Ha most nem lépünk, mások döntenek helyettünk

Ma Európában valami alapvetően megváltozott

Az Európai Unió 2026-ban új fejezetet nyit.

Nem Brüsszel dönti el, hogyan fejlődjön Hargita megye.
Nem Bukarest.
Nem Berlin.

Az új európai alapelv neve: „Right to Stay” — a maradás joga.

Ez azt jelenti: minden európai polgárnak joga van ott élni, dolgozni és öregedni, ahol otthon van.
Nem kell elvándorolni azért, mert nincs állás.
Nem kell elmenni azért, mert nincs megfelelő egészségügyi ellátás vagy iskola.
Az elvándorlásnak szabad választásnak kell lennie — nem kényszernek.

Ez az elv pontosan Hargita megyéről szól.
Ha akarjuk.

Mi történt ma?

Az Európai Régiók Bizottsága konferenciát tartott Nagyszombat városában, Szlovákiában.
A rendezvény témája: hogyan lehet az EU területalapú megközelítését alkalmazni a vidéki és nagyvárosi régiók fejlesztésében.

A konferencián részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és az Európai Régiók Bizottságának tagja.
Az előadók között volt az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) szakembere Sevillából, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának alelnöke, valamint az OECD régiókért és városokért felelős vezető tanácsadója.

Mind ugyanazt mondták, más szavakkal:

A következő EU-s pénzügyi keret 2028-tól csak azoknak a régióknak kedvez, amelyek most felkészülnek. Akik várnak, azok lemaradnak.

Mit jelent a „helyalapú megközelítés” és miért fontos nekünk?

Egyszerűen fogalmazva: nem lehet ugyanazt a megoldást alkalmazni Csíkszeredán, mint Bukarestben vagy Hamburgban.

Hargita megye hegyvidéki, rurális, sajátos kultúrájú és gazdasági szerkezetű terület.
A mi erősségeink mások.
A mi kihívásaink mások.
Az EU ezt ma már elismeri és erre épít.

A helyalapú fejlesztés azt jelenti: a helyi önkormányzat, a helyi vállalkozók, a helyi egyetem és a helyi közösségek együtt tervezik meg, mire van szükség.
Nem felülről kapják a megoldást.
Maguk alkotják meg — és az EU ezt finanszírozza.
Ez az egyetlen módszer, amellyel Hargita megye valóban részesülhet az EU forrásokból.

Mit mutatnak az adatok? A JRC ma számokat is tett az asztalra

A vita eddig sokat foglalkozott a vidéki és városi területek közötti különbségekkel.
A JRC Startup Village Forum kutatása ma erre konkrét adatokat hozott.

Az eredmény meglepő.

Ha a szabadalmakat és a K+F ráfordítást nézzük, valóban nagy a különbség városok és vidéki régiók között.
De ha azt nézzük, hogy a vállalkozások hány százaléka vezet be új vagy módosított terméket, folyamatot vagy szolgáltatást — tehát a valós, mindennapi innovációt — a különbség sokkal kisebb.

Az európai vidéki vállalkozások 64 százaléka valamilyen formában innovál.
A városi vállalkozásoknál ez az arány 70 százalék.

Ez azt jelenti: a vidéki innováció létezik. Csak más. Nem szabadalom, hanem alkalmazkodás. Nem laboratórium, hanem helyi tudás.

A JRC kutatása azt is megmutatta: a vidéki vállalkozások legfőbb akadálya nem a tehetséghiány.
Hanem a helyi és nemzeti adórendszer — és a finanszírozáshoz való hozzáférés, amely ma nagyrészt a városokban koncentrálódik.
A megoldás: helyi klaszterek, helyi finanszírozási csatornák, és olyan intézmények, amelyek összefogják a szereplőket.

Ez pontosan az, amire Hargita megyének szüksége van — és amire képes is.

Mi a tét? Számok, amelyek nem hazudnak

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es időszakra 450 milliárd eurót tervez kohéziós célokra.
Ebből a fejletlenebb régióknak legalább 218 milliárd euró jut.

