Borboly Csaba a GECES-ben: Az EU szociális gazdaság szakpolitikájának regionális hangja

Mi a GECES és miért számít?

A GECES (Commission Expert Group on Social Economy and Social Enterprises, kód: E03576) az Európai Bizottság tanácsadó testülete, amely a szociális gazdaság uniós politikájának kidolgozásában és nyomon követésében vesz részt. A csoport jelenlegi, III. mandátuma 2024 szeptemberében kezdődött. Munkája közvetlenül kapcsolódik az Európai Bizottság 2021-ben elfogadott Szociális Gazdaság Cselekvési Tervéhez (Social Economy Action Plan, SEAP), amelynek célja, hogy 2030-ig versenyképes, erős és elismert szociális gazdaságot teremtsen Európában.
A SEAP félidős értékelése 2026 márciusában jelent meg – ez volt az ülés egyik fő napirendi pontja. Az értékelés megállapítja, hogy az akcióterv lendületet adott ugyan a szociális gazdaságnak, de a regionális és helyi szinten még komoly kiaknázatlan potenciál maradt, és szükség van erősebb többszintű irányítási mechanizmusokra. Ez pontosan az a terep, ahol a CoR-nak – és nekem, Hargita megye képviseletében – kulcsszerepe van.
A ma tárgyalt napirend a következő főbb témákat ölelte fel:

• SEAP félidős értékelés (DG EMPL) – mi működött és mi maradt el a 2021-es célkitűzésekből
• YEPA Legacy Document (OECD/DG EMPL) – az ifjúsági vállalkozói program tanulságai
• Mutualitások szerepe az EU-ban (AIM/AMICE)
• Digitális szövetkezetek szabályozási sandboxe (DG GROW)
• Finanszírozáshoz való hozzáférés munkaszál frissítése – amelynek munkájához írásbeli inputtal is hozzájárultam

Miért különleges ez a pozíció?

A CoR az egyetlen intézmény, amely a helyi és regionális szintet képviseli
Az Európai Unió intézményi rendszerében egyedül a Régiók Bizottsága (CoR) képviseli közvetlenül a helyi és regionális hatóságokat. Míg az Európai Parlament és a Tanács a nemzeti szintű politikát alakítja, a CoR feladata, hogy a döntéshozatalba bevonja a közösségek, a városok és a régiók tapasztalatát. A GECES-ben betöltött CoR-megfigyelői tisztségem azt jelenti, hogy mindaz a szakpolitikai munka, ami itt folyik – a szociális gazdaság finanszírozásától a közbeszerzési irányelvek reformján át a statisztikai adatgyűjtésig –, az én közvetítésemmel kapja meg a helyi és regionális dimenziót.
Ez nem formális szerepkör. A GECES munkájának hátterében az egész CoR szakértői rendszere áll: a SEDEC bizottság titkársága, szakmai referensek, EU-politikai elemzők és a tagállamok helyi önkormányzatainak hálózata. Amikor Brüsszelből szólalok fel vagy írásbeli inputot nyújtok be, mögöttem az a kollektív regionális tudás áll, amelyet önkormányzatok ezrei halmoztak fel szerte Európában.

A GECES munkája közvetlen szabályozói hatással bír

A GECES-ben folyó munka nem „véleménycsere a semmi közepén”: a csoport ajánlásai, munkastrand-jelentései és pozíciónyilatkozatai közvetlen inputot képeznek az EU jogalkotási folyamatába. Jelenleg például:

• A Finanszírozáshoz való hozzáférés (Access to Finance) munkaszál zárójelentése 2026 szeptemberére várható, és közvetlenül beépül a GECES decemberi plenárisán jóváhagyandó ajánlásokba
• A GBER (General Block Exemption Regulation) felülvizsgálata folyamatban van, amelynek eredménye meghatározza, hogy az önkormányzatok milyen mértékben támogathatnak szociális vállalkozásokat állami támogatási korlátokon belül
• A 2014/24/EU közbeszerzési irányelv felülvizsgálatának javaslatai – amelyekbe a GECES SRPP munkaszálja nyújtott inputot – megnyithatják az utat a szociális vállalkozások számára a közbeszerzési piachoz

A romániai lemaradás: amit az EU-ban látni kell

Az egyik legfontosabb üzenet, amelyet következetesen képviselek a GECES-ben: Románia a szociális gazdaság területén (IS!!!) az EU sereghajtója, és ezt a tényt nem szabad a statisztikák mögé rejteni.

