Nem elég várni az európai lehetőségekre. Most kell beleszólnunk, hogyan alakulnak.
A fiataljaink jövőjéről nem akkor kell beszélni, amikor már megszülettek a döntések. Ezért dolgoztam előzetesen az európai biogazdaságról készülő véleménytervezeten, ezért készítettem módosító javaslatokat, és ezért képviselem a megyei szint bevonásának ügyét a Régiók Európai Bizottságában. A mai plenáris ülés napirendjén szereplő témában azt tartom fontosnak, hogy a Hargita megyéhez hasonló térségek ne csak erőforrást adjanak Európa fejlődéséhez. Munkát, tudást és megélhetést is nyerjenek belőle.
A jelen ügyben a saját módosítói szerepvállalásom konkrét eleme a véleménytervezet 18. pontjához kapcsolódó AM 9. A javaslat azt kéri, hogy a megyei önkormányzatokat és a velük egyenértékű köztes területi hatóságokat kifejezetten ismerjék el a megvalósítás fontos partnereiként. Külön egyeztetési mechanizmusokra is szükség van, hogy a helyi végrehajtás tapasztalatai bekerüljenek a jövő európai együttműködési és beruházási eszközeinek tervezésébe.
A megye ne csak végrehajtó legyen. Legyen beleszólása abba is, mit és hogyan kell végrehajtania.
Mit jelent a biogazdaság egy Hargita megyei családnak?
A biogazdaság nem egyszerűen biotermékeket jelent, és nem is csak biomassza elégetéséről szól. Arról is szól, hogyan lehet a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar megújuló biológiai erőforrásait és melléktermékeit felelősen felhasználni. Hogyan lehet ezekből nagyobb értékű termék, új szolgáltatás, kutatás és helyi munkahely, a természeti korlátok tiszteletben tartásával.
Hargita megyében megvizsgálásra érdemes irány lehet a gyapjú értékesebb feldolgozása, a fafeldolgozás melléktermékeinek jobb hasznosítása vagy az élelmiszeripari melléktermékek új felhasználása. Szóba jöhetnek természetes alapanyagú építési megoldások, közös feldolgozási kapacitások és vállalkozásokkal együtt végzett alkalmazott kutatások is.
Ezek lehetséges fejlesztési irányok, nem bejelentett beruházások és nem garantált támogatások. Először azt kell tudnunk, miből mennyi áll rendelkezésre, mire van piac, milyen technológia használható, és ki vállalja a működtetést. A fiatalok számára ebből akkor lesz valódi lehetőség, ha nemcsak alapanyagot szállítunk el, hanem a feldolgozáshoz, fejlesztéshez és értékesítéshez szükséges tudást is helyben építjük.
Nem az a cél, hogy egyre többet vegyünk ki a természetből. Az a cél, hogy a felelősen használható erőforrásból több érték maradjon a közösségnél.
Miért dolgoztam a módosítón már az ülés előtt?
Az európai érdekképviselet érdemi része az előkészítés során történik. A szöveget el kell olvasni, meg kell találni benne a hiányzó garanciát, és meg kell fogalmazni azt a kiegészítést, amely más országok képviselői számára is érthető és vállalható. A szakmai munka és az előzetes politikai egyeztetés azért fontos, mert egy helyi tapasztalatból közös európai érvet kell építeni.
Az eredeti 18. pont a helyi és regionális önkormányzatok szervezett részvételét kéri az európai biogazdasági stratégia irányításában és megvalósításában. Az AM 9 ezt pontosítja a megyei szint kifejezett megnevezésével. A megyei önkormányzatok vidékfejlesztési, területrendezési és területi összetartozást erősítő szerepére épít, és a gyakorlati tapasztalatuk becsatornázását kéri.
Ez nem pusztán egy intézményi elnevezés kérdése. Azt akarjuk, hogy a megyei tudás ne a döntés után, panaszként jelenjen meg, hanem már a megoldás megtervezésében szerepet kapjon.
A megye nem helyettesíti a gazdát, a vállalkozót, a kutatót vagy a települési önkormányzatot. Összekapcsolhatja őket. Egy asztalhoz ültetheti azokat, akik külön túl kicsik egy fejlesztéshez, együtt azonban már valós tervet tudnak készíteni.
Egy európai vélemény önmagában nem nyit pályázatot és nem utal pénzt. Jelentősége abban van, hogy alakíthatja a későbbi döntések irányát. A benyújtott módosító sem azonos az elfogadott eredménnyel. A pontos szövegért és a szükséges támogatásért végzett munka mégis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hozzánk hasonló megyék érdekei láthatóvá váljanak.
Miért éri meg jelen lenni Brüsszelben?
