Az erdő a jövőnk – karbon, fa, lakhatás: közös esély, amelyet most kell megragadni – Borboly Csaba

Az erdő a jövőnk – karbon, fa, lakhatás: közös esély, amelyet most kell megragadni

Borboly Csaba hozzászólása az Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciáján

Csíkszereda, 2026. március 27.

 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az Európai Régiók Bizottságának tagja és az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke ma Csíkszeredában, az Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciáján határozott cselekvési programot vázolt fel: a csíki-térség erdeinek jövőjét három párhuzamos európai folyamat – az új uniós költségvetési keret (MFF 2028–2034), a Wood4Bauhaus faépítési program és az EU Affordable Housing Plan – összehangolt kihasználásában látja. Hangsúlyozta: a lehetőség 2026-ban nyílt meg, és csak néhány hónapig nyitott.

 

Három európai program – egy közös logika

Borboly Csaba három párhuzamos európai folyamatra hívta fel a figyelmet, amelyek mindegyike közvetlenül érinti a csíki-térség erdőgazdálkodóit és erdőtulajdonosait.

Az EU 2028–2034-es többéves pénzügyi kerete és az NRPP. Az Európai Bizottság által javasolt új Nemzeti–Regionális Partnerségi Tervek rendszere (NRPP) egyetlen dokumentumban foglalja össze az uniós társfinanszírozású beruházásokat és reformokat. Az NRPP-tárgyalások jelenleg zajlanak – azaz most dől el, hogy az erdő, a klímagazdálkodás és a vidékfejlesztés milyen súllyal és milyen feltételekkel szerepel Románia következő hét éves fejlesztési tervében.

Az EU Affordable Housing Plan és a készülő Affordable Housing Act. Európa lakhatási válságban van: a Bizottság a megoldást részben a faépítésben keresi, mivel a fa gyorsabban, olcsóbban és kisebb karbonlábnyommal alkalmazható, mint a hagyományos építőanyagok. A fa az egyetlen nagy léptékű építőanyag, amely maga is szén-dioxidot köt meg – egy faépület nem csupán kevesebb CO₂-t bocsát ki, hanem tárolja is a szenet az évtizedek alatt felnövő fában.

A New European Bauhaus és a Wood4Bauhaus program. Az Európai Bizottság New European Bauhaus kezdeményezése – amelynek mottója: szép, fenntartható, befogadó – a faépítési értéklánc megerősítését a Wood4Bauhaus részprogramon keresztül finanszírozza: pilot-épületek, helyi feldolgozóknak szóló fejlesztési támogatás, tervezői képzések és demonstrációs projektek formájában. A program az erdőtől a tervező asztalán át a késztermékig kívánja összefűzni az értékláncot.

Borboly Csaba szerint a három program nem egymástól független pályázati lehetőség, hanem egy integrált fejlesztési logika három arca: az erdő egyszerre klímaeszköz, nyersanyagforrás és lakhatási megoldás.

 

A csíki-térség adottsága – és amit ebből csinálni kell

A csíki-térségnek olyan adottsága van, amelyet sok európai régió irigyelhet: saját erdeje, élő faépítési kultúrája és hegyvidéki, rurális karaktere – pontosan az a típus, amelyre a Wood4Bauhaus és az Affordable Housing Plan fókuszál.

Az alelnök szerint azonban az adottság önmagában nem elegendő. Az a régió nyer, amelyik elsőként áll elő összeszedett, integrált projektcsomaggal:

„Brüsszelbe és Bukarestbe nem kéréssel kell menni, hanem kész modellel.”

A javasolt modell a teljes értékláncot lefedi:

erdő → karbon- és energia-szövetkezet → helyi feldolgozás → Wood4Bauhaus-kompatibilis termék → Affordable Housing program → uniós finanszírozás.

 

Az eddigi felmérésekre építve: karbon- és energia-szövetkezetek

Borboly Csaba külön kiemelte, hogy a csíki-térségben már folynak karbonlekötési felmérések, és gratulált mindazoknak, akik ezt elkezdték.

„Ez bátorság és előrelátás volt. Ők mutatták meg, hogy ez nem elmélet, hanem valóság.”

Az alelnök szerint a következő lépés az, hogy ezeket az egyéni kezdeményezéseket erős közös intézményi keretbe kell emelni: megyei és kistérségi karbon- és energia-szövetkezetekbe. A szövetkezet nem törli el a már elvégzett munkát – az eddigi felmérések az alap, amelyre a közös leltár épül. Aki már elindult, az nem kezd újra, hanem a szövetkezet első, megbecsült tagja lesz.

A szövetkezeti modell három alapelven nyugszik:

  • Közös mérleg – közös tárgyalóerő. Egy 10 hektáros tulajdonos egyedül láthatatlan a karbonpiacon. Száz vagy ezer hektár, összefogva, már olyan csomag, amire ránéz az uniós rendszer, a bank és a vállalat.
  • Átlátható bevételmegosztás. Előre rögzített szabály szerint: a tulajdonosok pénze, a szakmai költségek és a közös tartalék egymástól elválasztva, mindenki számára láthatóan kezelve.
  • A kulcs maradjon helyben. Külső cégekkel lehet együttműködni, de az adatok, a szabályok és a döntések kulcsa a szövetkezetnél marad.