Hargita megye fejletlenebb régió.
Elvileg jogosult.

De a pénz nem automatikusan érkezik.
Csak azok a régiók kapják meg, amelyek rendelkeznek naprakész regionális fejlesztési stratégiával, bizonyítják, hogy van helyi partnerség (önkormányzat, vállalkozás, kutatás, közösség együtt), és aktívan részt vesznek az EU tárgyalásain.

Ha Hargita megye most nem készül fel, a forrásokról Bukarest dönt.
Bukarest érdekei nem feltétlenül egyeznek a mi érdekeinkkel.

Hargita nem határon átnyúló régió. Ez nem hátrány, ha okosan csináljuk.

Az OECD szakértője a konferencián rámutatott valamire, ami Hargita megye szempontjából különösen fontos.

Sok európai régió a határon átnyúló EU-s programokra támaszkodik a fejlődéshez.
Hargita megyének nincs külső EU-s határa.
Ez nem jelenti azt, hogy ki kellene maradjon a helyalapú fejlesztés logikájából.
Azt jelenti, hogy más úton kell elindulnia.

Ez az út a belső területi kapacitásépítés.
Ez azt jelenti: erős helyi intézmény, amely összefogja a gazdákat, a vállalkozókat, az egyetemet és az önkormányzatot.
Ha ez megvan, a régió partnereket kereshet más hasonló európai régiókkal is — nem szomszédsági alapon, hanem közös érdek és azonos kihívások alapján.
Az OECD toszkán példája ezt mutatja: a legjobb innovációs partner nem mindig a szomszéd.

A maradás joga csak akkor válik valósággá, ha mögötte van a maradás oka is: fizetett munkahely, vállalkozási lehetőség, helyi perspektíva.
Ez az, amit a helyalapú fejlesztés valójában megteremt.

Ezek a mi kapuink az EU felé

Ez a megyei tanács feladata nálunk, ha teszi a dolgát.
Lehet ez egy fejlesztési ügynökség, egy tudásközpont, vagy egy metropolisz övezeti szervezet.

Mint amilyen a Csíki Metropolisz övezet, a Vidékfejlesztési ADI, a Csík Leader.
Ezek nem bürokratikus formák.Ez a mi kapunk az EU felé.

Ha ezt megerősítjük, ha valóban összefogja a gazdákat, a vállalkozókat, az egyetemeket és az önkormányzatokat, akkor Hargita megye képes lesz arra, amit az EU elvár: közös tervezés, közös pályázat, közös eredmény.

Három dolog zajlik most párhuzamosan és nem lehet várni

1. A 2028-as kohéziós rendelet tárgyalásai most folynak.
   Ami most nem kerül bele, az 7 évig nem fog megváltozni.
   Ha Hargita megye szempontjai nem jelennek meg a Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervben, akkor a forrásokat Bukarest osztja el a saját prioritásai szerint.
2. A „Right to Stay” stratégia most formálódik.
   Az Európai Bizottság most gyűjti be a régiók tapasztalatait.
   Minden megszólalás számít.
   Aki hallgat, annak nem szólnak a stratégiák.
3. Az EIB aktív forrásablaka most nyitott.
   A romániai közszektornak elérhető forrás van ma, 2026-ban, amelyet Hargita Megye Tanácsa igénybe vehet — ha felkészülten áll elő.

Amit Borboly Csaba üzen haza

Nem az a kérdés, hogy az EU segít-e Hargita megyének.
Az EU segíteni akar.
A rendszer erre van beállítva.
A pénz erre van elkülönítve.

A kérdés az: mi felkészültünk-e?

Az EU új világa nem Bukarestről vagy Berlinről szól.
Rólunk szól.
Ha akarjuk.
De csak akkor, ha lépünk.

Mert a maradás joga csak akkor lesz valódi, ha mi magunk küzdünk érte.Aki hallgat, annak nem szól.