Esélyt kapnak a fiatalok a nagyvadakkal való együttélés kutatására

Vadföldek létrehozásával is lehetne enyhíteni az ember-medve konfliktust és elősegíteni a vadgazdálkodást – többek között ez is elhangzott azon kutatások bemutatásakor, amelyeket a csíkszeredai megyeházán ismerhettek meg a jelenlévők január 11-én, pénteken délután. Az eseményt a Hargita Megye Tanácsa tájgazdálkodási munkacsoportja aznap délelőtti, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán tartott workshopja folytatásaként szervezték meg. A Hargita Megyéért Egyesület ösztöndíjasai – Csató Éva, Erős Nándor, Ráduly Kinga, a Sapientia EMTE, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, illetve a kolozsvári Állatorvos-tudományi Egyetem hallgatói – az ember és nagyragadozók együttélésének kérdését vizsgálják kutatásukban.

A Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Hargita Megyéért Egyesület a 2018–2019-es tanévre kutatói ösztöndíjprogramot indított a romániai egyetemek szakirányú alapképzésében vagy mesteri, illetve doktori képzésében részt vevő hallgatói számára. Ez újdonságnak számít az egyesület kiírásai között, mivel korábban csak középiskolások és államvizsgázók számára hirdettek meg ösztöndíjat – ismertette Bálint-Miklóssy Enikő, az egyesület igazgatója. A pályázatot a megyei tanács ifjúsági stratégiájának 5.4.3-as prioritási tengelyének megfelelően dolgozták ki, amelynek célja a fiatalok életminőségének javítása, itthon maradása feltételeinek megteremtése, munkaerőpiaci integrációjának elősegítése. (Erről bővebb információ itt található: http://hargitamegyeert.ro/hu/fenntarthatosag-kutatasi-osztondijprogram-felhivas/)

Csató Éva

Csató Éva Az érdekeltek elképzeléseinek vizsgálata és a helyi-megyei szintű együttműködések lehetőségei a medve-ember konfliktusok enyhítésében Hargita megyében, Erős Nándor Life projektek tanulságai és lehetőségei az ember-medve együttélés elősegítésében Hargita megye kultúrtájain, Ráduly Kinga pedig a Vadföldek létrehozásának lehetőségei és előzményei Hargita megyében című kutatását mutatta be, pontosabban a kutatás tervét és eddigi eredményeit, ugyanis áprilisig tart a támogatási időszak. Csató Éva a sajtóban megjelent cikkek elemzésével járja körbe a központosítás problémáját, illetve a helyi szereplők nagyobb mértékű bevonásának szükségességét, azt vetítve előre, hogy kutatása hozzájárul a közigazgatás munkájához és hatékonyságához. Erős Nándor arra is keresi a választ, hogy mit tanulhat Hargita megye az európai nagyragadozós Life projektekből, és elemezni kívánja az ember-nagyragadozó együttélés módozatait Európa-szerte. Ráduly Kinga szerint kevesebb ember-medve konfliktus és vadkár lenne, ha sikerülne több vadföldet létesíteni, megfelelő törvényes háttérrel és ezt támogató intézkedésekkel. Ugyanakkor hatékonyabb vadgazdálkodást és elégedettebb társadalmat is eredményezne ez a lépés, mutatott rá.

