Felkért előadóként Pisában: a gyermekeink jövője nem maradhat várólistán
Toszkánában 2050 felé tekintenek. Hargita megyében is döntéseknek kell követniük az előkészítő munkát.
Nem csupán résztvevőként érkeztem Pisába. A november 13-i KEP szakmai program első paneljének felkért előadójaként vittem be a beszélgetésbe Hargita megye, a kisebb városok és a vidéki közösségek szempontjait. Azt képviseltem, hogy a mesterséges intelligencia és a kutatás eredményei ne csak a legerősebb európai központokban teremtsenek lehetőséget. A mi fiataljainknak, vállalkozásainknak és településeinknek is hozzá kell férniük ehhez a tudáshoz.
A panel témája az AI, a kutatás és a közösségi haszon kapcsolata volt. Antonio Mazzeo, a Toszkán Regionális Tanács alelnöke és CoR kollégám házigazdaként biztosított helyet ennek a térségi nézőpontnak. Csapata az előzetes egyeztetésben külön megerősítette, hogy a kisebb városok és vidéki közösségek lehetőségeiről szóló hozzájárulásomat fontosnak tartják.
A program a munka, a vállalkozások és a társadalom 2050 felé vezető átalakulását is napirendre tűzte. Ez nem távoli technológiai kérdés. A mai gyermekek addigra dolgozó, családot nevelő felnőttek lesznek. Arról kell döntenünk, milyen lehetőségeket hagyunk nekik.
Mit kértem és mit javasoltam?
Hozzászólásomban gyakorlati képzést és partnerségeket sürgettem. A pedagógusoknak, a kisvállalkozásoknak és az önkormányzati munkatársaknak nem elég hozzáférést adni egy új eszközhöz. Tudásra és olyan szakmai segítségre van szükségük, amellyel a helyi igényeket használható projektekké tudják alakítani.
Azt hangsúlyoztam, hogy az AI ne csak a nagyvárosokban teremtsen lehetőséget. A vidéki közösségeknek, a kisebb településeknek és a fejlődésben lemaradó térségeknek is részesülniük kell az előnyeiből. Nem kell mindenhová saját nagy kutatóközpont, de minden térségnek kell kapcsolat a tudáshoz.
Ezt a munkát folytatom a KEP keretében is: tartós kapcsolatokat szeretnék építeni a kutatók, az oktatás, a vállalkozások és az önkormányzatok között. A következő lépésként olyan közös előkészítést szorgalmazok, amely egy valós helyi problémából indul ki, és képzéshez vagy kipróbálható megoldáshoz vezet. Ez javaslat és vállalt munka, nem már elnyert támogatás vagy megkötött partnerség bejelentése.
Azért jöttem el, hogy hozzátegyem a mi valóságunkat
A tegnapi napot még Dániában, az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó munkával töltöttem, a CoR képviseletében vállalt feladatom részeként. Innen érkeztem Pisába. A két ügyet ugyanaz a felelősség kapcsolja össze: legyen olyan hely a közösségünk, ahol a következő nemzedék élni, dolgozni és alkotni akar.
Az európai jelenlét értelme számomra nem az, hogy meghallgassam, mások milyen jövőt építenek. Hanem az, hogy a mi szükségleteinket is megjelenítsem, kérjek, javasoljak, és a folytatáshoz partnereket keressek. Ha nem mondjuk el a keleti, felzárkózó térségek valóságát, azt senki nem fogja helyettünk pontosan képviselni.
Nem a gépek döntik el, milyen jövőnk lesz
A panelen elhangzott egyik legerősebb gondolat szerint nem elkerülhetetlen, hogy az AI kizárólag az ember kiváltását szolgálja. Tervezési, gazdasági és politikai döntés is, milyen feladatot adunk a technológiának.
Nem mindegy, hogy egy dolgozó elveszíti a feladatait, vagy új tudással nagyobb értéket tud teremteni. Nem mindegy, hogy a diák csak átvesz egy gépi választ, vagy megtanul ellenőrizni és önállóan gondolkodni. Ezért tartom szükségesnek, hogy a technológiai beruházás mellett az ember képességeibe is beruházzunk.
A saját oktatási munkámból is azt az elvet viszem tovább: a helyi szükségletekből kell kiindulni. A vidéki és kisebbségi nyelvű közösségek hozzáférése nem maradhat utólagos szempont.
A hivatalban az emberi ellenőrzés nem jelentheti a gép javaslatának automatikus jóváhagyását. Érthető indokolás, felkészült munkatárs, felelősség és a hibák kijavításának lehetősége kell. Gyorsabb ügyintézést akarunk, nem felelősség nélküli ügyintézést.
Mire lehet ebből szükség Hargita megyében?
