Brüsszel üzen: a vadászat nem romantika — élelem, természet és milliárdos gazdaság. Borboly Csaba az Európai Parlamentben.
2026. április 14-én az Európai Parlament brüsszeli épületében rendkívül magas szintű eseményre került sor. Az OIKOS spanyol szakértői műhely és a Legados szervezet, Isabel Benjumea európai parlamenti képviselő asszony — az EP Biológiai sokféleség, Vadászat és Vidék Intergroup alelnöke — által szervezett kerekasztalon a vadászat európai gazdasági és ökológiai szerepéről tárgyaltak. A panelbeszélgetés résztvevői között volt Borboly Csaba, aki az Európai Régiók Bizottságának tagja és jelentéstevője, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének elnöke. Több európai parlamenti képviselő is résztvett és hozzászólt a vitához, köztük Vincze Lóránt, az RMDSZ egyik EP képviselője is.
A vadászat nem romantika. Gazdaság, természet és körforgás.
Az OIKOS kutatói 7 EU-tagállam és az Egyesült Királyság vadászati gyakorlatát elemezték — az eredmény egyértelmű: a vadászat stratégiai vidékgazdasági eszköz, és ahol szabályozottan, tudományos alapon működik, ott egyszerre javul a biodiverzitás, a helyi megélhetés és a közbiztonsági helyzet.
A számok beszélnek: míg Észak-Európában a vad felhasználása eléri a 13%-os élelmiszer-piaci arányt, addig Romániában — ahol az EU legnagyobb barnamedve-állománya él — ez az arány mindössze 2% körül mozog. Ez nem természetvédelmi siker. Ez pazarlás és szervezetlenség — miközben orvvadászok és illegális módszerek tesznek tönkre egy potenciálisan több százmillió eurós, természetes alapú gazdasági kört.
Mi a helyzet Romániában — és mit tettünk ellene?
Hargita megye az Európai Unió egyik legnagyobb nagyragadozó-sűrűségű térsége. A valóság: évente nagyon sok konfliktus, mérgezés, csapda, illegális kilövés — mert a jog nem véd hatékonyan, a kompenzációs rendszer nem működik, és Bukarest politikailag nem érdekelt a vidéki, főleg erdélyi közösségek helyzetének rendezésében.
Az RMDSZ az egyetlen romániai párt, amely Bukarestben következetesen képviseli ennek a rendezésnek az ügyét. Az USR, a PNL és a PSD rendre távolságot tart ettől a témától. Borboly Csaba az RMDSZ csapatának tagjaként — és az Európai Régiók Bizottságának rapportőreként — azt a munkát végzi, amellyel Brüsszelből segíti azt, ami Bukarestből nehezen megy: a normalizálást.
Mit javasolt a Hargita Megyei Regionális Nagyragadozó Platform?
Hargita megye aktív részvételével megvalósuló Regionális Nagyragadozó Platform – az Európai Parlament által finanszírozott pilot projekt, amelyre az ENVE Bizottság is hivatkozik — 2025-ben Cselekvési és Megvalósítási Tervet javasolt. A javaslatok egyértelműek:
• Tudományos alapú, aktív állományszabályozás — kvótákkal, hivatásos vadgazdálkodókkal és biológusokkal
• A védettségi státusz felülvizsgálata ott, ahol a túlszaporulat tartós biztonsági kockázatot jelent
• Önálló EU-s finanszírozási mechanizmus a 2028–2034-es Többéves Pénzügyi Keretben — közvetlen regionális hozzáféréssel
A három javaslat, amellyel tovább megyünk
1. A barnamedve átsorolása az Élőhelyvédelmi Irányelv IV. mellékletéből az V. mellékletébe, a farkas 2024 decemberében megkezdett átminősítési folyamatához hasonlóan, a „szigorúan védett” kategóriából a „védett” kategóriába. Romániai adatok szerint a barna medve állománya jelentősen meghaladja az ökológiai eltartóképességet.
2. A derogációs rendszer kikényszerítése — a Bizottságnak kötelezettségszegési eljárással kell fellépnie, ha Románia nem alkalmazza helyesen az Élőhelyvédelmi Irányelv 16. cikkét.
3. Kötelező, EU-szinten kikényszeríthető kompenzáció — a kohéziós és mezőgazdasági forrásokat feltételhez kell kötni: igazolt kártérítés nélkül nincs EU-támogatás.
Az irány egyértelmű: biztonság, tudomány, valós vadgazdálkodás. Nem hagyjuk abba — megyünk előre.
