fbpx

A megyében élő románok többsége szerint nincs etnikai feszültség

Hargita Megye Tanácsa három év után újabb felmérést készített a Hargita megyei magyar–román viszonyról. Az intézmény munkatársai ezúttal a román ajkúakat kérdezték meg telefonon a témában, és a válaszadók többsége szerint a hétköznapokban nincsenek etnikai feszültségek, azt csak felülről gerjesztik, nagyrészt a bukaresti politikusok.

A Hargita megyei románok körében végzett felmérés eredményeit ismertette február 29-én, hétfőn Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Dobos Erika, az intézmény elemzőcsoportjának vezetője. A megyeelnök elmondta, a legújabb kutatás is azt igazolja, hogy az emberek nemet mondanak a cirkuszokra és igent a munkára. A felülről gerjesztett cirkuszok az itt élő románságnak sem kedveznek, sőt egy korábbi felmérés szerint a román ajkú fiatalok nagyobb arányban vándorolnak el a megyéből, mint a magyar ajkúak, és a megye románsága elöregedésének mértéke nagyobb a magyarokénál. A „nulla lejből” megvalósuló felmérésre azért volt szükség, mert a megyei tanács február 29-i soros ülésén a jó együttélési kódex elkészítését célzó programra vonatkozó határozatot terjesztenek elő, amely további kutatásokra ad jogi és pénzügyi keretet, így ennek folytatása lesz, közölte Borboly Csaba hozzátéve: három éve jelentették be a jó együttélési kódex elkészítésének szándékát, de a bürokrácia miatt ennyi idő kellett, hogy végre érdemben el tudják kezdeni: mostanra lett teljes a jogi dokumentáció, így a négy szereplő – Hargita Megye Tanácsa, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Hargita Megyéért Egyesület – a határozat elfogadását követően partnerségben kivitelezi a kódexet. A megyeelnök azt is elmondta, hogy januárban tárgyalt Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettessel, és ez is befolyásolhatta az ügy elmozdulását a holtpontról, ami örvendetes, hiszen ha kormányzati szinten felvállalják a kódexet, az, a kölcsönösség jegyében, mintául szolgálhat más megyék számára, amelyekben a magyarság számszerű kisebbségben él. (A 2013-as felmérésről, szintén a Hargita megyei magyar–román viszony témájában készült felmérésről itt olvashatnak: http://hargitamegye.ro/hirek/kozeleti/bukarestet-tartjak-felelosnek-a-gerjesztett-konfliktusokert.html; a jó együttélési kódex bejelentéséről szóló hír elérhető itt: http://hargitamegye.ro/hirek/kozeleti/megalakul-a-gorgenykelemen-kozossegi-fejlesztesi-tarsulas.html)

– Megpróbáljuk összefoglalni azokat a lépéseket, amelyeket a jó együttélés érdekében az elmúlt években tettünk. Sokszor hangsúlyoztam, hogy a lakosság szintjén nincs etnikai konfliktus, csak Bukarestből próbálják gerjeszteni. A három évvel ezelőtti felmérés és a mostani is azt igazolja, hogy ez nem valós probléma. A cirkuszok helyett a munkával foglalkozunk. Ezt mutatjuk most be – jelentette ki az elöljáró.

Dobos Erika ismertette a felmérés eredményeit. (Elérhető itt: http://hargitamegye.ro/upload/public/Studiu-Felmeres_2016.pdf) Borboly Csaba úgy kommentálta a kutatást, hogy a megítélés nem változott, Hargita megye román ajkú lakosságának nagy része nem lát problémát a román–magyar kapcsolatokban, mint ahogy azt egyes politikusok, civilek, sajtóorgánumok és bloggerek láttatni szeretnék.

