Székelyföld fejlesztéséről beszélgetett a három székely megye elöljárója Tusványoson

Székelyföld fejlesztése – együttműködés jogszabályokon innen és túl címmel szerveztek beszélgetést Tusványoson július 25-én, csütörtökön délután a három székely megye önkormányzatának vezetője, Borboly Csaba, Péter Ferenc és Tamás Sándor részvételével. Benedek Erika Kovászna megyei önkormányzati képviselő moderálásával a közös gazdaságfejlesztés lehetőségeinek, a fiatalok hazavonzásának és Székelyföld meg a román államhatalom viszonyának kérdését is boncolgatták.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint 2008 óta azért dolgoznak, hogy a fejekben lebontsák a megyehatárokat – nem csak a fejekben, mivel a megyéket összekötő megyei besorolású utak felújításával egykori történelmi kistérségeket, gazdasági tereket, családokat kötnek újra össze. Ugyanakkor az integrált területi beruházásokban is nagy lehetőséget látnak, amelyek célja a kevésbé fejlett régiók/városok felzárkóztatása, a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése. Az együttműködés további lehetőségének Borboly Csaba egy közös székelyföldi online felület létrehozását javasolta, amely a székelyföldi civil szervezeteket segítené pályázatok terén. Arra a kérdésre, hogy érzik-e hátrányát annak, hogy magyar többségű önkormányzatot vezetnek, a Hargita megyei elnök is egyértelmű igen választ adott, példának hozva fel az Úzvölgye kapcsán a hatóságok által alkalmazott kettős mércét, valamint az ellenőrző szervek szigorúbb eljárását a magyar többségű megyékben, törvények feletti törvényeknek nevezve a hazai jogalkalmazást. „Ebben az országban kétféle törvény van: az írott törvény, amelyet a magyar többségű megyékben százszázalékosan be kell tartani, valamint a többi megyében lévő joggyakorlat, amely a jogszabályok laza értelmezését, hébe-hóba való betartását jelenti. Tehát a parlamenti tevékenység mellett a törvények feletti törvényeket, a civil jogérvényesítés eszközeit is használnunk kell, beadványokkal bombázva a közintézményeket, és felkészült jogászcsapatoknak kell segíteniük ezt” – jelentette ki a Hargita megyei elöljáró. A fiatalok hazavonzása kapcsán elmondta, hogy a munkaerőpiac, a gazdaság szerkezete teljesen át fog alakulni a digitalizáció és robotizáció hatására, és erre kell felkészülni, Székelyföldön legalább a 2030-ig terjedő időszakra kell tervezni, és az említett változások mentén kell erősíteni, támogatni a székelyföldi kis- és középvállalkozásokat, ezen belül a fiatal vállalkozókat. „Ez egy nagy esély a fiatalok hazavonzására, így erre rá kell készülnünk, otthonteremtés lehetőségét kínálva. Ezt erősíti a magyar kormány gazdaságélénkítő programja, emellett pedig a testvérmegyei és testvértelepülési kapcsolatoknak is fontos szerep jut az életkörülmények javításában, ezért az erős magyarországi megyerendszer Székelyföld érdeke is” – jelentette ki Borboly Csaba.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szerint Székelyföld csak akkor lehet erős régió, ha gazdaságilag is erős tud lenni. „Önkormányzati vezetőként az egyik legfontosabb célunk, hogy fejlesszük térségünket. Ehhez infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, hiszen infrastruktúra nélkül nincs gazdaságfejlesztés, gazdaságfejlesztés nélkül pedig nincs jólét. Maros megye és Székelyföld fejlesztésében is komoly szerepet játszhat a Marosvásárhelyi Repülőtér, amelyet egy éve nyitottunk meg újra egy átfogó felújítást követően. Nemrég jelentettük be, hogy októbertől napi járat lesz Budapest és Marosvásárhely között, és hiszem, hogy ez egy fontos lépés abba az irányba, hogy a Marosvásárhelyi Repülőtér Székelyföld kapujaként összeköttetést teremtsen a nagyvilág különböző pontjai és Székelyföld között. A budapesti repülőtérről 47 országba, 133 célállomásra lehet repülni, így a napi szintű összeköttetés által a székelyföldiek nemcsak az anyaországhoz kerülnek közelebb, hanem egyetlen átszállással, sokkal gyorsabban juthatnak el Európa különböző országaiba és nem csak. A repülőtér fejlesztése kiemelt cél a Maros Megyei Tanács számára a továbbiakban is, és természetesen dolgozunk azon is, hogy minél több célállomásra induljanak közvetlenül Marosvásárhelyről járatok” – jelentette ki Péter Ferenc.

