Székely lakhatás, fa és örökség: Brüsszelből lehetőség – de itthon kell élni vele

Április 8-án levélben kértem Bíró Barna-Botond elnök urat, hogy azonnal induljon meg a hargitai bútoripari és faipari KKV-k felkeresése a MANUFACTergy FACTORY CHECK-IN EU kaszkád-pályázathoz.
Sajnos a mai napig nem kaptam visszajelzést.
Holnap, 2026. április 17-én 17:00 óráig (brüsszeli idő) zár a pályázat. Az adatok:
• Kinek szól: bútoripari és építőipari KKV-k – pontosan a hargitai faipar és ragasztott fa szektor
• Támogatás 1. fázis: max. 10 000 euró, az EU 90%-ot fizet, önrész ~1 100 euró
• 2. fázis (2026 október): max. 50 000 euró technológia-fejlesztési támogatás
• Valódi tét: EU-referencia és belépő a 2028–2034-es MFF ipari és energiahatékonysági keretébe
• Összesen 37 hely van egész Európára, ha most nem lépünk, más régiók veszik el ezeket
Tudom, hogy sok feladat van. Tudom, hogy a napi operatív munka sokszor mindent leborít. De éppen ezért kellett volna ez a néhány nap. Rendszeresen részt veszek Brüsszelben ezeken a konferenciákon – a tudás és a kapcsolatrendszer megvan. Élni velük csak itthon lehet. Ehhez kell az intézményi akarat is.
A közelmúlt tanulsága: a PNRR-iskolabútor-programban a hargitai iskolákba kerülő berendezések több mint 95%-a kínai és török termék lett, miközben a hargitai bútorgyártók alig részesültek belőle. Ezt a hibát nem szabad megismételni.

Marcos Ros Sempere EP-képviselő: az AgoraEU-javaslataimat befogadják módosítóként
Ma Brüsszelben egyeztettem Marcos Ros Sempere EP-képviselővel – ő az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának (REGI) S&D koordinátora, a NEB Friendship Group alapítója, a kohéziós politika és lakhatás egyik EP-kulcsszereplője, és a médiaírástudásról szóló CULT-jelentés rapportőre.
Megállapodtunk: az általam az AgoraEU CoR-véleményemben felvázolt javaslatokat – amelyek a hegyvidéki, vidéki, kevésbé fejlett régiók célzott támogatásáról szólnak – EP-szinten is módosítóként terjeszti be, és az új MFF-ben szorgalmazza az eszközök összekapcsolását.
Ez nem véletlen. Így működik Brüsszel: kapcsolatokat kell építeni, meggyőzni, közös nevezőt találni – és akkor a javaslat él tovább, akkor épül be a keretbe. Február végén az EP CULT-bizottság két co-rapportőrjével – Emma Rafowicz (S&D, Franciaország) és Alice Kuhnke (Zöldek, Svédország) – is tárgyaltam, és ők is megerősítették: az általam képviselt öt CoR-javaslat beépül az EP végső AgoraEU-jelentésébe.
Az AgoraEU program 2028–2034-re vonatkozik, jelenlegi javasolt kerete 8,6 milliárd euró – az EP 12 milliárdot szorgalmaz. Ez az a program, amely meghatározza, hogy ki kap EU-támogatást kultúrára, közösségi programokra, helyi médiára, kisebbségi kulturális kezdeményezésekre a következő hét évben. 500 szervezet írt alá nyílt levelet a büdzsé növelése érdekében.

1. Hargita mint élő NEB-laboratórium – Angeliki Kosmával közös üzenet

A mai NEB-konferencián az első panelban Angeliki Kosmával, a görög Boulouki-projekt képviselőjével szólaltam fel – ők vándorló műhelyekben adják tovább a hagyományos kézműves építészeti tudást vidéki görög közösségeknek. Mellé álltam, és elmondtam:
Amit a Boulouki-projekt csinál Görögországban, azt Hargita megye a Modern Székely Ház programmal, a faépítészeti fórumsorozattal és a helyi mesterek hálózatával régóta megvalósítja. Helyi fa, helyi tudás, helyi identitás – ez az Új Európai Bauhaus lényege. De a kevésbé fejlett, hegyvidéki régiókban az európai eszközök még mindig nehezen hozzáférhetők.
A Wood4Bauhaus Alliance pontosan azt sürgeti, amit mi hangoztatunk: a helyben kitermelt fát helyben kell feldolgozni, helyi mesterek kezén, helyi értéket teremtve. Kértem, hogy a „NEB Boost for Small Municipalities” következő fordulója célzottan kezelje a hegyvidéki, kevésbé fejlett, de erős kulturális identitású térségeket.
A kérdés nem az, hogy van-e tudásunk és van-e programunk. Van. A kérdés az, hogy Hargita Megye Tanácsa intézményesen felvállalja-e ezt a szerepet – az „Építsünk fából” munkacsoport koordinálásával, az ADI-átcsoportosítással, és a pályázati kapacitásépítéssel.