 

Megyei felelősség: a PATJ, az agrárstratégia és az épített örökség stratégia – most

Borboly Csaba egyértelművé tette: a fejlesztési logika csak akkor működhet, ha a megyei tervezési dokumentumok is ehhez igazodnak – és ezek a dokumentumok most készülnek.

A Hargita Megyei Területrendezési Terv (PATJ) kidolgozása jelenleg zajlik. Ez az a dokumentum, amely meghatározza, hogyan használja a megye a területét a következő évtizedekben. Ha ebbe most nem kerül bele az erdő mint stratégiai gazdasági és klímaerőforrás, a faipari értéklánc területi logikája és a Wood4Bauhaus-kompatibilis fejlesztési övezetek rendszere, akkor ezeket utólag nem lehet pótolni.

Ugyanígy, a megyei agrárfejlesztési stratégia és az épített örökség stratégia is most formálódik. Az épített örökség és a faépítés nem ellentétek – a hagyományos faépítési kultúra megőrzése és a modern, Wood4Bauhaus-szemléletű faépítés egymást erősítő irányok. De ezt a kapcsolatot a stratégiákba most kell beírni.

„Ez a Hargita Megyei Tanács felelőssége. Az én felelősségem. Ma. Nem jövőre.”

Az alelnök visszautasította azt az álláspontot, amely szerint a konferencia nem alkalmas fórum arra, hogy felelősséget vállaljanak ezekben a kérdésekben.

Miért 2026 a kulcsév – a három pont egyszerre

Borboly Csaba hangsúlyozta: 2026-ban egyszerre áll fenn három olyan pont, amely egyszerre ritkán adódik.

Első pont – a román kormánnyal van tárgyalási alap. Az NRPP-tárgyalások most zajlanak. Ha a csíki-térség most nem szól bele, mások írják meg az erdő- és vidékfejlesztési fejezetet.

Második pont – az Európai Parlamentben van képviseletünk. Kelemen Hunor az MFF és az NRPP-rendelet parlamenti vitájában most alakíthat, most adhatja be azokat a módosítókat, amelyek a hegyvidéki, rurális térségeknek – a mi térségünknek – teret adnak.

Harmadik pont – az Európai Régiók Bizottságában van jelenlétünk. A CoR-ban most formálhatjuk azokat a véleményeket, amelyek az NRPP, a Wood4Bauhaus és az Affordable Housing Act helyi és regionális dimenzióját alakítják.

„Kormány, Európai Parlament, Régiók Bizottsága – ez a három pont most egyszerre és összehangoltan mutat ugyanabba az irányba. Történelmi lehetőség ez. De csak 2026-ban, csak néhány hónapig. Utána a vonat elmegy – és legfeljebb a morzsákat szedegetjük.”

 

A cselekvési menetrend – három lépés

Borboly Csaba konkrét, határidőhöz kötött menetrendet vázolt fel.

  1. lépés – 2026 tavasza:

A Hargita Megyei Tanács / Csík Metropolisz ADI döntése a megyei/csíki karbon- és energia-szövetkezet megalapításáról. Párhuzamosan az erdő–klíma–faépítés–karbon-gazdálkodás elemeinek beépítése a PATJ, az agrárstratégia és az épített örökség stratégia tervezési folyamatába.

  1. lépés – 2026 nyara:

Kistérségenként közös erdészeti és karbon-leltár, az eddigi felmérésekre alapozva. Legalább egy Wood4Bauhaus-kompatibilis pilot projekt azonosítása: egy épület vagy épületegyüttes, amely helyi fából, helyi munkaerővel épül, és az Affordable Housing logikájába illeszkedik.

  1. lépés – 2026 ősze:

A szövetkezet elindítja az első értékesítési tárgyalásokat. A pilot projekt bekerül az NRPP erdő–klíma–vidék fejezetébe. Az egész modell dokumentáltan jelen van a CoR tárgyalóasztalainál.

 

Összefoglalás

Borboly Csaba konferencia-hozzászólásának üzenete egyértelmű: a csíki-térség erdeinek van jövőjük – de ezt a jövőt aktívan kell megteremteni, most, 2026-ban, a rendelkezésre álló politikai és intézményi erőkkel összehangoltan. Az erdő nemcsak faanyagot termel – klímát véd, energiát biztosít, lakhatást alapoz meg, és bevételt termel a tulajdonosoknak. Ehhez azonban közös intézményes keretre, a tervezési dokumentumokban való megjelenésre és a politikai pillanat tudatos kihasználására van szükség.

 

Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, az Európai Régiók Bizottságának tagja és a Csíki Metropolisz Övezet MFF-felelőse. További információ: borbolycsaba.ro

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.