Az önfenntartó kistermelők kezében a helyi siker kulcsa

Alcsíki és felcsíki kistermelőkkel, munkájukkal, elhivatottságukkal ismerkedhettek meg Hargita Megye Tanácsa jóvoltából a megyei és országos sajtó munkatársai július 16-án, szerdán délelőtt. Az újságírókat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének elnöke kalauzolta körbe a Jakab Dénes vezette Jaky Impex pékségben, amely Tusnádon működik, majd Csíkszentdomokoson, Antal István ribizlitermesztőnél, végül pedig a csíkdánfalvi Bálint László húsfeldolgozójában.

Borboly Csaba elmondta, hogy a sajtó számára szervezett körút ötlete azért merült fel, hogy lehetőséget biztosítsanak a jó példák megismertetésére.

– Számomra is meglepetés, hogy a négy-öt évvel ezelőtt indított kisvállalkozásokat támogató kezdeményezéseinknek is köszönhetően mennyire jó eredményeket értek el a családi vállalkozást indítók. Jó látni, hogy ezek az emberek önfenntartóak, de a közösség, a térség javát is szolgálják. Ezen keresztül is láthatjuk, hogy a székely családok akkor boldogulnak, ha mi magunk támogatjuk őket azzal, hogy egészséges ételeket vásárolunk a helyi kistermelőktől. Meglátásom szerint ez az igazi autonómia, amikor felelősséget érzünk egymásért, kialakítjuk a belső körforgást, és nem függünk sem Bukaresttől, sem Brüsszeltől – jelentette ki a megyei tanács elnöke.

 A körúton Borboly Csabával készült interjút itt tekinthetik meg:

A jó munkához idő, de áldozat is kell

Jakab Dénes 2007-ben indította családi vállalkozását, pityókás kenyeret sütnek. A mindennapos korán kelésnek, fáradságos munkának megvan az eredménye: jelenleg a jól kialakult vásárlókörnek köszönhetően önfenntartók. A Jaky Impex pékei hétfőtől szombatig minden nap hajnali 4-kor kelnek, naponta 50-52 darab kenyeret sütnek. Üzletet Csíkszeredában és Tusnádon működtetnek, de rendezvények, vásárok, ünnepek alkalmával többet is sütnek. Gyakran szállítanak kenyeret esküvőre, torra – tájékoztatott Jakab Dénes.

A kenyérhez szükséges krumplit is ők maguk termelik, azonban a pék elmondása szerint nem feltétlenül kifizetődő saját termelésű pityókát használni, ugyanis Brassóban olcsóbban meg lehet kapni kilóját. Ennek ellenére még mindig saját terményüket használják fel kenyerükben.

Antal István 1000 feketeribizli-tövet ültetett Csíkszentdomokos alsó felében. A látogatás előtti egy-két napban már leszüretelték a bogyókat, így a sajtó munkatársai már kipréselt gyümölcslevet találtak a konténerekben. A termésből kizárólag szörp készül, amely annyira népszerű a vásárlók körében, hogy Antal Istvánéknak nem kell üzletben vagy vásárokon árusítaniuk, hiszen már helyben felvásárolják azt.

– Idén kifejezetten jó volt a termés, körülbelül 500 kilogramm ribizlit szedtünk. Tavaly ennél sokkal rosszabb évet zártunk, akkor csak 300 kilót sikerült begyűjtenünk. A ribizlit a Hargita Megyei Agrárkamara keretében működő Székely Konyha Egyesületnél, pályázaton nyert gyümölcspréssel őröljük le, ezt a csíkdánfalvi közösségi konyhától kaptuk kölcsön – mondta a ribizlitermesztő hozzátéve, hogy reményeik szerint a jövőben nagyobb területen, több gyümölcsöt termeszthetnek, amiből a szörp mellett lekvárt is készítenének.

A hagyományos ízű hústermék népszerű

Bálint László – szintén családi vállalkozásként – húsfeldolgozó kisüzemet működtet. A hagyományos receptek alapján készült kolbászt, sonkát, karajt, szalonnát a Hargita Megyei Agrárkamara által, a hónap minden harmadik szombatján, a megyeháza oszlopterében szervezett havi vásáron bocsátják áruba. Annyit nem termelnek, hogy megérje nekik üzletekbe szállítani.

– A működési engedélyünk alapján egy hónapban 1000 kilogramm hústerméket állíthatnánk elő, ellenben mi csak körülbelül 150-200 kilogramm terméket készítünk. Szárnyasok vágására saját engedéllyel rendelkezünk, a sertést azonban bejegyzett vágóhídon vágatjuk le. Számunkra fontos, hogy a szüleinktől tanult receptek alapján száz százalékban természetes élelmiszert állítsunk elő. Az általunk nevelt állatok nem kapnak semmiféle mesterséges tápot – számolt be a termelés menetéről Bálint László.

Márton István, a vidékfejlesztési egyesület elnöke úgy látja, hogy a megismert termelőkhöz hasonlóakból minden térségben többre lenne szükség. Mint mondta, igaz ugyan, hogy ezek az vállalkozások sok nehézség és áldozatos munka árán indulnak be, de az egyesület – ha anyagi támogatással nem is – segíti őket az engedélyek megszerzésében.

Csíkszereda, 2014. július 16.