Fontos alkotmánybírósági döntés: méltányosabb kártérítésben részesülhetnek a medvetámadások áldozatai
Jelentős előrelépés történt a medvetámadások áldozatainak kártérítési ügyeiben. A román Alkotmánybíróság 2026. október 6-án alkotmányellenesnek nyilvánította azt a törvényi rendelkezést, amely az erkölcsi kártérítés összegét a sérült személy jövedelméhez és a munkából kiesett napok számához kötötte. A döntés jelentőségéről október 9-én, Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatót Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Szász Ferenc ügyvéd.
A Magyar Ügyek Házában megtartott sajtótájékoztatón Borboly Csaba hangsúlyozta, hogy a medvetámadások áldozatai sok esetben nemcsak súlyos testi sérülésekkel és lelki traumákkal kénytelenek együtt élni, hanem a hatósági ügyintézés nehézségeivel és a nyilvánosságban megjelenő támadásokkal is szembesülnek.
„Romániában az áldozat kétszeresen is áldozat. Nemcsak a medve, hanem az állam áldozata is” – fogalmazott az alelnök.
Mint rámutatott, elfogadhatatlan, hogy azoknak az embereknek, akik egy vadállat támadása következtében súlyos sérüléseket szenvedtek, hosszadalmas bürokratikus eljárásokon keresztül kell bizonyítaniuk igazukat. Hozzátette, hogy sok érintett a nyilvános megbélyegzéstől tartva nem mer jogi útra lépni.
Borboly Csaba arra biztatta a medvetámadások áldozatait, hogy minden esetet jelentsenek a 112-es segélyhívón, és éljenek a törvény által biztosított kártérítési lehetőségekkel.
Az emberi szenvedés nem mérhető a fizetés nagyságával
A Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete által 2022 óta támogatott jogi képviselet eredményeiről Szász Ferenc ügyvéd számolt be.
Ismertette, hogy a 407/2006-os vadászati törvény 2020-as módosítása következtében az erkölcsi kártérítés összegét az áldozat jövedelméhez és a munkából kiesett napok számához kötötték. Ez a szabályozás jelentősen korlátozta a megítélhető összegeket, miközben nem vette megfelelően figyelembe az elszenvedett testi és lelki károkat.
Az ügyvéd egy olyan esetet is bemutatott, amelyben a medvetámadás áldozatánál 95 napos gyógyulási időt állapítottak meg. A Hargita Megyei Törvényszék első fokon 95 ezer eurós kártérítést ítélt meg, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azonban a kifogásolt törvényi rendelkezés alapján mindössze 6900 lejre csökkentette az összeget.
Szász Ferenc az általa képviselt ügyekben alkotmányossági kifogást emelt a szabályozással szemben.
Az Alkotmánybíróság október 6-i, egyhangú határozatában megállapította, hogy az erkölcsi kártérítés jövedelemhez kötése sérti az egyenlő bánásmód elvét, valamint az élethez és a testi-lelki épséghez való alkotmányos jogot.
A döntés értelmében az erkölcsi sérelem megítélésénél az adott ügy körülményeit és az elszenvedett károkat kell figyelembe venni, nem pedig kizárólag a sérült személy anyagi helyzetét.
„Ez számunkra, ügyvédek számára talán kisebb siker, de a medvetámadások áldozatainak óriási eredmény” – értékelte a döntést Szász Ferenc.
A határozat a folyamatban lévő kártérítési perekre is hatással lehet, bizonyos feltételek mellett pedig egyes jogerősen lezárt ügyekben is lehetőség nyílhat felülvizsgálatra.
Egy medvetámadás áldozata személyesen is beszámolt a történtekről
A sajtótájékoztatón részt vett a 74 éves, korondi F. L. is, aki egy közúti balesetet követően vált medvetámadás áldozatává.
A férfi hozzátartozóival Marosvásárhely és Szováta között utazott, amikor gépkocsijukkal elütöttek egy medvét. Miután kiszálltak felmérni a járműben keletkezett károkat, az állat visszatért, és rátámadt a férfira.
A támadás következtében mintegy hat centiméter mély seb keletkezett a lábán, és kórházi ellátásra szorult. A férfi a sajtótájékoztatón nemcsak a történtekről, hanem a családját ért lelki megrázkódtatásról és az azt követő hatósági eljárás nehézségeiről is beszélt.
Az eset is rámutat arra, hogy egy medvetámadás következményei messze túlmutatnak a közvetlen testi sérüléseken, és hosszú időre meghatározhatják az áldozatok, valamint családtagjaik életét.
További jogi lépésekre és megelőző intézkedésekre van szükség
Az alkotmánybírósági döntéssel a jogi munka nem ért véget. Szász Ferenc egy másik alkotmányossági kifogást is benyújtott a vadállatok által okozott közúti balesetek kártérítési szabályozásával kapcsolatban.
A jelenlegi rendelkezések szerint a gépjárművekben keletkezett károk megtérítésének felelősségét az is befolyásolja, hogy az érintett útszakaszon volt-e vadveszélyre figyelmeztető közúti tábla.
Borboly Csaba hangsúlyozta, hogy bár az alkotmánybírósági határozat fontos eredmény, önmagában nem jelent megoldást a medve–ember konfliktusokra.
A támadások megelőzése, az emberi élet és a közbiztonság védelme, valamint a sérültek méltányos kártérítése továbbra is kiemelt feladat.
Az alelnök szerint a természetvédelem és az emberek biztonsága nem állítható szembe egymással. Olyan jogszabályokra és hatósági intézkedésekre van szükség, amelyek egyaránt biztosítják a természeti értékek megőrzését, a veszélyhelyzetek megelőzését és az áldozatok jogainak érvényesítését.
A természet védelme mellett az emberi élet védelmének is elsőbbséget kell élveznie. Az állam felelőssége, hogy a medvetámadások áldozatai ne maradjanak magukra, és valódi, méltányos segítséget kapjanak az őket ért károk után.