Borboly Csaba: nem jó ugyanúgy vizsgáztatni egy székelyföldit, mint egy teleormanit!

Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, valamint a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ a román nyelv ismeretének állapotáról, megtanulhatóságának lehetőségeiről végzett kérdőíves kutatást Hargita megye iskoláiban.

A jelentést és az eredményeket sajtótájékoztató keretében július 13-án, pénteken a megyeházán ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Ferencz-Salamon Alpár megyei tanácsos, az oktatási szakbizottság elnöke, valamint Bartolf Hedwig, Hargita megyei tanfelügyelő.

– Nem elég, hogy minden év júliusában három napot siránkozunk, hogy ismét rosszak a Hargita megyei diákok érettségi eredményei román nyelv és irodalomból, és sok más tantárgyból jól teljesítő diákot ezért az egy tantárgy miatt vágnak el az érettségin, megfosztva őket a továbbtanulás lehetőségétől. Az elmúlt évek során tettünk lépéseket, levélben hívtuk fel az aktuális miniszter figyelmét a problémára, de most még határozottabb fellépésre van szükség! Nem hagyhatjuk, hogy 2021-ig minden ugyanígy menjen tovább és még háromszor ezer végzős bukja el az érettségit addig. Hány végzős évfolyam diáksága kell még áldozatául essen, egy rendszer hiányosságainak? – tette fel a kérdést a sajtótájékoztatón Borboly Csaba megyeitanács-elnök.

Elmondta, 2017. február 15-én levelet írt Pavel Năstase oktatási miniszternek: felhívtuk a figyelmét, hogy a térségben a diákok nagytöbbsége számára a román második nyelv/nem anyanyelv. Ezért kértük, hogy már a szintfelmérő vizsgák román nyelv és irodalomból speciális program szerint történjenek a magyar ajkú diákok számára. Már akkor jeleztük, hogy az érettségi eredmények évről évre nagyon rosszak román nyelv és irodalomból a magyar tannyelvű iskolában járók körében, ezért szükség van alternatív tankönyvekre, ami hozzásegíti a fiatalokat a nyelv jobb elsajátításához. A Marian Suță igazgató és Sorin Spineanu-Dobroță által aláírt válaszlevélből kiderül: az új középiskolásoknak szóló oktatási programot 2017. február 28-án fogadták el (OMEN) és a 2020-2021-es tanévig érvényes. Csak 2020-ban tervezik egy új munkacsoport létrehozását, amely majd kidolgozza az új programot a 2021-es tanévre.

– Nem várhatunk tétlenül további három évet. Nem hagyhatjuk, hogy Bukarestből évente 1000 székely fiatal jövőjét törjék derékba, életük első és legnagyobb kudarcát okozva a sikertelen román érettségivel! – hangsúlyozta a megyeelnök. Felvezetőjében arra is kitért, hogy a minisztériumnál dolgozó, kisebbségi tananyagokért felelős részéről azt is nehezményezték, hogy az ügyet helyi szinten fújták fel, nem valós és nincs társadalmi támogatottsága.

– Ekkor kértem egy munkacsoport létrehozását és egy átfogó elemzés, felmérés készítését, ami valós képet nyújt a Hargita megyei helyzetről – mondta Borboly Csaba, aki megköszönte Bíró Barna Botond alelnök közreműködését is, a megyei tanács vezetősége részéről ő koordinálta a felmérést.

– Felkérjük az országos vizsgáztatási központot, hogy vegye figyelembe a sajátos székelyföldi helyzetet, ugyanakkor felkérjük az oktatási minisztert, hogy hozzon intézkedéseket, ha kell akár vezetői csere révén, hogy előrelépés történjen, mert jelenleg stagnál az ügy – nyilatkozta Borboly Csaba.

A felmérésről

A felmérés módszertanát, a kapott eredményeket és a megfogalmazott javaslatokat Bartolf Hedwig, Hargita megyei tanfelügyelő ismertette: a munkacsoport kérdőíves felmérést végzett 2017. november 20-a és 29-e között hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók, azok szülei és romántanárai körében. A megbízott munkacsoport 833 tanulók által kitöltött, 799 szülők által kitöltött, 136 romántanárok által kitöltött kérdőív adatait összesítette. A romántanárok részére két nyelven szerkesztettek kérdőívet: 43-at román anyanyelvű tanárok és 93-at magyar anyanyelvű tanárok részére. Véletlen mintavételi eljárással választották ki a hetedikes és tizenegyedikes tanulókat. A standard hiba 1,75%.