A Maros Megyei Tanács elnöke szerint az úthálózat fejlesztésére is prioritásként kell tekinteni. „Maros megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy több autópálya nyomvonala is áthalad a megyén. A több mint tíz éve épülő észak-erdélyi autópálya Maros megyén áthaladó szakasza végre közeleg a befejezéshez, így ha ez elkészül, Székelyföldnek lesz összeköttetése Nyugat-Európával. A tervezett Marosvásárhely–Jászvásár autópálya összeköttetést teremtene az ország keleti részével, de szükség lenne egy Brassó, Bukarest irányába haladó autópályára is, vagy ennek hiányában egy gyorsforgalmi útra, ami áthalad Székelyföldön. Megyei önkormányzati vezetőként nincs közvetlen befolyásunk ezeknek az óriásberuházásoknak az előmozdítására, de meg kell tennünk, ami tőlünk telik. Mindhárom székelyföldi megyének szüksége van az infrastruktúra fejlesztésére, a turizmus fellendítésére, az egészségügyi rendszer fejlesztésére. Mindezen dolgoznunk kell, és ha közösen dolgozunk, akkor könnyebb eredményeket elérni” – hangsúlyozta Péter Ferenc.

Tamás Sándor szerint Székelyföld gazdasági és kulturális erőtere ki kell bontakozzon, és ebben a kérdésben szemléletváltásra van szükség. „Tisztázni kell a többség-kisebbség viszonyát saját magunk számára és a Székelyföldet körbevevő országgal is, a megoldást a társnemzeti státus jelenti” – summázta Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelve, hogy utat, hidat, kórházat, repteret is valakiknek kell építeni, és ezek a valakik jelentik a közösséget.

A három székelyföldi megyei tanács összköltségvetése 350 millió euróra tehető, a településeket is ideszámítva jóval nagyobb összegről beszélhetünk. Mindez mellett szerteágazó önkormányzati szakapparátus, gazdasági és kulturális intézményhálózat működik, a legfontosabb mégis az, hogy kinek építünk, hogyan látja magát a közösség és hogyan látnak minket mások, vetette fel a háromszéki tanácselnök.

„Bukarest alárendeltségi viszonyt akar fenntartani, ha akarnak adnak, ha akarnak visszavesznek, sokszor még néhány erdélyi magyar politikusok fejében is csak az érdekkijárás van. Ez szemléletbeli kérdés. Nekünk a mellérendeltségi, partneri viszonyt kell promoválni, ezt előbb magunkkal kell tisztáznunk, majd a Székelyföldet körülvevő országgal. Társnemzeti státus tudja feloldani ezt a problémát, nekünk alkotmányos jogunk kell legyen, hogy különböző élethelyzeteket saját hatáskörünkben tudjunk megoldani. Románia nemcsak a románoké. Románia minden román állampolgáré” – fejtette ki a Tamás Sándor svédországi és dél-tiroli példákat felhozva.

„Az az igazság, hogy minket, erdélyi magyar közösséget itt, Romániában száz éve se lenyelni, se kiköpni nem tudnak – a 2011-es népszámlálás kimutatta, hogy megfordult az a trend, hogy már nem a magyar közösség fogy nagyobb mértékben. Ez után erősödött fel a visszaállamosítási folyamat, megerősödtek a közösségünk iránti támadások stb., és ezek azzal is összefüggnek, hogy erre az időszakra tehető az is, hogy a magyar kormánytól gyereknevelésre, gazdaságélénkítésre, oktatási intézményekre, jövőbemutató kezdeményezésekre érkezik anyagi támogatás” – magyarázta Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

A beszélgetésen részt vett Szombati Zsigmond, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. üzletfejlesztési és startup igazgatója is. A zrt. térségbeli és magyarországi vállalkozásoknak ajánl kockázati tőkét, segíti magyarországi cégek terjeszkedését is, kiváló lehetőségeket kínálva számukra, mondta el az igazgató.

Tusnádfürdő, 2019. július 25.

56 total views, 1 views today

Hozzászólások
Loading...