Borboly Csaba öt javaslatot vitt az Európai Parlament elé – a jelentéstevők támogatják a székelyföldi és vidéki közösségek ügyét

Mi az AgoraEU?
Az AgoraEU az Európai Unió következő, 2028-tól 2034-ig tartó nagy programja, amely egyetlen keretbe vonja össze a kultúra, a média, az állampolgári részvétel és az európai értékek támogatását. A program költségvetése meghaladja a 8,6 milliárd eurót – a Parlament ennél is többet, 12 milliárdot javasol.
Ez a program határozza meg a következő hét évben, hogy milyen kulturális rendezvényeket, helyi médiát, civil szervezeteket, fesztiválokat, testvértelepülési programokat és kisebbségi kulturális kezdeményezéseket támogat az Európai Unió. Egyszerűen fogalmazva: ez lesz Európa kulturális és értékalapú költségvetésének gerince.

Miért fontos ez Hargita megyének és Székelyföldnek?
Az előző programokban a vidéki, periférikus és kisebbségi régiók jelentős hátrányt szenvedtek. A pályázati eljárások bonyolultak voltak, a versenyben a nagyvárosi, profi pályázatírókkal rendelkező szervezetek domináltak, és a támogatások nagy része a fővárosokba áramlott. Borboly Csaba rapporteuri – azaz jelentéstevői – megbízatásának célja, hogy ez megváltozzon.

Az öt elfogadott javaslat
1. A testvértelepülések és testvérmegyék visszakerülnek a programba
Az Európai Bizottság eredeti javaslata teljesen kihagyta a testvértelepülési programokat a rendeletből. Ez azt jelentette volna, hogy az egyik legsikeresebb, legközvetlenebb európai együttműködési forma – amikor egy magyar város egy francia vagy olasz várossal közösen szervez ifjúsági cserét, kulturális fesztivált vagy közös projektet – elveszíthette volna a finanszírozását.
Borboly Csaba javaslata: a testvértelepülési és testvérmegyei hálózatok kerüljenek vissza a jogszabályba, külön forrással, különös tekintettel a kisebb önkormányzatokra és a vidéki térségekre. A parlamenti jelentéstevők egyetértettek a javaslat fontosságával.
2. Egyszerűbb pályázatok a kis szervezeteknek
Egy falusi kulturális egyesület, egy helyi újság vagy egy kisebbségi nyelven működő civil szervezet ma képtelen versenyezni a nagyvárosi profi pályázatíró irodákkal. A rendszer a nagyokat segíti, a kicsiket kizárja.
Borboly Csaba három konkrét változtatást javasolt:
• Kétlépcsős pályázat: először csak egy rövid ötletleírást kell beadni. Aki átmegy az első rostán, csak az készíti el a teljes pályázatot. Ez rengeteg felesleges munkát spórol meg.
• Helyi közvetítőkön keresztüli mikrotámogatások: városi hálózatok, önkormányzati szövetségek osztanák szét a kisebb összegeket a helyi szereplőknek.
• Arányos önrész: a kis projekteknél az önrész legyen alacsony, és lehessen nemzeti vagy regionális társfinanszírozással kiváltani.
3. Területi monitoring – végre mérik, hova megy a pénz
Eddig senki nem követte rendszeresen nyomon, hogy az EU kulturális támogatásai mely régiókba jutottak el és melyek maradtak ki. Borboly Csaba javaslata: a rendelet írja elő területi részvételi mutatók alkalmazását – vagyis rendszeresen mérjék és tegyék közzé, hogy a városi és vidéki területek, a fejlett és hátrányos helyzetű régiók hogyan részesülnek a programból.
Emellett az értékelő bizottságokban is legyenek regionális szakértők – ne csak fővárosi zsűritagok döntsenek a vidéki pályázatokról.
4. A nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek nevesítése a jogszabályban
Az Európai Bizottság szövege megemlíti a romákat – helyesen –, de nem nevesíti a többi nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbséget. Pedig az EU Szerződés 2. cikke és az Alapjogi Charta 21. cikke minden kisebbséget véd.
Borboly Csaba javaslata: az „etnikai, nemzeti és nyelvi kisebbségek” kifejezés kerüljön be a rendelet két kulcsfontosságú pontjába – a diszkriminációmentességről szóló preambulumba és az egyenlőségi célkitűzésekről szóló 7. cikkbe.
Ez nem új jogokat teremt – csupán láthatóvá teszi azt, amit a Szerződések már garantálnak. Hargita megye több mint 80%-ban magyar anyanyelvű lakossága, a baszk, katalán, számi, dél-tiroli és sok más európai közösség kulturális projektjei így egyértelműen a program célcsoportjába tartoznak.
5. A helyi önkormányzatok legyenek partnerek, ne csak pályázók
Európában a kulturális infrastruktúra mintegy 60%-át – színházakat, könyvtárakat, múzeumokat, fesztiválokat, helyi médiát – a helyi és regionális önkormányzatok működtetik. Mégis, az EU kulturális programjainak irányításában szinte láthatatlanok.
Borboly Csaba javaslata: a rendelet ismerje el a helyi és regionális önkormányzatokat a program tervezésének, végrehajtásának és értékelésének partnereként. Emellett a nemzeti kapcsolattartó pontoknak – amelyek segítenek a pályázóknak – legyen kötelező területi mandátumuk: ne csak a fővárost szolgálják, hanem az egész országot, beleértve a vidéki és periférikus térségeket.

A Kulturális Fővárosok programja is szóba került
A megbeszélésen Borboly Csaba felvetette, hogy az Európai Kulturális Fővárosok (ECOC) programja az új rendeletben csupán egy lábjegyzetben szerepel. Javasolta, hogy az ECOC-t nevesítsék a rendelet 4. cikkében – a pályázó városoknak ugyanis jogbiztonságra van szükségük. A jelenlegi ciklus 2033-ig tart, de a folytatáshoz az új rendeletben is egyértelműen szerepelnie kell.

Mi következik?
• 2026. május: A Régiók Bizottságának plenáris ülésén szavaznak Borboly Csaba véleménytervezetéről.
• 2026. június: Az Európai Parlament CULT bizottságában bemutatják a jelentéstervezetet – a mai megbeszélésen elfogadott pontok várhatóan ebben is szerepelni fognak.
• 2026. ősz: Az Európai Parlament plenáris szavazása.

Borboly Csaba: „Európa ereje a sokszínűségében van”
„A mai megbeszélés azért volt fontos, mert a mi javaslataink nem maradnak papíron. Az Európai Parlament jelentéstevői elfogadták azokat a pontokat, amelyek a vidéki, kisebbségi és kis közösségek érdekeit képviselik. Ez azt jelenti, hogy Hargita megye, Székelyföld és minden hasonló európai régió hangja ott lesz abban a jogszabályban, amely a következő hét évben meghatározza Európa kulturális jövőjét. Mert Európa ereje a sokszínűségében van – és a sokszínűség ott él, ahol mi élünk.”