OÖT-elnöki beszámolóm az RMDSZ kolozsvári kongresszusán
Tisztelt Meghívottak!
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Küldött-társak!
Az önkormányzati munkánk sokrétű, lefedi a nemzeti közösségünk megmaradása szempontjából fontos léthelyzeteket. Ahogy nálunk mondani szokták: mindennel is foglalkozunk.
Az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként örömmel közlöm Önökkel, hogy az utóbbi időszakban sikerült felpörgetni az önkormányzati együttműködést. Interaktívvá tettük a törvényhozói munkát, parlamenti frakcióinkkal együttműködve soha nem működött ennyire jól a jogszabályok egyeztetése. A törvénytervezetek és módosító javaslatok megvitatására létrehoztunk egy online felületet.(oot.rmdsz.ro) Visszacsatoltuk az Önök hangját, véleményét. Napi szintűvé tettük az országos horderejű témák megvitatását, reakcióját önkormányzataink fórumán. Szövetségünk képes tartani a lépést a világgal, újra és újra megújulni, és ennek része az OÖT pörgősebbé tétele is.
Régen jól működő hagyomány volt a kaláka, egymás segítése olyan életre szóló dolgokban, mint a házépítés. Ezt a hagyományt tartjuk életben önkormányzatainkban. A következő nagy próbatétel egy széles körű, székelyföldi, erdélyi szintű kalákázás a pápa csíksomlyói látogatásának megszervezésében. Székelyföld, sőt Erdély legnagyobb kalákája lesz ez a szervezés. Itt az újabb, történelmi alkalom, hogy megmutassuk erőnket. Felhívjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét a sajátos elvárásainkra. Dolgozzunk ezen együtt!
Történelmi időket élünk azért is, mert a magyar kormányzat teljes mellszélességgel kiáll mellettünk. Említhetem a gazdaságfejlesztési programot vagy azt, hogy a magyar földművelésügyi minisztérium anyagi támogatásával, a Nemzeti Agrárkamara, a gödöllői Szent István Egyetem szakmai támogatásával gazdáinkat segítő tanácsadó hálózatot hozott létre. Külön meg szeretném említeni a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság munkásságát, egyben köszönetemet szeretném kifejezni, hogy a Kárpát-medencei magyarság alapintézményeként működik.
Vannak jó példák tehát, de van még tere az együttműködésnek. A napokban értesültem arról, hogy úgy néz ki, a külhoni térségeket belefoglalják a Magyar Faluprogramba. Érdemes lenne felvetni egy erdélyi faluprogram kialakítását, ami a vidék megtartó erejét akarja növelni. Fontos, hogy a most megteremtett lehetőségekkel éljünk e viszonylatban. Ezért a jövőben jobban oda kell figyelnünk arra, ami Magyarországon történik, mert amíg Romániában a román pártok túlélési stratégiával kínlódnak, addig Magyarországon digitális stratégián dolgoznak. Az egyszerű állampolgár által is érzékelhető módon vezetik be az e-közigazgatást. Nálunk pedig továbbra is rendszeresek azon feliratok, hogy az online űrlapokat a második emelet nem tudom, hányas szobájában kell benyújtani. A digitalizáció vonatkozásában a távolság nem akadály, és nyelvi korlátok sincsenek. Figyeljünk oda jobban, és kapcsolódjunk be e folyamatba, azt javaslom, mert a határok feletti digitális nemzetegyesítéshez minden adott. A megyei és községi/városi önkormányzatok működtetik a magyarság intézményrendszerének jelentős részét, s a nyújtott szolgáltatások színvonalát tovább kell emelni.
Két választási év áll előttünk. Ezért nagyon fontos az egyenes, érthető beszéd. Az önkormányzatok adták mindig Szövetségünk egyik fő erejét, és a parlamenti frakciókkal együtt dolgozva megvannak a lehetőségeink. A források elosztásánál lassan Szövetségünk marad Erdélyben az egyetlen, megyéknek és településeknek forrást szerző érdek-kijáró szervezet. Ez érvényes a nem RMDSZ-es vezetésű, sőt lassan a nem magyar vezetésű településekre, megyékre is. Nem várjuk, hogy az emberek a két szép szemünkért szavazzanak ránk. Az instabilitástól hemzsegő romániai politika stabil pontja az RMDSZ. És rajtunk kívül a romániai politikai pártok közül senki nem fog ezután sem törődni a magyar iskolákkal, a magyar kultúrával, egyházainkkal.
Az RMDSZ három évtizedes munkája nagyjából azonos feltételek mellett, azonos környezetben, azonos elvárások és teljesítési célok mentén zajlott. Elmondhatjuk, hogy sikerült megőrizni a képviseleti részarányunkat, és sikerült tartani a barikádot, sőt növekedni tudtunk. A továbbiakban azonban érdemi, saját, önálló és eredményes választ kell adnunk közösségünk politikai, gazdasági erőnlétének az állapotára: a születésszám, az asszimiláció, az elvándorlás és a népességcsökkenés más tényezőire.
Van egy erősödő, létszámában gyarapodó és gazdasági erejét tekintve prosperáló kis-, közepes és nagyvállalkozói közösségünk, új lendületben van a gazdatársadalom, szabad és gazdag tartalma van a vallási, a nemzeti és a kulturális életnek, a gyermekeink sportolási, nevelési és képzési lehetőségei az utóbbi években mérföldköves léptékváltáson, fejlődésen estek át. Szükséges, illő és üdvös, hogy célzott ifjúságpolitikai, családpolitikai, népesedéspolitikai és nemzeti érdekeltségű gazdaságpolitikai munkát fejtsünk ki. Aki nem vet, nem arat alapon nekünk az ifjúság- és családpolitikai megfontolásainkat befektetésként kell kezelnünk.
Mindezek mellett további lehetőségeket nyújt az Európai Unió. Sok bírálnivaló akad benne, ugyanakkor ne feledkezzünk meg az előnyeiről sem. Konkrétan a gazdák zsebében érződött az előny. Vannak olyan települések megyénkben, amelyeken az APIA-támogatás értéke több, mint a település éves költségvetése! Ezek a támogatások, bár természetesnek tűnnek, nem maguktól jöttek. A gazdáknak járó uniós pénz fenntartásáért ismét meg kell küzdenünk a 2021 utáni Közös Agrárpolitika alakítása során, ugyanis 2021-től fennáll a veszélye annak, hogy csökkentsék az agrártámogatásokat.
És még nem beszéltem az EU többi hozadékáról: több tíz kilométernyi megyei út újult meg sok millió euró értékben, a falvak ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózata is bővült.
Májusban európai parlamenti választások lesznek. Fontos, hogy erős magyar frakció alakuljon az Európai Parlamentben, amely továbbra is kiáll az egész Kárpát-medence magyarságáért. És tennünk kell a dolgunk továbbra is. Itthon folytatnunk kell a harcot, hogy – mint már említettem – gyermekeink megfelelő módszerrel jól megtanuljanak románul. A román ajkúaknak pedig minél több lehetőséget kell teremtenünk, hogy aki akarja, elsajátíthassa a magyar nyelvet. Volt már példa román közalkalmazottaknak szervezett magyar nyelvtanfolyam önkormányzati támogatására, ezt ki kellene terjeszteni és rendszeressé tenni.
Meg kell állítanunk önkormányzataink lefejezését!
Azt látom, hogy erősek vagyunk, de ezt az erőnket még jobban ki tudnánk használni. A lehetőségeink megvannak, éljünk velük – önkormányzati, országos és európai szinten egyaránt!
Kolozsvár, 2019. február 23.