2. AgoraEU + NEB = csak együtt működik – a Cseke-egyezség tétje

AgoraEU-rapporteurként január óta három vezető szintű bilaterális egyeztetést folytattam a DG EAC-vel, KEA European Affairs-szel és a DG CNECT-tel – a fő üzenettel: az AgoraEU ne csak a „legjobban szervezett szereplőknek” szóljon, hanem valóban elérje a kisebb településeket, kevésbé fejlett régiókat.
Konkrét eredmények, amelyek beépülnek a programba:
• Kétlépéses pályázati rendszer és kaszkád-kisgyűjtések → alacsonyabb belépési küszöb
• Regionális szintű AgoraEU-kapcsolati pontok → a hargitai szervezetek is elérik
• Mérható területi részvételi mutatók → nem lehet majd papíron az egyenlőség
A faluképvédelmi és épített örökségvédelmi fejlesztések csak akkor hatékonyak, ha a fizikai beavatkozást (NEB/kohézió) párhuzamosan kísér közösségi és kulturális programozás (AgoraEU). Ennek hiányában a felújított épület megüresedik, a közösség elvándorol – ez a hegyvidéki régiók valósága.
Ezért fontos, hogy jó az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, hisz Cseke Attila miniszter – az illetékes tárcavezető – lehetősége lesz hasonló álláspontot képviselni a tárgyalásokon, ami számomra az elmúlt hónapok egyik legfontosabb üzenete: Románia nem maradhat ki az EU következő nagy finanszírozási ciklusából. Sőt: ha helyesen pozicionáljuk magunkat, Hargita megye és a Székelyföld, Erdély és minden hasonló térség a következő 2028–2034-es MFF egyik mintarégiójává válhat – fa, örökség, közösség, vidéki fenntarthatóság terén egyaránt. Ehhez azonban egyezség kell Bukarestben is: olyan megállapodás, amely biztosítja, hogy ezekből a programokból ne maradjunk ki, hanem célzottan, erősen finanszírozottak legyünk.

3. A lakhatási válság vidéki arca – amit az EU még nem lát

Az Eurofound és az Európai Parlament kutatásai szerint 2010 óta az EU-ban az ingatlanárak több mint 55%-kal nőttek, és a lakhatási narratíva szinte kizárólag nagyvárosi. Az EP HOUS különbizottság 2026. februári jelentése a kohéziós politika és a vidéki területek kapcsolatát is érinti – de a hangsúly még mindig a nagyvárosokra esik.
A vidéki, hegyvidéki régiókban a lakhatási válság másik arca jelenik meg: nem drágaság, hanem pusztulás, üresen álló épületek, leromlott falukép, elvándorló fiatalok. A fa-alapú, energiahatékony, hagyományos technikákkal végzett felújítás erre egyszerre kínál lakhatási, energiaszegénységi és örökségvédelmi választ.
Az MFF-tárgyalásokban ezért szorgalmazom: a NEB-nek legyen dedikált vidéki és hegyvidéki pillére – ahol az épített örökség rehabilitációja kohéziós és szociális céllá válik, ne csak nagyvárosi zöldátállási projektek kapják az összes forrást.
A következő lépés: Bukarest is akarhatja

Ami Brüsszelben pozicionálva van, csak akkor valósul meg teljes erővel, ha Románia nemzeti szinten is támogatja. Erre éppen most nyom van – az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően Cseke Attila, az iletkékes miniszter úgy léphet, ahogy korábban nem volt mód. Románia állaspontjába – bizom benne – sikerrel vihetők be ezek a javaslatok: hogy a NEB, az AgoraEU és a kohéziós források ne csak a nagy városoknak, hanem célzottan a székely, hegyvidéki, kultúrálisan gazdag, de gazdaságilag kevésbé fejlett térségek számára is működjenek.
Ha Brüsszel is akarja, Románia is akarja – Székelytöld és a hasonó térségek egész Európában nyertesei lehetnek a NEB-nek.
Ezek az eszközök egymást erősítik. Nem öt külön pályázat – egy rendszer. Ha van biológiai sokszínűség, ha van épített örökség, ha van élő közösség, akkor lehet előre menni. Ha az erdőt lábon viszik el, ha az iskoláinkban kínai bútorok vannak, ha a NEB-forrásokból más régiók részesülnek – az nem Brüsszel hibája. Ez a mi döntésünk.

Borboly Csaba | Hargita Megye Tanácsának alelnöke | CoR SEDEC-tag | AgoraEU CoR-rapporteur

Brüsszel, 2026. április 15.