Tizenkét medvére várnak döntést

A tegnap reggel történt tusnádfürdői kettős medvetámadás után, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke kezdeményezésére ülésezett a Sürgősségi Esetek Hargita Megyei Bizottsága. A megbeszélésre hívták a környezetvédelmi minisztert, akit végül Szép Róbert, a Környezetvédelmi Őrség főfelügyelője képviselt.

– Egyértelműen elhangzott a főfelügyelő részéről, hogy jelenleg egy túlszaporulatról beszélünk a medvék esetében. Tehát a tény megállapított, csupán az eszközök nem kerültek tisztázásra, hogy kinek mi a feladata. Joghézag van, ezt minden hozzászóló alátámasztotta, és ez ad lehetőséget arra, hogy senki ne vállalja fel a szükséges döntést – értékelte Borboly Csaba a megbeszélés végén.

A jelenlévők arra az álláspontra jutottak, hogy a legfontosabb lépés segíteni a vadászegyesületeket, hogy elkészítsék a veszélyes példányok kiemelése jóváhagyásához szükséges dokumentációt. Ezt sürgősséggel elküldik a minisztériumba, és várhatóan a minisztérium részéről is megfelelő gyorsasággal megérkezik a jóváhagyás. A megyeelnök véleménye szerint nem az elköltöztetés a legjobb megoldás, hisz a más, ismeretlen környezetben magához térő medve valószínűleg még agresszívabb lesz. Nyilván a bocsok sorsa külön kérdés, őket a létező rehabilitációs rezervátumok gondjaira kell bízni.

Amíg a helyzet stabilizálódik, a Hargita Megyei Zsandárfelügyelőség folyamatos járőrszolgálatot biztosít Tusnádfürdőn – csak vasárnap éjjel öt beavatkozásuk volt, de egyértelmű, hogy a jelenlegi jogi keretek között szélesebb beavatkozási lehetőségük nincs. Jean Adrian-Andrei, Hargita megye prefektusa felszólította az illetékes dekoncentrált intézmények vezetőit, hogy fokozott prioritással kezeljenek minden olyan beadványt, ami a tusnádfürdői helyzet rendezését szolgálja.

Szép Róbert főfelügyelő szerint szükség van az erdei gyümölcsök betakarításának, egyáltalán az erdő használatának szabályozására, hisz lényegében elveszik a vadak elől a táplálékot. Lépéseket kell tenni az erdei quadozás és terepmotorozás megszüntetésére, hisz ezek a tevékenységek a vadak életterébe való beavatkozásnak minősülnek. Ennek lehet az egyik következménye a medvék lakóterületek közelében való megjelenése, és nem a városi legendaként elterjedt mértéktelen fakivágás, ugyanis Hargita megyében növekvő tendenciát mutat az erdős területek mennyisége.

Borboly Csaba ismételten kiemelte a megelőzési tevékenységek finanszírozásának hiányát, úgy uniós forrásból, mint a környezetvédelmi alapból. Mindaddig amíg az illetékes minisztériumok jóváhagyják a megfelelő finanszírozási alapot, addig Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesülete révén lát lehetőséget a prevenciós tevékenységek finanszírozására. A kártérítési folyamatot is átláthatóvá és egyszerűvé kell tenni, emelte ki a megyeelnök, hiszen a gazdák több mint kétharmada nem jelenti be a támadásokat, mert nem bíznak a rendszer működésében és reakciókészségében.

A megyeelnök kérte továbbá Szép Róbert főfelügyelőt, hogy szakmailag támogassa a települések önkormányzatai és a vadásztársulások közötti együttműködési szerződés megkötését, hisz jelen pillanatban nem tisztázott, hogy ki milyen felelősséget vállalhat egy ilyen megállapodásban, viszont egy fontos lépés lenne, főleg a prevenciós tevékenységek szakszerű lebonyolításában.

A Hargita Megyei Zsandárfelügyelőség vezetője, Dan-Paul Iamandi fontosnak tartja tisztázni az elszállítási procedúra részleteit, és konkrétan meghatározni, hogy mi a szerepe a folyamatban a zsandárságnak, a környezetvédelemnek vagy a vadásztársaságnak, hisz ennek hiánya jelentősen gátolja az együttműködést.

– A romániai vadállomány, beleértve a medvéket, az állam tulajdona, tehát az állam működését biztosító kormánynak a feladata lenne a megfelelő döntések meghozatala. Úgy néz ki viszont, hogy Bukarest ránk akarja bízni a megoldásokat, azt is mondhatnánk, hogy autonómiát kaptunk. De sajnos a történet nem ennyire vidám, hisz emberek fekszenek kórházban, súlyos sérülésekkel. Mindez, amit mi itt tehetünk, hogy járőrözzünk, jobban odafigyelünk a medve számára csaliként működő szeméttárolókra, ez csak ideiglenes és pillanatnyilag nyújt valamelyest biztonságot, de nem megoldás. Amint azt a környezetvédelem szakemberei többször is elmondták a napokban, az elmúlt években megközelítőleg negyven medvét sikerült azonosítaniuk Tusnádfürdőn, ebből 15 effektív a városban vagy annak szűk vonzáskörében él. Tehát több mint egy éve tudják, hogy baj van, de nem léptek. S most a joghézagok mögé bújnak, hogy az elmúlt tíz évben meg nem hozott döntések ügyét eltussolják. Bízom benne, hogy a tusnádfürdői polgármesteri hivatal és a vadásztársulás által előkészített 12 kiemelési kérésre mind pozitív válasz érkezik, remélem már holnap reggelre – zárta nyilatkozatát Borboly Csaba.

Hamarosan megalakul Hargita Megye Tanácsa nagyvadas munkacsoportja, amelyben szinte minden érintett fél részt vesz. Ennek a munkacsoportnak lesz a feladata egyrészt a szükséges normatíva-módosítások előkészítése, továbbá a megyei nagyvad állomány hatékony menedzsmenttervének és a prevenciós folyamatoknak a kidolgozása.

A vadkárok ügyében Hargita Megye Tanácsa által folytatott tevékenysége és kommunikációja 2009-2018 közötti kronológiája az alábbi linken érhető el: http://hargitamegye.ro/vadkarok/kronologia.html

Borboly Csaba elő bejelentkezése mai megbeszélés kapcsán itt tekinthető meg:

Csíkszereda, 2018. augusztus 6.