Nem az utazás a teljesítmény. Az a teljesítmény, ha a helyi problémát el tudjuk vinni oda, ahol a megoldás feltételeit alakítják, majd az ott felépített kapcsolatokat és lehetőségeket otthoni munkává tudjuk fordítani.
A következő, 2028 és 2034 közötti európai költségvetés előkészítése ezért nem távoli intézményi vita. Azokban az években határozza majd meg a fejlesztési lehetőségeket, amikor a mai fiatalok munkába állnak, vállalkozást indítanak vagy családot alapítanak. A létrejövő beruházások hatása még tovább tarthat.
A pontos végrehajtási és kifizetési határidőket a végleges szabályok határozzák meg. Nem állítható minden programra automatikusan további két év. A hosszú távú felelősség ettől változatlan: most kell felkészülnünk a következő évtizedre.
A készülő uniós keretben központi szerepet kapnak a nemzeti és regionális partnerségi tervek. A részletek még tárgyalás alatt állnak. Ezért fontos, hogy Románia tervezésében időben megjelenjenek a helyi szükségletek, a megyei fejlesztési elképzelések és a működő partnerségek.
A hazai társfinanszírozás és az európai források összehangolására is készülni kell. Nem állítható, hogy minden korábban külön kezelt hazai keret automatikusan egyetlen rendszerbe kerül. Azt viszont kérhetjük, hogy az európai és a romániai tervezés ne egymástól elszakadva történjen.
Ha most nem alakítunk ki bejáratot a készülő rendszerbe, később hiába keressük az ajtót.
Hargita Megye Tanácsától jövőképet, cselekvési és partnerségi terveket kérek
Azt kérem Hargita Megye Tanácsától, hogy a megyei szereplőkkel együtt aktualizálja az ágazati jövőképeket, és készítsen hozzájuk cselekvési és partnerségi terveket. Ne újabb, polcra kerülő dokumentum szülessen. Legyen világos, melyik problémát akarjuk megoldani, kivel dolgozunk, ki a felelős, és mi a következő végrehajtható lépés.
A minimum az igények és a lehetőségek közös feltérképezése. Gazdák, erdőtulajdonosok, közbirtokosságok, feldolgozók, települések, helyi akciócsoportok és szakmai szervezetek részvételével meg kell nézni, hol keletkezik hasznosítható melléktermék, hol vész el érték, és ki milyen együttműködést vállalna.
A következő szint néhány előzetesen megvizsgált mintaprojekt előkészítése egyetemi és kutatási partnerekkel. Lehet ez közös feldolgozási megoldás vagy új termék kipróbálása. Piaci partner, működtetési terv és felelős nélkül azonban nincs valódi projekt.
Az ambiciózus cél egy több települést és ágazatot összekötő megyei együttműködés, amely más romániai és európai térségekkel közösen is képes fejlesztéseket előkészíteni. A román kormány és az illetékes minisztériumok felé már ilyen kidolgozott javaslatokat kell képviselni.
Előbb helyi szükséglet és partnerség, utána projekt, végül a megfelelő finanszírozás. Nem fordítva.
Nem egyetlen megye külön ügye
Székelyföldön és más Kárpát medencei megyékben is érthető a kérdés: hogyan maradhat több érték ott, ahol az alapanyag és az emberek munkája létrejön? Hogyan kapcsolódhat be egy kisebb termelő új piacokba? Hogyan szolgálhatja a kutatás egy helyi vállalkozás valós problémájának megoldását?
Nem mindenütt ugyanaz a válasz. A közös európai kereteknek azonban teret kell hagyniuk a helyi különbségeknek. Európa keleti felén is hallatnunk kell a hangunkat, miközben nyugaton is keresnünk kell azokat a partnereket, akik hasonló gondokra keresnek megoldást.
Nem két Európát akarunk. Olyan Európát akarunk, amelyben a kisebb és távolabbi közösségek tapasztalata is számít.
Mit hagyunk hozományként a fiataljainknak?
Nemcsak utat, épületet és intézményt hagyunk magunk után. Együttműködési kultúrát, becsületet, kölcsönös megbecsülést és bizalmat is. Vagy azt mutatjuk meg az utánunk jövőknek, hogy a közös ügyekért érdemes dolgozni, vagy a közömbösséget adjuk tovább.
Én az előbbit választom. Ezért dolgoztam a szövegen már az ülés előtt, ezért készítettem elő a módosítói javaslatot, és ezért tartom fontosnak a szakmai és politikai egyeztetést. Az AM 9 mögött ez a helyi tapasztalatokra építő szemlélet áll.
A következő feladat itthon van: felkészülni, összefogni, és a saját jövőnket nem másokra bízni.