Az uniós forrásoknak oda kell eljutniuk, ahol a legnagyobb a szükség
Teleorman, Vaslui (Vaszló), Giurgiu (Gyurgyevó) , Ialomița, Mehedinți (Mehádia) és Tulcea (Tulcsa) megyék rendszeresen azok között szerepelnek, ahol Romániában a legalacsonyabbak a bérek és a legmagasabb az elvándorlás. A probléma nem az, hogy ne lennének uniós források. A gond az, hogy a jelenlegi tervezési rendszer túl gyakran a nagyvárosi központok felé tereli az erőforrásokat.
Brüsszelben a helyalapú fejlesztésről egyeztettek
- június 23-án Brüsszelben magas szintű szakmai egyeztetést tartottak a helyalapú fejlesztésről, a Világbank, az OECD, az Európai Bizottság szakértői és regionális képviselők részvételével.
Az egyeztetés egyik fő következtetése az volt, hogy Románia jelenlegi fejlesztési modellje nem ad megfelelő választ a kevésbé fejlett megyék problémáira.
A Bukarestben kidolgozott, egységesen alkalmazott országos programok nem működnek ugyanúgy minden térségben. Egy olyan fejlesztési terv, amely Bukarest egyik kerületében eredményes lehet, nem biztos, hogy ugyanazt a hatást hozza Vaslui vagy Mehedinți megyében.
Nem minden megye tud határ menti együttműködésre építeni
Az OECD szakértője külön felhívta a figyelmet arra, hogy azok a megyék, amelyeknek nincs külső uniós határuk, nem alapozhatják fejlődésüket elsősorban határon átnyúló eszközökre.
Ezekben az esetekben a megoldás a belső területi kapacitás megerősítése, valamint az olyan európai régiókkal való partnerségépítés, amelyek hasonló kihívásokkal néznek szembe.
A földrajzi közelség önmagában nem garancia a jó fejlesztési partnerségre. Egy térség számára nem feltétlenül a szomszéd a legjobb partner, hanem az, akitől valódi tudást, innovációt és működő megoldásokat tud átvenni.
Nem elég a maradás joga, okot is kell adni a maradásra
Az egyeztetés egyik fontos gondolata a maradás joga és a maradás oka közötti különbség volt.
A maradás joga jogilag adott. A maradás okát azonban gazdaságilag és helyben kell megteremteni: tisztességesen fizetett munkahelyekkel, vállalkozási lehetőségekkel, helyi jövőképpel és elérhető szolgáltatásokkal.
Ez az, amit a helyalapú fejlesztéspolitikának biztosítania kellene. Ez az, amit Teleorman, Vaslui (Vaszló), Giurgiu (Gyurgyevó) vagy más kevésbé fejlett megyék az elmúlt finanszírozási ciklusokban nem kaptak meg kellő mértékben.
A 2028–2034-es időszak új lehetőséget jelenthet
Az Európai Unió 2028–2034 közötti új programozási időszaka lehetőséget adhat arra, hogy Románia szakítson a „copy-paste” fejlesztési modellel.
A helyalapú fejlesztés lényege, hogy a tervezés ne központi sablonokból induljon ki, hanem a közösségek konkrét szükségleteiből.
Ehhez azonban nem elég általános dokumentumokat készíteni Bukarestben. Valós megyei stratégiákra, előkészített projektportfóliókra és erős helyi intézményi kapacitásra van szükség.
Az első lépés: együttműködés és helyi kapacitás
Az OECD szakértője szerint az első és legfontosabb lépés minden olyan mechanizmus megerősítése, amely együttműködést teremt és kritikus tömeget hoz létre.
A kevésbé fejlett romániai megyéknek nem látványos, de üres nagyprojektekre van szükségük. Hanem működő helyi intézményekre, európai kapcsolatokra, hasonló helyzetű régiókkal kialakított partnerségekre és politikai akaratra, hogy a már rendelkezésre álló eszközöket valóban használni lehessen.
A cél világos: az uniós források ne csak oda jussanak el, ahol már most is erősebb az intézményi háttér, hanem oda is, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
