Kárpát-medencei együttműködés nélkül nincs magyar siker az új EU-korszakban – egyeztetések Budapesten az AgoraEU programról

2025. november 13-án Budapesten több minisztériumi, kutatóintézeti és szakmai partnerrel folytattam egyeztetéseket az Európai Unió új, 2028–2034-es időszakra tervezett AgoraEU programjáról, amelynek jelentéstevőjeként az Európai Néppárt javaslatára dolgozom a Régiók Bizottságában.
A találkozók célja egyértelmű volt:
felmérni és előkészíteni azokat a magyar–magyar és Kárpát-medencei együttműködéseket, amelyekkel közvetlen uniós forrásokat tudunk a térségbe hozni.

Miért történelmi jelentőségű az AgoraEU?
Az AgoraEU az Európai Unió új, integrált programja, amely egyesíti a jelenlegi:
• Creative Europe (kultúra, kreatív iparágak),
• CERV (civil társadalom, részvétel, demokrácia),
• Media Action (média pluralizmus és innováció),
• valamint további demokratikus részvételi eszközök
támogatási logikáját.
A program a teljes MFF – több mint 2 000 milliárd eurós uniós költségvetés része, amelyről most, 2025 őszén és 2026 első felében dől el, hogy a következő hét évben ki mire kaphat forrást.
Az AgoraEU önmagában 8,7 milliárd eurót mozgat – olyan összeget, amely megfelelő előkészítéssel és partnerséggel közvetlenül juthat el magyar intézményekhez és közösségekhez, megkerülve a nemzeti bürokráciát.

Kárpát-medencei magyar együttműködés nélkül nem lesz valódi magyar jelenlét az új programban
A mai budapesti megbeszélések fő tanulsága:
csak erős magyar–magyar együttműködéssel lehet a program teljes súlyát kihasználni.
Ennek keretében egyeztettem:
• a kulturális és nemzetpolitikai területek minisztériumi képviselőivel,
• EU-s projekteket nagy volumenben megvalósító állami és civil intézmények vezetőivel,
• a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakembereivel,
• több kutatóintézet és partnerségi műhely irányítóival,
• valamint olyan szereplőkkel, akik a CERV és Creative Europe programok korábbi tapasztalatait hozzák be a rendszerbe.
A közös tapasztalat egyértelmű:
ha nem hangoljuk össze a magyar–magyar kezdeményezéseket, más országok fogják lefedni az AgoraEU lehetőségeit.

Miben rejlik a magyarok előnye?
A magyar intézményrendszer és civil szféra az elmúlt években:
• jelentős tapasztalatot gyűjtött nemzetközi kulturális hálózatokban,
• komoly eredményeket ért el a határon átnyúló oktatási és kulturális projektekben,
• erős regionális identitással rendelkezik – ez az új uniós programban előny, nem hátrány,
• és a Kárpát-medence magyar közösségei olyan természetes hálót alkotnak, amely Európában egyedülálló.
Ez a program lehetővé teszi, hogy ez a háló közvetlen EU-s pénzeket vonjon be közös kulturális projektekre, örökségvédelemre, civil együttműködésre, médiafejlesztésre és ifjúsági kezdeményezésekre.

Hargita megye és a teljes magyar közösség nyertese lehet a programnak
Jelentéstevőként azon dolgozom, hogy:
• az AgoraEU programban a rurális térségek,
• a kulturális közösségek,
• és a határon átnyúló együttműködések külön hangsúlyt kapjanak;
• a Kárpát-medence magyarsága pedig egy teljes, több országot összekötő kulturális és civil térként jelenjen meg Brüsszelben.
A mai tárgyalásaim ezt a célt szolgálták:
hogy ezek a projektek már 2028-tól kézzelfogható támogatásokhoz juthassanak.

Nem elég várni – most kell felkészülni
Az AgoraEU tervezése még folyamatban van, és a következő hónapokban dől el:
• mely területek kapnak külön prioritást,
• milyen típusú projektek és együttműködések érhetők el,
• és hogy Magyarország milyen hangsúllyal tudja benne képviselni a saját igényeit.
Most van itt az idő a javaslatokra, kapcsolódásra, ötletek benyújtására.
Aki most nem kapcsolódik be, az a következő hét év lehetőségeiből marad ki.