egy községen belül vagy akár az iskolák közötti többletszemélyzetet felszámolják. A hatékonyságot növelni kell, ennek érdekében pedig párbeszédet kell folytatni tanfelügyelőséggel.

Ugyanakkor több településvezető elmondta, hogy jónak tartja a megyei tanács azon kezdeményezését, hogy ott, ahol másként nem maradhat meg osztály vagy iskola, önerőből, az egyházakkal közösen, felekezeti oktatással biztosítsák azok további működését.

Egyre több helyen lesz kaláka

Mindhárom térségből azon települések polgármesterei, amelyeken még nem sikerült kalákát szervezni, kiemelték az oktatási intézmények nehéz helyzetét, az iskola-összevonások és -bezárások problémáját. Az összes településsel kapcsolatban elhangzott, hogy konkrétan milyen gondokkal küzdenek a tanintézetek. Emellett a helyi elöljárók üdvözölték azt az ötletet, hogy folytatódjon a tavaly megkezdett kalákakezdeményezés, illetve hogy kiterjesszék azt a kultúrotthonokra és orvosi rendelőkre, és további támogatásukról biztosították a megyei tanácsot ezen a téren. Ugyanakkor a tavaly év végén benyújtott igényléseket – Csíkdánfalva, Csíkszenttamás, Bögöz –, amelyekről még nem döntött a megyei tanács, minél előbb igyekeznek kedvezően elbírálni.

Közleményünkhöz mellékeltük azt a listát, amely nagy vonalakban tartalmazza a községek 2014-re kitűzött fejlesztéseit. Mivel a polgármesteri hivataloknak január 9-ig kell benyújtaniuk kérelmüket a megyei tanácshoz, a teljes lista csak ekkor áll majd az intézmény rendelkezésére.

Csíkszereda, 2014. január 4.

 868 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...