A medveügy Brüsszelben: most van esély, hogy Bukarestben érdemi döntések szülessenek
Szövetségeseket kerestem és találtam — a stresszteszt az a pillanat, amelyet nem szabad kihagyni Brüsszel, 2026. június 2. Teli nap volt. Reggeltől estig ülések, egyeztetések, workshopok — a CoR 11. Bővítési Napjának programja keretében a boszniai munkacsoport, találkozó a Bosznia-Hercegovina Föderáció elnök asszonyával, délután workshop a bővítés kommunikációjáról. Ezekről már volt hír. Most arról írok, ami miatt ma este is azt érzem: érdemes volt idejönni.
Az Intergroup ülése: itt és most dől el, hogy Bukarestben kivitelezhetők legyenek a döntések
Este részt vettem az Európai Parlament Vadászati és Természeti Örökség Intergroupjának ülésén. Ott volt a Bizottság képviselője, az Európai Vadászati Szövetség (FACE), természetvédelmi szakértők és jogászok. A téma a Madárvédelmi és az Élővilág Irányelv stressztesztje volt — az a folyamat, amelynek keretében az Európai Bizottság idén megvizsgálja, hogy ezek a törvények ma is alkalmasak-e céljuk betöltésére.
Nem azért voltam ott, hogy figyeljek. Azért voltam ott, hogy szövetségeseket találjak és konkrét javaslatot tegyek.
Mert a valódi tét nem Brüsszelben van. A valódi tét Bukarestben van.
Románia alkotmányos vita közepén van. Nicușor Dan elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a Tánczos Barna és az RMDSZ által kezdeményezett medvequóta-törvény ügyében. A tárgyalás június 24-én lesz. Ezt a törvényt ki kell hirdetni — nagy szükség van rá.
De önmagában nem elég. Ameddig az uniós jogi keret nem változik, ameddig a barnamedve Románia területén az Élővilág Irányelv IV. melléklete szerint szigorúan védett faj, addig minden hazai döntés ki van téve az uniós joggal való ütközés vádjának és a bírósági megtámadásnak. Ez nem elméleti kockázat. Ez az elmúlt évek valósága. Ezért kell Brüsszelben dolgozni — nem ehelyett, hanem ezekért és ezek mögé.
A farkas precedense: amit egyszer megtett Európa, megteheti újra
2024 decemberében a Berni Egyezmény — az Európai Unió kérésére — a farkast a szigorúan védett II. függelékből a III. függelékbe sorolta át. Az indok egyszerű volt: a populáció elérte a kedvező természetvédelmi állapotot. Ha ez elegendő ok volt a farkasnál, ugyanez az elv alkalmazandó a romániai barnamedvére, amelynek populációja ma 10 400 és 12 800 közé tehető.
Ma este ezt mondtam el a FACE képviselőinek. A javaslatom: a Régiók Bizottságának intézményi súlyával és a FACE tudományos bizonyítékaival együtt vigyük ezt az érvet a stresszteszt folyamatába — koordináltan, a konzultáció keretében, amelynek határideje augusztus 4.. Egy saját kezdeményezésű CoR-vélemény, amelynek rapportőrségét vállalom, olyan formális kormányzati álláspont, amelyet a Bizottság köteles figyelembe venni. Ez nem lobbizás. Ez intézményi munka.
Az erdő nőtt, nem fogyott
Hallom az ellenérvet: az erdőket kivágtátok. A tények: az elmúlt tíz évben Románia erdős területe 17 százalékkal növekedett. A medvék nem azért jelennek meg falvakban, turistaútakon és városok szélén, mert elveszítették az élőhelyüket. A természetes félelem elveszett, a populáció meghaladta a természetes eltartóképességet. Ez tudományos tény, nem politikai vélemény.
Ma már nem csak a hegyekben élő pásztor félti a nyáját. Ma az ember a saját testi épségét félti. Ezt a valóságot az európai jognak is tükröznie kell. Ezen dolgozunk. Nem adjuk fel.
