Gyimesfelsőlokon a hit és a közösség erejével kezdődött a nap

Gyimesfelsőlokon kezdtem a napot, és ez a kezdés mindent megadott, amire szükség volt. Már a reggeli alkalom is megerősített abban, hogy közösségünk lelki ereje ma is élő, megtartó valóság.

A szentmisét Bálint Emil főesperes celebrálta, a szentbeszédet pedig Márton István csíkrákosi plébános mondta. Úgy éreztem, hogy az elhangzott szavak nem maradtak meg a templom falai között, hanem tovább vitték magukkal azt az üzenetet, amely a jelenlévők szívében is visszhangra talált.

Számomra ezen az alkalmon jelen lenni nem protokolláris feladat volt, hanem meggyőződés kérdése. Gyimesfelsőlok közössége ismét bebizonyította, hogy a hit nem halványult el, hanem folyamatosan épült, erősödött és közösséget formált.

A 29. Felcsíki Egyházi Kórustalálkozó is ilyen lélekemelő kezdetet kapott, majd méltó módon folytatódott tovább. Tizenkilenc kórus és hétszáz énekes találkozott ezen az alkalmon, egy közös szándékkal: hogy énekben, imában és együttlétben erősítsék meg azt, ami összeköt bennünket.

Ez a találkozó számomra ismét azt üzente, hogy a közösség ereje a közösen megélt hitben, a szolgálatban és az egymás iránti figyelemben rejlett. Jó volt megtapasztalni, hogy ennyi ember együtt tudott tanúságot tenni arról az örökségről, amely Székelyföldön ma is élő valóság.