283. Heti Értékelő

A közösséget nem szabad személyes ambíciók miatt megosztani

Borboly Csaba szerint az erdélyi magyar közéletben különösen súlyos következménye lehet annak, ha személyes sértettségből vagy beteljesületlen ambíciókból újabb belső konfliktusok keletkeznek.

„Általában azok állnak oda egy új szervezet élére, akik úgy érzik, nem kaptak elég jelentőséget. A cél ilyenkor sokszor nem az építés, hanem a régi hiteltelenítése és szétverése” – fogalmazott.

Az MCC körül kialakult vitával kapcsolatban elmondta: személyesen ismer olyan, csíki falvakból származó fiatalokat, akik képességeiknek és érdeklődésüknek köszönhetően kerültek be a programokba. Ezért félrevezetőnek tartja azt az állítást, hogy az intézmény kizárólag az elit gyermekeinek kínál lehetőséget, vagy hogy tevékenysége szembeállítható lenne a falusi iskolák érdekeivel.

Arra is figyelmeztetett, hogy ami Magyarországon politikai küzdelem, annak Erdélyben egészen más következménye lehet. Magyarországon egy választási verseny végén mindenképpen magyar kormány alakul. Az erdélyi magyar közösség esetében azonban a belső megosztottság a politikai képviselet meggyengüléséhez és a közösség jelentőségének csökkenéséhez vezethet.

Borboly Csaba szerint 2026-nak a felülvizsgálat évévé kell válnia. Nem ellenségeket kell keresni, hanem őszintén megvizsgálni, mi működik jól, és min kell változtatni. A tisztségeket nem kizárólag lojalitás, hanem elsősorban szakmai alkalmasság és teljesítmény alapján kell betölteni.

„A hatalom sohasem volt végtelen, és soha nem is lesz az. A 2028-as választási év pedig nincs olyan messze, mint amilyennek most tűnik” – hangsúlyozta.

A vizet akkor kell megtartani, amikor még rendelkezésünkre áll

A heti értékelő második témája az Európát sújtó rendkívüli hőhullám, szárazság és erdőtűzveszély volt. Miközben Hargita megyében az elmúlt időszak hűvösebb és csapadékosabb időjárást hozott, ez Borboly Csaba szerint nem jelent hosszú távú biztonságot.

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válik: rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik, amely gyorsan lefolyik, árvizeket és károkat okoz, majd néhány héttel később már ismét a szárazság jelent problémát. Bár Hargita megye erdőkben, patakokban és forrásokban gazdag, a rendelkezésre álló vízkészletet tudatosabban kell védeni és megtartani.

Borboly Csaba a Kárpátok Interregionális Csoportjának július 2-i ülésén is hangsúlyozta: a Kárpátok Európa egyik meghatározó víztornya. Az innen eredő folyók több ország területén haladnak keresztül, ezért a hegyvidéki források, erdők és vizes élőhelyek védelme nem kizárólag helyi, hanem európai felelősség.

A találkozón három kezdeményezést terjesztett elő:

• tematikus vita megszervezését a Régiók Európai Bizottságában a Kárpátok vízrezilienciájáról;
• saját kezdeményezésű régióbizottsági vélemény kidolgozását a NAT szakbizottságon keresztül a 2027-es munkaprogram részeként;
• közös területi adatbázis létrehozását az árvízi és aszálykockázatok feltérképezésére.

A javaslatokat támogatás fogadta. A munka előzménye a Hargita megyében, az Európai Éghajlati Paktum keretében megszervezett vízreziliencia-konferencia volt, amelyen polgármesterek, gazdák, erdészek, kutatók és fiatalok közösen keresték a megoldásokat. Ennek eredményeként indult el a Hargita megye által koordinált kárpáti vízreziliencia-keretrendszer kidolgozása.

„A vizet akkor kell megtartani, amikor még van. Nem akkor kell kapkodnunk, amikor a kutak, a források és a patakok már kiszáradtak” – fogalmazott Borboly Csaba.

Az erősebb uniós alkupozíció önmagában nem elegendő

Az Európai Unió erősíteni kívánja a mezőgazdasági termelők helyzetét az élelmiszer-ellátási láncban. Borboly Csaba szerint ez kedvező lehetőség a Hargita megyei gazdák számára is, de csak akkor, ha időben felkészülnek, együttműködnek, és nem maradnak le a támogatási lehetőségekről.

A következő uniós költségvetési ciklusban különösen fontos lesz, hogy a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki termelők érdekei megfelelő súllyal jelenjenek meg. Ehhez közös pályázatokra, jól működő termelői együttműködésekre és hatékony helyi érdekképviseletre van szükség.

Borboly Csaba hangsúlyozta: Hargita Megye Tanácsának az a feladata, hogy az európai támogatási lehetőségeket közelebb vigye a ténylegesen gazdálkodó családokhoz és kisebb vállalkozásokhoz. Nem szabad megengedni, hogy a forrásokhoz kizárólag a nagy gazdasági szereplők férjenek hozzá.

„Az ablak nyitva van, de nekünk kell belépnünk rajta. Ha nem fogjuk össze a termelőket, nem készítjük elő időben a közös pályázatokat, és nem képviseljük határozottan a helyi gazdák érdekeit, akkor az uniós lehetőségek ismét csak papíron maradnak” – figyelmeztetett.

Javultak az érettségi eredmények, de a munkát folytatni kell

A 2026-os érettségi végleges eredményei alapján Hargita megye javított a tavalyi teljesítményéhez képest. A végzősök 75,8 százaléka tett sikeres érettségi vizsgát, míg egy évvel korábban ez az arány 73,1 százalék volt.

Román nyelv és irodalomból a Hargita megyei vizsgázók átlaga 6,50 lett, és 79,16 százalékuk szerzett legalább ötös osztályzatot. Tavaly ugyanez az arány 72,03 százalék volt.

„Ez a javulás nem véletlen. Évtizedes szakmai és politikai munka eredménye” – jelentette ki Borboly Csaba.

A magyar diákok ma már külön, kommunikáció- és kompetenciaalapú tanterv szerint tanulják a román nyelvet, nem pedig ugyanazon anyanyelvi követelmények alapján, mint román társaik. 2025-ben érettségizett először az a teljes évfolyam, amely már kezdettől ennek megfelelően tanult. Az országos és a Hargita megyei eredmények közötti különbség a 2024-es 12,2 százalékpontról 2026-ra 5,2 százalékpontra csökkent.

Borboly Csaba ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az idei javulás nem jelent automatikus garanciát a következő évekre. Ezért a megyei RMDSZ gyűlésén azt javasolta, hogy Hargita Megye Tanácsa indítsa újra a román nyelv oktatásával foglalkozó munkacsoportot.

A legfontosabb feladatok között említette az új módszertant ismerő pedagógusok képzését és megtartását, megfelelő tankönyvek biztosítását, ingyenes felkészítőprogramok szervezését, valamint olyan lehetőségek bővítését, amelyekben a magyar fiatalok valódi román nyelvi környezetben gyakorolhatnak.

„Addig nem lehetünk elégedettek, amíg egy magyar fiatal továbbtanulási esélyeit nem a tényleges tudása, hanem a román nyelvvizsga nehézsége határozza meg” – zárta heti értékelőjét Borboly Csaba.