A mintegy hatvan oldalas jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a mai felnőttek is nehézségekbe ütköztek gyermek és ifjúkorukban a román nyelv megtanulása során. A szülők ötöd része tud nagyon jól románul. A felmérésből kitűnik, hogy a tanulók nem kedvelik a román nyelvet. Ennek okai: csak tanórákon van lehetőségük gyakorolni azt, túl sok az elvárás iskolában, vizsgákon egyaránt, romántanulásban nincs sikerélményük, ahogyan tanítják a románt, az nem érdekes. A válaszadók meglátása szerint a tanulók szívesebben tanulják az angol nyelvet, mint a románt, mert hozzáférhetőbbek angol órákon a tanulási tartalmak, módszerek, eszközök. Sikerélményre adnak lehetőséget. A szóbeli önkifejezés román nyelven valamint a beszélt nyelv elsajátítása minden megkérdezett csoport szerint fontosabb, mint a vizsgákon való jó eredmények elérése. A tanulók és szüleik úgy vélik, hogy nem csak nekik, hanem az állami intézményeknek, felelős szerveknek is hozzá kell járulniuk a román nyelvismereti probléma mérsékeléséhez – ismertette a következtetéseket a munkacsoportban résztvevő tanfelügyelő.

Ferencz-Salamon Alpár megyei tanácsos, az oktatási szakbizottság elnöke elmondta, hogy bár a megyei tanácsnak nincs direkt hatásköre az oktatással kapcsolatosan, mégis foglalkoznak a témával, hisz fontos és sokakat érintő témakör a megye lakóinak.

– Amikor erre a problémára próbálunk reflektálni, akkor ne csak a vizsgaeredmények szempontjából legyen fontos a témakör, hanem a diákok iskolai és iskola utáni boldogulása szempontjából is foglalkozni kell vele – emelte ki Ferencz-Salamon Alpár. Megítélése szerint fontos, hogy milyen utóélete lesz jelen tanulmánynak és milyen mértékben sikerül gyakorlatba ültetni a benne megfogalmazott javaslatokat.

Véleménye szerint jelenleg az új szemléletű tananyag nem tud érvényesülni, amíg nincsenek megfelelő tankönyvek és az oktatók nem részesülnek továbbképzésben. A diákok is megfogalmazták igényüket, hogy az angol nyelvtankönyvekhez hasonló román tankönyvből tanulnának.

Sajtotajekoztato1

Összegző javaslatok, amelyet Hargita megyén belül gyakorlatba ültetnek addig is, amíg lesznek érdemi minisztériumi korrekciók és változtatások

A felmérés végén a döntéshozók irányában több javaslatot is megfogalmaztak:

– Szervezzenek továbbképzéseket olyan tanítók és tanárok részére, aki magyar anyanyelvű gyerekeknek tanítják a román nyelvet. A képzéseket idegen nyelvet és román nyelvet tanító tanárok vezessék.

– Szervezzenek nyelvtáborokat elemista és gimnazista tanulók részére azok vakációi alkalmával. A nyelvtáborok képzői hasonlóképpen román nyelvet és román nyelvtől különböző idegen nyelvet tanító tanárok legyenek.

– Szervezzenek egy hetes román nyelvű csereprogramokat a vakációk folyamán, melyek szereplői térségünkben élő elemista, gimnazista, középiskolás magyar ajkú gyerekek és román vidéken élő román gyerekek. Tegyék elérhetővé minden településen azt, hogy az elemista és gimnazista tanulók heti rendszerességgel költségtérítés nélkül játékosan tanulják az élő román nyelvet. / PPT-bemutató

Borboly Csaba elmondta: félévkor, a költségvetés kiigazításkor javasolja a testületnek, hogy különítsenek el forrást arra a célra, hogy a jelentés mentén indulhasson el saját program, ami a román nyelv tanulását segíti elő, együttműködve a Hargita Megyei Tanfelügyelőséggel, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központtal és a Pedagógusok Házával.

– Amit helyi szinten tenni tudunk, az 5%-a az egésznek, ezért fontos, hogy a jelentés eredménye eljusson a bukaresti döntéshozók elé is, hisz komoly változtatásokra van szükség – nyomatékosította Borboly Csaba, aki a sajtótájékoztató végén arról is beszámolt, hogy több síkon is fel kívánnak lépni az idei érettségi eredményekkel kapcsolatosan (amiről szintén tájékoztatni fogják a sajtó képviselőit), elfogadhatatlannak tartják a jelenleg érvényben lévő, óvásnál átlagolásos módszerrel történő végső jegy kiszámolását.

Csíkszereda, 2018. július 14.

214 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...