fbpx

A csíki helyi választottak tizenhat pontja

Tizenhat pontban foglalta össze Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, az Alcsíki Kistérségi Társulás elnöke a csíki választott tisztségviselők kifogásait, problémafelvetéseit, amelyeket az elöljárók a szeptember elsején, csütörtökön, a csíkszeredai megyeházán tartott találkozójukon fogadtak el. A térség polgármesterein és alpolgármesterein kívül jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Korodi Attila parlamenti képviselő, valamint Becze István, Dajka Tünde és Kolozsvári Tibor megyei tanácsos is.

A felsoroltak közül az egyik gond az, hogy még nem született megoldás az egységes és átlátható közalkalmazotti bérezési rendszer megteremtésére, mert „megengedhetetlen, hogy az önkormányzatban egy könyvelő az ő felelősségével, törvényességi láttamozási pótlékkal együtt, nettó 1200 lejt keressen”, miközben más közintézményben a könyvelő bére 3000 lej. A településvezetők extra nyugdíja kapcsán a polgármesterek megjegyzik, hogy azt nem kérték, azt viszont kérik, hogy a több országban már alkalmazott, nemzetközi precedenst jelentő szabályok alapján itt is korkedvezménnyel vonulhassanak nyugdíjba azok, akik legalább három mandátumot töltöttek polgármesteri tisztségben. Emellett egy közalkalmazotti életpálya-nyugdíj bevezetését jogosnak tartanák munkatársaik számára.

A termékek sok esetben kifogásolható minősége miatt az iskolai tej-kifli program helyett „normális ebédrendszer” bevezetését szorgalmazzák, továbbá az adórendszer megváltoztatását, amely a vállalkozókat nem kényszeríti feketézésre. A falvakban „díszelgő” szövetkezeti épületek sorsa az elöljárók szerint megoldásra vár, át kellene adni az önkormányzatnak, vagy az állami vagyonkezelőnek el kellene adnia. A Csík-térségi helyi választottak úgy vélik, hogy a szociális segélyt közmunkalapúvá kellene tenni magyarországi mintára, rendezni kellene a vágóhidak, húsfeldolgozók engedélyezésének kérdését, valamint nemzeti programra lenne szükség a szakoktatás anyagi alapjának létrehozásához, amelyből tanműhelyeket alakítanának ki, és ezeket gépekkel szerelnék fel.

Egy másik felvetés, hogy az útügyi törvényt hozzák összhangba az erdőgazdálkodási törvénnyel, oly módon, hogy a fakitermelő cégek rönkszállítása csak a megyei vagy a községi út kezelőjének engedélyével történhessen, továbbá a járdák az országutak és megyei utak falvakon átvezető szakaszán az önkormányzatok tulajdonában legyenek.

A tizenhat pont között környezetvédelmi téma is szerepel. Mint fogalmaznak, „a PET palack lesz a temetőnk, minden tele van eldobált műanyag palackokkal”, ezért ki kellene dolgozni egy rendszert, amely az áruházakat és a vásárlókat palackvisszaváltásra ösztönözné. Az összeférhetetlenség kérdése a polgármesterek szerint átláthatatlan, ami miatt „a legtöbben inkább nem csinálnak semmit, hogy az ANI ne kesergesse…”. A rengeteg ellenőrző intézmény pedig elsősorban megelőző és az önkormányzatok munkáját segítő tevékenységet kellene hogy végezzen, nem pedig a büntetésre összpontosítson, hívják fel a figyelmet.

A csíki helyi választottak fontosnak tartják a Hargita Megye Tanácsa által már többször szorgalmazott bukaresti ügyintéző iroda létrehozását, amely segítené őket munkájukban, és ugyancsak szükségesnek látják a magyarellenesség csökkentése érdekében a megyei tanács egy másik törekvésének megvalósítását, A székelység története könyv románra fordítását és terjesztését.

Csíkszereda, 2016. szeptember 1.

 603 total views,  1 views today

Hozzászólások
Loading...