Pályáztatunk…
Egyik munkatársam kifakadása kapcsán gondolkodtam el azon, hogy merre tartunk itt Székelyföldön, igaz-e az, hogy bár szeretjük azt hangoztatni, mennyire különbözőek vagyunk itt, és mint egy kis skanzenben, megmaradtunk az értékeinkkel, igazi székely furfangunkkal és egyenes elveinkkel, mégis valahogy nálunk is egyre központibb helyet foglal el a pénz, ami az embereket is egyre inkább megváltoztatja.
Hargita Megye Tanácsa évek óta kiemelten támogatja a civil szférát: ifjakat, egyházakat, önkéntes tűzoltókat, turizmusban tevékenykedőket, a szociális szférában tevékenykedőket stb. Minden évben egyre nagyobb összeget fordítunk erre, hiszen igénylés mindig rengeteg van, és nagyon sok fontos ügy, helyi kezdeményezés, esemény, képzés, beruházás, fejlesztés tud megvalósulni ezen az úton, ami mind a mi kis térségünk élhetőbbé tételét segíti elő. Ez munkatársaim részéről is sok munkát és odafigyelést igényel. Olyan pályázati programunk is van, amelynél kétszáznál több pályázat érkezik be, ezeket egyenként át kell vizsgálni, megnézni, hogy minden dokumentáció rendben legyen, hiszen ha valamelyik civilszervezet pályázati pénzből valósít meg egy beruházást, akkor bármikor elővehetik az ellenőrző szervek a munkatársakat, akik aláírtak, hogy miként adtunk pénzt, ha nincs építkezési engedély, vagy nincs meg a megfelelő telekkönyv, ha nem felel meg a pályázat a kiírásnak stb. Tehát a bizottság tagjai, akik elbírálják ezeket a pályázatokat, és aláírásukkal biztosítják, hogy minden rendben van, elég kemény, megfeszített munkát végeznek, hiszen igyekszünk minél hamarabb eredményt hirdetni, hogy minden pályázónak ideje legyen megfelelően elvégezni a munkálatokat, vagy megszervezni a megpályázott eseményeket, aztán még határidőn belül elszámolni is. Nem egyszerű sem a munkatársaknak, sem a pályázóknak, de igyekszünk, és évről évre alakítjuk a rendszert a korábbi tapasztalatok alapján, adunk a dokumentumok pótlására pluszidőt, segítünk a pályázat összeállításában, ha szükséges, sőt jelzünk határidő előtt, ha még szükség van valamilyen dokumentációra stb. Lelkiismeretes munka folyik, én egy percig sem kételkedem ebben!
Ha azonban lejár minden határidő, és a pályázatok között az elbírálási folyamatban még mindig akad olyan, ami hiányos, vagy valami miatt nem felel meg a kiírásnak, az sajnos kiesik. Ezen akkor már nem tudunk változtatni. Ha pedig egy pályázat átmegy, a pontozásnál viszont kevés pontot ér el, mert több kritériumnak nem felel meg, akkor arra nem tudunk kiemelkedően nagy összeget odaítélni. Ugyanakkor meg a kiemelkedően nagy összegek odaítélésénél sajnos az a tényező is közrejátszik, hogy bár évente emeljük ezen támogatásokra szánt összegeket, valahogy úgy tűnik, soha nem elég, hiszen rengeteg pályázat érkezik be, mindenkinek szüksége van és számít a segítségre.
Szükség van tehát a támogatásra mindenhol, ebben egy percig sem kételkedünk. És számítanak is rá. Mi igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy minden tényezőt figyelembe véve igazságos döntések szülessenek, és jogilag is minden megállja a helyét.
Mindig azt szoktam mondani, hogy bárcsak juttathatnánk mindenkinek, aki kér, feltételek nélkül! De nem ez van! A közszférában minden mozdulatot törvények szabályoznak. Törvények, amelyek miatt azok a munkatársaim, akik ezer lej alatt keresnek, kemény milliókért felelnek a „vagyonukkal”. Ezért mindent alaposan át kell néznünk, mert nem játék, amikor valakinek a feje fölül elárverezik a lakását, mert, mondjuk, olyan szerződésre adta aláírásával a jóváhagyását, ami jogilag nem volt helytálló.
De nincsen baj, mert odafigyelünk! Bizottságokat állítunk fel, és átvizsgálunk mindent. Bekérünk még egy-két pluszdokumentációt azért, hogy tényleg megbizonyosodjunk, minden rendben van, és pontozási rendszereket állítunk össze, hogy megalapozzuk a döntéseinket, és senki ne érezhessen/tapasztalhasson utólag részrehajlással.
Lehet, hogy még mindig nem ez a legjobb módszer. Lehet, hogy továbbra is javításokat igényel a rendszerünk. Lehet. Akkor jövőre majd újra javítunk rajta a tapasztalatok és visszajelzések alapján. Ahol meg mi hibáztunk, ott a következő kiírásnál igyekszünk helyrehozni a hibákat.
Alakulunk. Formálódunk. Figyelünk a visszajelzésekre. Türelmet kérünk.
