Borboly Csaba az Európai Régiók Bizottságában: ideje, hogy Brüsszel is szembenézzen a valósággal

Amit ma elértünk: az EU elismerte, hogy az ember élete elsőbbséget kell élvezzen

A mai szavazáson az ENVE Bizottság elfogadott két olyan kompromisszumos szövegmódosítást, amelyet Borboly Csaba árnyékjelentőként tárgyalt ki. Ezek a szövegek most az EU környezeti jogalkalmazási felülvizsgálatának hivatalos álláspontjába kerülnek.

Az EU most már írásban rögzíti, hogy az emberi élet és biztonság elsődleges szempont az Élőhelyvédelmi Irányelv alkalmazásában. Az EU rögzíti, hogy a hagyományos extenzív gazdálkodás és legeltetés nem ellensége a biodiverzitásnak, hanem annak alapja a hegyvidéki területeken. Az EU elismeri, hogy ha a vadkárkonfliktusok miatt az emberek elhagyják a földet, az maga is biodiverzitás-veszteség. Az EU kötelezi a Bizottságot arra, hogy a jövőbeli felülvizsgálatokban rendszeresen adatot közöljön a fajkezelésről, a konfliktusokról és a derogációk alkalmazásáról.

Ezek az eredmények azért jöttek létre, mert Hargita Megye és Románia tapasztalata ott volt az asztalnál. Mert volt, aki évek óta kitartóan képviseli ezt az ügyet Brüsszelben.

Ami még nem dőlt el: az irányelvek maguk

A mai döntés fontos, de nem elegendő. Az EU Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelveinek úgynevezett stressztesztje most zajlik: az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy ezek a jogi eszközök ma is alkalmasak és arányosak-e.

Ezek az irányelvek nem tesznek különbséget aközött, hogy egy adott tagállamban egy faj szinte kihalt vagy éppen annyira elszaporodott, hogy embereket öl. Romániában a barna medve becsült állománya tudományos vizsgálatok alapján 10 400 és 12 800 egyed között van, három genetikailag elkülönült populációban. Ez a legnagyobb állomány az egész Európai Unióban. Ez nem veszélyeztetett faj. Ez egy túlszaporodott populáció, amely emberi életeket követel.

Borboly Csaba kezdeményezte, hogy a Régiók Bizottsága szeptemberben tematikus vitát tartson a stressztesztről meghívott szakértőkkel, majd alakítson ki önálló intézményi álláspontot. A két EU-s irányelv ugyanis a helyi és regionális hatóságokat érinti legjobban, mégis róluk és nélkülük születnek a döntések.

A medvemaffia és az obstrukció: amit nem lehet tovább elhallgatni

Romániában szervezett érdekcsoportok akadályozzák rendszeresen az állomány-szabályozási döntések végrehajtását. Bírósági eljárásokkal, közigazgatási fellebbezésekkel és politikai nyomással teszik lehetetlenné azt, amit a törvény megenged és a biztonság megkövetelne. Ez nem természetvédelem. Ez gazdasági érdek, amelynek áldozatai emberek.

A tegnap, Kászon új polgármestere is medvetámadás áldozatává vált és majdnem az életével fizetett. Négy ember élete forgott kockán egyetlen eseményben. Az ilyen esetekben nem az a kérdés, hogy a medve védett-e. Az a kérdés, hogy ki védi meg az embert.

Az EU szintű döntés pontosan azért szükséges, mert ha csak tagállami vagy regionális szinten próbáljuk kezelni ezt a kérdést, a szervezett obstrukció minden alkalommal megtalálja a joghézagot és a bíróságot, ahol meg tudja akadályozni a beavatkozást. Egy világos, tudományos alapú és regionálisan differenciált EU-s keret megfosztja ezeket az érdekcsoportokat attól az eszköztől, amellyel ma élnek.

Tánczos Barna: az ügy a Tanács asztalára kerül

Tánczos Barna romániai környezetügyi miniszter következetesen és határozottan képviseli ezt az ügyet tagállami szinten. Brüsszelben, a jövő heti Agri-Fish Tanácsi ülésen napirendre viszi a barna medve kérdését ott, ahol a tagállamok kormányai egymással szemben ülnek és ahol a jogi keretről szóló döntések születnek. Ez az a szint, ahová ezt az ügyet el kellett juttatni.

Ferdinánd János: aki a valóságból beszél

Ferdinánd János az elmúlt időszakban egyértelműen kiállt amellett, hogy a barna medve ügyében nem lehet tovább halogatni. Az ő szavainak azért van különös súlya, mert a helyi valóságból fakadnak és nem brüsszeli távolságból. Teljes gondolatsorát, amelyet ezzel kapcsolatban megosztott, külön olvashatják.

Miért most és miért Brüsszel

Sokan kérdezik, hogy miért kell Brüsszelbe vinni ezt az ügyet. A válasz egyszerű. Mert az Élőhelyvédelmi Irányelv 4-es melléklete ma nem teszi lehetővé a regionális szintű, rugalmas és gyors beavatkozást. Mert az eltérési engedélyek rendszere lassú, nehézkes és bíróság előtt megtámadható. Mert amíg az EU jogi keret nem változik, minden tagállami próbálkozás jogilag sebezhető marad.

Európát nem szabad magára hagyni ebben a vitában. Azok az emberek, akik a Kárpátok hegyeiben élnek, dolgoznak, legeltetnek és gyereket nevelnek, ugyanolyan európai polgárok, mint mindenki más. Az ő biztonságuk is az EU felelőssége.