A természetet megőrzők kapjanak pénzt érte, ne büntetést — Borboly Csaba Brüsszelben az európai vidékek védelméért harcolt

Mit tárgyal az EU, és miért fontos ez nekünk itthon?
Az Európai Bizottság és az EU külügyi főképviselője közös dokumentumban fogalmazta meg, hogyan képviseli Európa a természetvédelmi és klímacélokat a nagy világtárgyalásokon, például az ENSZ klímacsúcsokon és a biodiverzitásról szóló egyezményeken. Ez az a szint, ahol eldől, hogy az egyes tagállamoknak milyen természetvédelmi kötelezettségeket kell vállalniuk, és ezek végrehajtásához milyen pénzek állnak rendelkezésre.
A döntések hatása elér egészen a Hargita megyei gazdák, pásztorok, és a legkisebb falvak önkormányzatáig. Ha a szabályok nem veszik figyelembe a hegyvidéki élet valóságát, akkor papíron szép célok születnek, a terhet viszont a helyi közösségek viselik, minden támogatás nélkül.
Mit javasolt Borboly Csaba és mit fogadtak el?
Borboly Csaba három javaslatot terjesztett elő, amelyek bekerülnek az ENVE-bizottság véleményébe.
Első: A hegyvidéki és hátrányos helyzetű önkormányzatok több pénzt és egyszerűbb eljárásokat kapjanak. Ma az EU természetvédelmi és klímaalapjainak kevesebb mint 10 százaléka jut el a helyi önkormányzatokhoz. A javaslat kimondja, hogy ez különösen súlyos azokban a vidéki és hegyvidéki térségekben, ahol a nagyvadakkal való együttélés komoly költségeket ró a közösségekre. Megelőzésre, kártérítésre és helyi kezelési kapacitásokra fordítandó, célzott és közvetlenül hozzáférhető forrásokra van szükség. A célzott forrás azt jelenti: nem kell versenyezni a nagyvárosokkal vagy a nagy tőkeerős projektekkel, és nem kell száz oldalas pályázatot írni hozzá.
Második: Az ENSZ-tárgyalásokon a helyi önkormányzatok ne csak nézők, hanem döntéshozók legyenek. A jelenlegi rendszerben a globális biodiverzitás- és klímatárgyalásokon a helyi és regionális önkormányzatok megfigyelőként vannak jelen. Borboly Csaba javaslatára a helyi hatóságoknak képeseknek kell lenniük kezelni saját térségük sajátos kihívásait, beleértve a nagyvadakhoz kötődő konfliktusokat és a közbiztonságot is, valós döntési és forrásfelhasználási hatáskörrel.
Harmadik: A biodiverzitás megvalósításáért felelős regionális platformokon a gazdálkodóknak kötelezően helyet kell kapniuk. Borboly Csaba javaslatára, a nemzeti biodiverzitási stratégiákat regionális platformok bevonásával kell megalkotni, ahol hatóságok, gazdálkodók, tudósok és a civil társadalom együtt dolgoznak. A hagyományos állattenyésztők, pásztorok és legelőgazdálkodók ne csupán érintettekként, hanem egyenrangú partnerként legyenek jelen.
Mi változhat Hargita megyében és mikor?
Ezek a javaslatok most bekerülnek az Európai Régiók Bizottságának hivatalos véleményébe. Ez nem törvény, de komoly politikai súlya van: a CoR véleményeit az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a jogszabályok előkészítésekor.
A közvetlen hatás a 2028 utáni EU-s költségvetési ciklus tárgyalásainál érvényesülhet. Ha a CoR szövege erős és a tagállamok is megerősítik, akkor a következő agrár- és regionális fejlesztési alapok tervezésekor kötelező lesz figyelembe venni, hogy vannak régiók ahol a biodiverzitás fenntartása különleges terhet jelent, és ehhez különleges forrás jár. Röviden: nem holnap változik meg minden, de az alapok most épülnek.
Mit tehet Románia, és hol van az RMDSZ mozgástere?
Románia azért érintett közvetlenül, mert az ország az egyik legnagyobb nagyvadállománnyal rendelkező tagállam Európában. A medvekérdés, a farkasok terjedése és az ezzel járó gazdasági károk már most is napi valóság Hargita, Kovászna, Brassó, de más megyékben is.
A román kormánynak lehetősége van arra, hogy a CoR véleményére hivatkozva az Európai Bizottságnál kezdeményezze: az állami természetvédelmi kötelezettségek teljesítésének költségeiből az EU vállaljon nagyobb részt, különösen a megelőzési intézkedések és a gazdálkodóknak járó kártérítés terén.
Az RMDSZ kormányzati szerepkörben erre épülő konkrét lépéseket tehet. A közös mezőgazdasági politika és a vidékfejlesztési programok következő módosításakor Románia kérheti, hogy a nagyvadakkal érintett területek automatikusan magasabb támogatási kulcsra legyenek jogosultak, és hogy a kártérítési rendszer egyszerűsödjön, a fizetési határidők igazodjanak a gazdálkodás valóságához. Ezek olyan intézkedések, amelyek nem igényelnek uniós jogszabályváltozást, elegendő hozzá a nemzeti végrehajtási rendelet módosítása, amennyiben a politikai akarat megvan. Hargita megye számára ez azt jelenti: minél erősebbek az európai szintű hivatkozási pontok, annál megalapozottabb az igény a román költségvetési tárgyalásokon is arra, hogy a hegyvidéki, nagyvaddal terhelt térségek kedvezményezett besorolást kapjanak.
Miért kell évekig harcolni egyetlen mondatért Brüsszelben?
Az EU döntéshozatala lassú, de tartós. Egy CoR-véleménybe bekerülő mondat nem hoz azonnali változást, de hivatkozási alap lesz a következő tíz évben minden releváns jogszabály tárgyalásakor. A jelenlegi ciklus menetrendje nagyjából a következő: 2026-ban és 2027-ben véglegesednek az elvi keretek. 2027-ben kezdődnek a 2028 utáni EU-s költségvetés tényleges tárgyalásai. 2028-tól lép érvénybe az az új pénzügyi keret, amelybe beépülhetnek az elért eredmények. Ez azt jelenti, hogy a ma Brüsszelben letett alapok a 2028 és 2034 közötti időszak forrásai felett döntenek. Ezért van értelme most harcolni. Aki ma nincs ott, annak az érdekeit mások határozzák meg.
Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának alelnöke és az Európai Régiók Bizottságának tagja