Erős Nándor

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a bemutatók előtt köszöntötte a jelenlévőket, és méltatta a két egyetem együttműködését a megyei tanáccsal, valamint Demeter László biológus, a tájgazdálkodási munkacsoport vezetőjének munkáját. Reméli, hogy e tevékenység nyomán az Európai Unió további racionális döntéseket hoz e témában, és ez a folyamat már elkezdődött, korábban ugyanis nem foglalkoztak a kérdéssel ilyen szinten. Ma már igen, amit az is bizonyít, hogy a workshopon részt vett Valeria Salvatori, a római székhelyű Alkalmazott Ökológia Intézet (Institute of Applied Ecology, IEA) képviselője, amely intézet az Európai Bizottság megbízásából a medveprobléma nagyobb társadalmi részvétellel történő kezelését próbálja elősegíteni. Az olaszországi környezetvédelmi kutatóintézet projektmenedzsere az Európai Bizottság megbízottjaként annak a Régiók Bizottsága (RB) által elfogadott jelentésnek a mentén jár el, amelyet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az RB raportőreként készített el. (A 2018 januárjában elfogadott jelentésről bővebben: https://www.borbolycsaba.ro/a-konfliktust-okozo-fajokkal-valo-egyutteles-elosegitese-az-unios-termeszetvedelmi-iranyelvek-kereten-belul/) Salvatori kiemelkedően jó példának nevezte, ahogyan Hargita Megye Tanácsa ezt a kérdést kezeli, és ahogyan támogatja a nagyvadakkal való együttélés kutatását, a problémák megoldását. (Korábban már több alkalommal jártak Hargita megyében, kapcsolódó híreink elérhetők a következő címeken: https://hargitamegye.ro/hirek/nemzetkozi-csapat-tamogatja-az-emberek-es-nagyvadak-kozotti-egyuttelesert-letrehozando-regionalis-platformot.html, https://hargitamegye.ro/hirek/kiigazitottak-a-gyermekvedelmi-igazgatosag-koltsegveteset.html)

Ráduly Kinga

Demeter László elmondta, hogy a Hargita megyei kultúrtájak óriási természeti értékkel bírnak, amire a fejlesztések során tekintettel kell lenni, illetve ezen adottságot fel kell használni pénzforrások lehívására, gazdaságfejlesztésre. A fenntarthatóságra való törekvések elterjesztésére ki kell alakítani a megfelelő fórumokat, ezt célozza meg a munkacsoport, amely a péntek délelőtti első workshopja által felzárkózik egy európai folyamatba, aminek helyben is hatása lesz, fogalmazott.

Hartel Tibor egyetemi oktató megjegyezte, hogy a három ösztöndíjas azon ritka helyzetben van, hogy érezheti: szükség van munkájára. Borboly Csaba szerint, ha esélyt adunk a fiatalok kutatóknak, akkor azt segítjük elő, hogy az utánunk jövő generációk felelősségteljesebben viszonyuljanak a környezetükhöz, éppen ezért kutatási ösztöndíj meghirdetését javasolta a turizmussal foglalkozó, a megyei tanács által létrehozott Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatójának, Szabó Károlynak. A turisztikai szempont ugyanis felmerült a kutatásokban, azaz a táj- és vadgazdálkodás lehetséges jótékony hatása erre a szektorra.

További kutatásokra nyílik lehetőség azáltal, hogy a csíkszeredai burgonyakísérleti állomás januártól vadgazdálkodási és hegyvidéki erőforrásokat kutató-fejlesztő intézménnyé alakult. Ezt Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője jelentette be a munkacsoport ülésének meghívottjaként. Több mint harminc állásra várják a jelentkezőket, hívta fel a figyelmet az igazgató.

Mivel Hargita megye Európa egyedi biokulturális régiója, ahol évezredes az ember és természet együttélése, és a megye nagyon gazdag természeti tőkével rendelkezik, úgymint a hegyi kaszálók, a ritka és védett fajok, a tájgazdálkodási munkacsoport létrehozói szerint szükség van a szektorális tájhasználati intézményrendszer olyan innovatív lépésekre, amelyek ötvözik a már jól megalapozott szektorok tudását és bölcsességét úgy, hogy egy minőségileg új, megoldásorientált tudásforma jöjjön létre, amely kiegészíti az eddig szakterületeket. A munkacsoport missziója: Intézmények és szektorok közötti együttműködések elősegítése a Hargita megyei biokulturális tőke megőrzése és fejlesztése érdekében. Ez az első ilyen jellegű munkacsoport Romániában, amelyben különböző szakterületeket képviseltetnek: természetvédelem, társadalomtudományok, vadgazdálkodás, erdészet, mezőgazdaság és állattenyésztés, szakpolitikák. A munkacsoport folyamatosan bővíti a partnerségeket a különböző szakterületeket képviselő intézményekkel, helyi, országos és nemzetközi szervezetekkel.

Csíkszereda, 2019. január 11.

372 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...