– Az internet tele van homályos hátterű blogokkal, többségük szélsőjobboldali, és csak arra jók, hogy felhergeljék a román olvasókat. A román fiataloknak nincsenek perspektíváik Hargita megyében, elvándorolnak nagyobb városokba vagy külföldre. A probléma himnusztörvényekkel és kétnyelvű feliratok elleni jogaszabálytervezetekkel nem oldódik meg, egyes politikusok és civilek gyűlöletkeltése nem segít. Szeretnénk megváltoztatni a diskurzust. Nem láttam akár bukaresti befektetést az északi térségben, amely a fiatal gazdáknak, vállalkozóknak szól, tehát nem történtek intézkedések a valós hétköznapi gondjaik kezelésére, négy, útfelújítási és sportcsarnoképítési projektet leszámítva, miközben akiknek az lenne a feladatuk a törvényhozásban, hogy odafigyeljenek a választóik gondjaira, csak hangzatos magyar kártyás akciókra képesek – egyszóval Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésein kívül szinte egyáltalán nem léteznek fejlesztések az északi térségben. Az elmúlt három évben több kezdeményezésünk volt: megalakítottuk a Kelemen–Görgény Közösségi Fejlesztési Társulást elsősorban a megye északi térségének települései számára, román kulturális egyesületeknek írtunk ki külön pályázatot, arányosan osztjuk el a keretösszeget mindegyik kiírásnál. Konkrét programokat indítunk az északi térség gazdáinak, hiszen ha a gyergyótölgyesi tejet nem tudják eladni, az ugyanolyan probléma, mint a karcfalvi tejtermelőknél. A keresztúri mintájára Bélborban tejfeldolgozó létesítését tervezzük, és úgy gondolom, amit a megyei tanács Borszékért tesz, az is az északi térség gazdaságának a fellendülését szolgálja – fejtette ki a megyeelnök.

A szimbólumhasználat körüli botrány Borboly Csaba szerint mesterséges, a hétköznapi románok szintjén nincs ezzel jelentősebb gond.

– Az erről szóló diskurzus megváltoztatására törekszünk: a románoknak nincs bajuk a megye szimbólumaival, és ha a kék-arany színű megyezászlón helyet kapott volna a tölgyfalevél, ahogy román tanácsos kollégám kérte, a románok nem használták volna tömegesen, hanem maradtak volna továbbra is a trikolór használata mellett. Lehet törvényjavaslatokat készíteni zászló és anyanyelvhasználat ellen, de nem megyünk vele semmire, lényeges dolgokkal kellene foglalkozni – fogalmazott. Hozzátette: – Tavaly óta világos törvény rendelkezik a helyi zászlók elfogadásáról és használatáról. Normalitás akkor lesz, amikor mindkettőt természetesen használjuk hivatalosan. Az önkormányzatok elleni feljelentések, perek nem használnak a románoknak sem.

Prefektusi kollégium: a kényes kérdésekről beszélni kell

A fenti téma napirenden szerepelt a prefektusi kollégium hétfői ülésén is: A nemzeti lobogó kitűzése a közintézmények épületeire címmel mutatta be jelentését Radu Sandu Moldovan megyei rendőrparancsnok, aki hangsúlyozta, hogy törvény szabályozza az ország zászlójának használatát. (A dokumentum elérhető román nyelven itt: http://www.prefecturahr.ro/dbimg/documente_stiri/802/ipj.pdf) Az ülésen részt vett a megyei tanács elnöke is, aki elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsa aznapi ülésén szavaznak a jó együttélési kódex elkészítéséről szóló határozatról, a zászló kapcsán pedig kijelentette: a kényes kérdésekről is beszélni kell, hiszen mindegyik közösségnek megvannak a saját szimbólumai, a saját történelme, ami természetes kell, hogy legyen, a cirkusz viszont elriasztja a befektetőket. Hivatkozott a sajtótájékoztatón elhangzottakra, miszerint a kutatás kimutatta, nem a szimbólumok használata a legnagyobb probléma, hanem a munkahelyek hiánya, és hogy a fiataloknak nincs perspektíva. Andrei-Jean Adrian prefektus azt mondta, a legfontosabb egymás tisztelete, nincs szükség a feszültségkeltésre, Hargita megyében pedig csend van, és békés együttélés. Borboly Csaba hozzáfűzte: a megyei tanács által készített közvélemény-kutatásnak folytatása lesz az említett tanácshatározat nyomán, és a magyarok körében is felmérést végeznek majd.

Csíkszereda, 2016. február 29.

 633 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...