Strukturális kudarcok az adatok tükrében

Románia szociális gazdasági törvénye (219/2015) elismerési törvény, amely nem biztosít adókedvezményeket a szociális vállalkozások számára. Sem a szövetkezeti törvény, sem a szociális gazdasági törvény nem teszi lehetővé, hogy helyi önkormányzatok szociális szövetkezetek tagjaként vegyenek részt – ellentétben például az olasz modellel, ahol a önkormányzatok aktív szövetkezeti tagok lehetnek. A fenntartott közbeszerzési szerződések a törvényi lehetőség ellenére alig kerülnek alkalmazásra.
Az EU-forrásokból indított szociális vállalkozások fenntarthatósági problémái dokumentáltak: egy 2024-es maramureşi tanulmány szerint az EU-s támogatással létrejött szociális gazdasági szervezetek kb. 80%-a magas csőd-kockázatnak van kitéve, és csupán kb. 5%-uk bizonyult pénzügyileg életképesnek. A pályázati időszak végén a szervezetek megszűnnek – az EU-s pénz elfogyott, de maradandó értékteremtés nem történt. Ez nem egyedi eset, hanem rendszerszintű probléma: a romániai abszorpció strukturálisan alacsony, átláthatóság nélküli és stratégiai vízió hiányában valósul meg.

Miért Románia a rossz példa – és miért kell ezt Brüsszelben mondani?

Az EU Szociális Alap (ESF+) Románia számára 7,3 milliárd eurót biztosít a 2021–2027-es időszakban, amely részben szociális vállalkozások fejlesztésére is irányul. A 2021–2027-es kohéziós politikai csomag összesen 31,5 milliárd eurót tesz elérhetővé Románia számára. Ezek hatalmas összegek – de ha a befogadó intézményi és szabályozói ökoszisztéma nem működik, a forrásokból nem lesz maradandó eredmény.
Az EU egyik alapelve, hogy minden tagállamban azonos eséllyel kelljen rendelkezniük a hátrányos helyzetű embereknek a munkaerőpiacra való belépésre. Ez ma nem teljesül. Ahol a szociális gazdaság erős intézményi keretek közt működik – Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban –, ott a szociális szövetkezetek és munkavégzési integrációs vállalkozások (WISE-ok) valódi karrierutakat nyitnak. Románia ezzel szemben egyedülállóan gyenge ökoszisztémával rendelkezik.

Hargita megye: ahol a közösségi modell működik

Hargita megye tapasztalata azt bizonyítja, hogy a szociális gazdasági modellek vidéki, periférikus környezetben is működőképesek, ha megvannak a megfelelő közösségi alapok. A szövetkezeti hagyomány, a helyi termékek védjegyrendszere (Székely Termék), a kölcsönösségre épülő közösségi gondolkodás mind olyan elemek, amelyeket az EU szociális gazdasági politikájának figyelembe kell vennie.
A GECES SEAP félidős értékelése maga is elismeri, hogy a szociális gazdaság különösen fontos szerepet tölt be a vidéki és rurális területeken, ahol a piaci szektor kevésbé aktív. Ez az a pont, ahol Hargita megye tapasztalata közvetlenül releváns európai érvvé válik.

A következő lépések

Az ülés után az alábbi eseményeken képviselem a CoR álláspontját:

• Április 23. – Social Economy Europe webinár (Ciprus Elnökség égisze alatt): „SEAP félidős értékelés – Mi működött, mi maradt el?” – itt felszólalóként veszek részt Francesco Corti (EVP Mînzatu kabinetje), Wieteke Dupain (Euclid Network) és Alain Coheur (EESC) mellett
• 2026. szeptember – GECES Finanszírozási munkaszál zárójelentésének benyújtása, amelyhez írásbeli inputot nyújtottam Románia adataival
• 2026. december – GECES plenáris: a finanszírozási és statisztikai jelentések jóváhagyása
A munka elkezdődött, és lassan, de biztosan épül. Az EU szociális gazdasági politikájának nem elég papíron létezni – el kell jutnia a régiókig, a közösségekig, az emberekig. Ezt a munkát végzem Brüsszelben.