Borboly Csaba Brüsszelben: a hegyvidéki községek megmaradásáért küzd az EU-s költségvetésben

Miről szól ez egyszerűen?
Borboly Csaba, Hargita megye alelnöke március 4-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben szólalt fel egy olyan vitán, ahol az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről (2028–2034) tárgyaltak — azon belül arról, hogy a hegyvidéki területek hogyan kaphatnának több figyelmet és több pénzt.
A reggeli vitát az Európai Hegyvidéki Szövetség (Alliance for European Mountains) szervezte — ez egy olyan csoport, amelyben európai parlamenti képviselők és a Régiók Bizottságának tagjai együtt dolgoznak azért, hogy Európa hegyvidéki területei ne szoruljanak háttérbe a nagy EU-s döntéseknél.
Mit mondott Borboly Csaba a felszólalásában?
Borboly három dolgot emelt ki:
1. Ha a hagyományos gazdálkodás eltűnik, a természet is szegényebb lesz.
A pásztor, a kisgazda, az erdőgazdálkodó — ők tartják életben a hegyvidéki tájat. Ha feladják, mert nem kapnak támogatást, akkor a legelők beerdősülnek, a fajgazdag rétek eltűnnek, és az a sokszínű természet is, ami Európa egyik legértékesebb öröksége. Ezért Borboly támogatta az Alliance javaslatát: az EU agrárpolitikájában (KAP) a természeti hátrányokkal küzdő területekre legalább 15%-ot kellene elkülöníteni, és a hegyvidéki gazdálkodók képzésébe, utánpótlásába is befektetni.
2. A LIFE program nem elég a nagyragadozókkal való együttélés finanszírozásához.
Romániában az EU természetvédelmi jogszabályai (az úgynevezett Élőhelyvédelmi Irányelv) sikeresen működtek: a medvepopuláció mára több mint 8000 egyedre nőtt — ez Európa legnagyobb állománya. Ez jó hír a természetvédelem szempontjából, de a napi költségeket — villanypásztort, őrkutyákat, terméskiesést, stresszt — a gazdálkodók viselik. Az EU LIFE programja jó kísérleti projektekre, de nem ad állandó, strukturális támogatást. Borboly azt javasolta, amit korábban a Régiók Bizottságában is kezdeményezett: több EU-s alap együttes felhasználása (multifund megközelítés) szükséges, hogy a megelőzés és a kártérítés ne egy-egy pályázati ciklustól függjön, hanem állandó legyen.
3. A hegyvidéki készségek helyet érdemelnek a „Union of Skills” programban.
Roxana Mînzatu az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke — ő felel a szociális jogokért, a készségfejlesztésért és a felkészültségért. Egyszerűen szólva: ő az, aki az EU-ban a képzésre, a munkavállalók támogatására és a felzárkózásra szánt pénzekről dönt — és Borboly Csaba azért ül le vele tárgyalni, mert azt akarja, hogy ebből a pénzből a hegyvidéki községek is részesedjenek. Brassóból származik, tehát maga is ismeri a helyi valóságot. Borboly felhívta a figyelmet arra, hogy a hegyvidéki készségek (pásztorkodás, állattenyésztés, erdőgazdálkodás) nemcsak hagyományok, hanem a biodiverzitás fenntartásának eszközei is. Ha ezek a készségek eltűnnek, a természet is szegényebb lesz.
Mi történt a felszólalás után?
A vita után Borboly személyes megbeszélést folytatott Roxana Mînzatu alelnökkel az Európai Parlament folyosóján.
A megbeszélésen:
• Mînzatu nyitottnak mutatkozott arra, hogy a hegyvidéki készségek bekerüljenek az Union of Skills programba.
• Megegyeztek, hogy Borboly konkrét javaslatot készít, amelyet Mînzatu csapatával egyeztetnek.
• Felmerült egy helyi párbeszéd (local dialogue) szervezése Hargita megyében, ahol a hegyvidéki készségek témáját részletesen meg lehetne vitatni — Mînzatu jelezte, hogy szívesen részt venne egy ilyen rendezvényen.

Mit jelent ez a gyakorlatban Hargita megye számára?

A kezdeményezés gyakorlati célja, hogy a hegyvidéki térségek – így #Hargita . megye gazdái és közösségei – erősebb támogatást és kiszámíthatóbb feltételeket kapjanak. Az egyik legfontosabb törekvés, hogy a hegyvidéki gazdálkodók magasabb és kötelező uniós kompenzációban részesüljenek a természeti hátrányok miatt. Ennek érdekében az Alliance javaslatai bekerülnének az Európai Unió agrárpolitikájának (KAP) jogszabályaiba, biztosítva, hogy legalább 15% kifejezetten a hátrányos helyzetű hegyvidéki területek támogatására jusson.

Fontos kérdés a medvékkel való együttélés problémája is. A cél, hogy a megelőző intézkedések – például a villanypásztorok vagy az őrkutyák alkalmazása – és a károk megtérítése ne pályázati ciklusoktól függjön, hanem állandó, kiszámítható finanszírozással működjön. Ennek érdekében egy úgynevezett multifund megközelítésre van szükség, amely az agrárpolitika, a kohéziós alap és szükség esetén más célzott eszközök együttes használatával teremtene stabil forrást.

A program kiemelten foglalkozik a fiatalok és a helyi készségek megerősítésével is. A hegyvidéki hagyományos tudások – például a pásztorkodás, az erdőgazdálkodás vagy a hegyvidéki turizmus – fontos szerepet kapnának az Európai Unió készségfejlesztési stratégiájában. Ennek érdekében javaslat készült Mînzatu alelnök számára az Union of Skills keretében.

Végül a helyi párbeszéd erősítése is cél. Hargita megyében közös rendezvény megszervezése van folyamatban az Európai Bizottsággal a hegyvidéki közösségek jövőjéről, Mînzatu részvételével. Ez lehetőséget ad arra, hogy a helyi tapasztalatok közvetlenül eljussanak az európai döntéshozókhoz, és a hegyvidéki térségek érdekei erősebben jelenjenek meg az uniós politikákban.

Miért fontos ez?
Európa hegyvidéki területei — köztük Hargita megye — az EU területének mintegy 30%-át teszik ki. Vizet, szén-dioxid megkötést, élelmiszerbiztonságot és biodiverzitást biztosítanak egész Európa számára. De a hegyvidéki gazdálkodás drágább, a fiatalok elköltöznek, és az EU-s politikák gyakran nem veszik figyelembe ezeket a sajátos kihívásokat.
Borboly Csaba az Európai Hegyvidéki Szövetség és a Régiók Bizottsága tagjaként azért dolgozik Brüsszelben, hogy a következő hétéves EU-s költségvetés (2028–2034) konkrét eszközöket biztosítson a hegyvidéki községek megmaradásához. Nem szlogenekről van szó, hanem jogszabályi javaslatokról: a költségvetési rendeletben hegyvidéki kód bevezetéséről, kötelező agrártámogatási minimumokról és a készségfejlesztési stratégia kibővítéséről.
Ahogy Borboly a felszólalásában fogalmazott: „A hegyek vizet, széntárolást és élelmiszerbiztonságot nyújtanak egész Európának. Ha ezt elvárjuk, biztosítsuk hozzá a költségvetést.”

Brüsszel, 2026. 03. 04.