Nem általános technológiai csomagot szeretnék minden intézményre ráhúzni. Először meg kell határoznunk a helyi problémát. Egy vállalkozásnál lehet ez a termelési hibák felismerése, az energiafelhasználás tervezése vagy a karbantartási igények jobb előrejelzése. Az önkormányzatnál lehet az információk rendezése és az ügyintézés támogatása. Ezek megvizsgálandó lehetőségek, nem kész eredmények.
A lakhatási nehézségeket és az alacsony béreket az AI önmagában nem oldja meg. Segítheti a tervezést és a gazdaság hatékonyabb működését, de megfizethető otthonhoz és jobb munkahelyhez beruházás, közpolitikai döntés és együttműködés is kell.
Nem szeretném, hogy Hargita megye az olcsó munkaerővel próbáljon versenyben maradni. Több tudással, jobb szervezettséggel és nagyobb helyi hozzáadott értékkel kell előrelépnünk. Ez Székelyföld és a Kárpát-medence más vidéki térségei számára is közös kihívás.
A módosító javaslataim is ezt az irányt szolgálják
Az egységes piac stratégiájához készített módosítómban a vállalkozásokra rakódó összes adminisztratív teher és a megfelelés bonyolultságának vizsgálatát kértem. Helyi értelemben ez arról szól, hogy a kis cég ideje ne a papírmunkában fogyjon el.
A közbeszerzési szabályok értékeléséhez készített javaslatomban gyakorlati útmutatást és képzést kértem az önkormányzatoknak. A megfelelően kialakított részekre bontás a kisebb cégeknek is nyithat lehetőséget, a tisztességes verseny és a közpénzek hatékony felhasználása mellett.
Az innovatív megoldások ellenőrzött kipróbálásánál pedig a helyi és regionális önkormányzatok bevonását, világos határidőt, értékelést és a tapasztalatok hasznosítását javasoltam. Ezek javaslatok, nem automatikusan elfogadott szabályok. Ugyanazért dolgozom velük: az európai keretek a kisebb térségekben is használhatók legyenek.
A közömbösségnek is van ára
Pisában eltérő hangsúlyok is megjelentek. Egyesek a biztonságot és az emberi képességeket emelték ki, mások több beruházást és felelős kutatási kockázatvállalást sürgettek. Közös európai útkeresés zajlik, nem egyetlen kész recept alkalmazása.
A mi stratégiánk azonban nem lehet a kimaradás. Ha néhány térség fejlődik, miközben másutt csak a bizonytalanság érződik, az a bizalmat is gyengítheti. A dezinformáció kihasználhatja ezeket a töréseket. A más vélemény nem manipuláció, és a valódi lehetőséghiányra nem elég jobb kommunikációval válaszolni.
Nem tudhatom, kit mennyire érdekel ma a téma. Azt viszont számon kérhetjük, hogy születik-e döntés, van-e felelős, és követi-e munka a meghallgatott javaslatokat. A közömbösség árát később a fiatalok fizethetik meg az elmaradó lehetőségekkel.
Az előkészítő munkát elvégeztem. Most megyei döntéseket kérek.
Otthon legalább tíz évre szóló közös tervezést javasoltam. Anyagokat és javaslatokat készítettem, lehetőségeket tártam fel, szakmai és tájékoztató alkalmakat szerveztem. A kezdeményezéseim azonban még nem értek célba.
Kérem Hargita Megye Tanácsát, hogy a településekkel, vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel és civil szereplőkkel közösen készítse el vagy aktualizálja az ágazati jövőképeket, cselekvési és partnerségi terveket. Minden vállalás mellé kerüljön felelős, ütemezés és lehetséges finanszírozás.
A következő uniós költségvetés, a 2028 és 2034 közötti időszak szabályairól még tárgyalnak. A Bizottság javaslatában fontos szerepet kapnak a nemzeti és regionális partnerségi tervek. Ez nem automatikus pénzígéret. Éppen ezért kell most képviselnünk a helyi igényeket és előkészítenünk a megvalósítható projekteket.
A hosszú távú terv nem lehet biankó csekk: mérhető köztes eredmény, szakmai ellenőrzés, az energiaigény és a környezeti terhek vizsgálata is szükséges. Nem a legnagyobb eszközt kell megvennünk, hanem a helyi feladatra alkalmas megoldást kell megtalálnunk.
Ezt viszem tovább a november 17. és 18. napjára tervezett Hargita megyei KEP esemény felé is. A pisai felszólalásom egy folyamatos munka része. Képviseltem a térségünket, kértem a tudáshoz való hozzáférést, gyakorlati együttműködést sürgettem, és folytatom a helyi hasznosítás előkészítését.
Mit hagyunk hozományként az utánunk jövőknek? Tudást, becsületes együttműködést és bizalmat, vagy az elmulasztott lehetőségek magyarázatát? Az én munkám az, hogy megnyissam a lehetőségeket és képviseljem az érdekeinket. A szükséges megyei döntéseknek ezt kell folytatniuk. A gyermekeink jövője nem maradhat várólistán.
